180806. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szóródási áram fémszerkezetekre gyakorolt befolyásoló hatásának csökkentésére, valamint kapcsolási elrendezés és érzékelő az eljárás foganatosítására
7 180806 8 befolyása a talajban történő terjedés ellenállásának növelésére kör alakú földelő lap alkalmazásánál, amelynek átmérője d, kisebb, mint 5%. Ha az elektrolit, amelyben a szerkezet elhelyezkedik, maga a talaj, célszerű, hogy a talaj és az elektródák közötti jó érintkezés biztosítására a tartó köpenyébe a válaszfalhoz nyúló földborítást vízzel megöntözzük. Az is célszerű, hogy a tartó köpenyét a választófal fölött, amely az érzékelő elektródarészét a többi szokásos résztől elválasztja, szabályszerűen elhelyezett lyukakkal látjuk el, és a vizet a tartó köpenyébe öntjük. Ilyen módon az érzékelőt körülvevő föld tökéletesen nedvesíthető, és ezáltal tökéletesebb érintkezés biztosítható a föld és az elektródák között. A továbbiakban példakénti kiviteli alakok kapcsán, rajz alapján ismertetjük a találmány tárgyát. Az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolás egy példakénti vázlatát mutatja, ahol két egymást keresztező csővezetéket ábrázoltunk. A 2. ábrán ugyanezt az esetet a gyakorlatnak megfelelő kivitelben szemléltetjük. A 3. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés villamos hálózatának vázlatát mutatja. A 4. ábra az első típussorozathoz tartozó találmány szerinti érzékelő egy kiviteli alakjának metszetét mutatja. Az 5. ábra a 4. ábra A—A’ vonala mentén vett metszetet ábrázol. A 6—10. ábrák a második típussorozathoz tartozó találmány szerinti érzékelők néhány kiviteli példáját szemléltetik. A 11—17. ábrákon a találmány szerinti hordozható érzékelő több kiviteli példáját ábrázoltuk. Szigetelő bevonattal ellátott 13 szerkezethez, például csővezetékhez katódos védelem állomása csatlakozik, amely 7 egyenirányítóból, 8 segédanódból mint földanódbói és 1 árammegszakítóból áll. Az 1 árammegszakító pozitív pólusa 10 vezeték útján a védett 13 szerkezethez csatlakozik, míg a negatív pólus a 7 egyenirányítóra van kötve. A 7 egyenirányító 9 vezeték útján 8 segédanódra csatlakozik. A befolyásoló 13 szerkezet és a szóródási áram által befolyásolt 15 szerkezet, például csővezeték keresztezési helyén a talaj felszínén 6 mérőberendezés van elhelyezve, amelynek A, B, C, D, E, F, G, H kapcsai vannak. A 6 mérőberendezés A kapcsára 11 galvanikus csatlakozás, például kábel segítségével, a katódosan védett 13 szerkezet csatlakozik, amely egy másik 12 galvanikus csatlakozással a 6 mérőberendezés D kapcsára van kötve. A szóródási áram által befolyásolt 15 szerkezet, amely az ismertetett példában ugyancsak szigetelő bevonattal ellátott csővezeték, 14 galvanikus csatlakozással, például egy kábel segítségével a 6 mérőberendezés D kapcsára van kötve. A 6 mérőberendezés E kapcsára 16 galvanikus csatlakozással a találmány szerinti érzékelő 17 fém-segédelektródája csatlakozik, amelyet a rajzon egy oldalán szigetelt kör alakú acéllemezként ábrázoltunk. A találmány szerinti érzékelőt a talajban a szóródási áram által befolyásolt 15 szerkezet hosszanti tengelyének mélységében, a két 13 és 15 szerkezet keresztezési helyétől 0,3—5 m távolságban helyezzük el. A 6 mérőberendezés C kapcsához 18 galvanikus csatlakozással a találmány szerinti érzékelő 19 normál elektródája, előnyösen egy Cu/CuS04 elektróda csatlakozik. Abban az esetben, ha nem alkalmazunk találmány szerinti érzékelőt, a találmány szerinti eljárásnál, és a találmány szerinti kapcsolási elrendezésnél, és a 17 fém-segédelektródát és a 19 normál elektródát önállóan alkalmazzuk, ami a találmány szerint is elvileg lehetséges, úgy a 19 normál elektródát a talaj felszínén a 13 és 15 szerkezetek keresztezési helye fölött, vagy pedig a föld színe alatt, lehetőleg a két 13 és 15 szerkezet közelében helyezzük el, ami a mérés szempontjából előnyös. A 6 mérőberendezés F kapcsához 20 regisztráló milliampermérő pozitív pólusát, míg a 6 mérőberendezés E kapcsára ennek negatív pólusát csatlakoztatjuk. Az A és G kapcsok közé soros kapcsolásban egyrészt a 21 változtatható ellenállást, és másrészt 22 kikapcsolót kötjük. Az F és B kapcsokat 23 galvanikus csatlakozással, míg a B és G kapcsokat 24 galvanikus csatlakozással kötjük össze egymással. A 20 regisztráló milliampermérővel párhuzamosan 35 ohmmérőt csatlakoztatunk. A 3 és 4 mérőhelyeken nagyellenállású 25 regisztráló voltmérőt csatlakoztatunk, míg a 2 mérőhelyen 36 ampermérőt csatlakoztatunk. A 6 mérőberendezés D és E kapcsait egymással 34 galvanikus csatlakozás köti össze. A szóródási áramot a katódos védelem állomásának bekapcsolása mellett a 20 regisztráló milliampermérővel mérjük, mégpedig egyszer nyitott 22 kikapcsoló és másodszor beiktatott 22 kikapcsoló mellett. A 21 változtatható ellenállást emellett úgy állítjuk be, hogy azon nulla értékű szóródási áram folyik keresztül. Az interferencia csatlakozást, azaz a galvanikus áramutat a 6 mérőberendezésben a B—G—A kapcsok közötti galvanikus összeköttetés, továbbá a 21 változtatható ellenállás és a 22 kikapcsoló valósítja meg. Abban az esetben, amikor a 15 szerkezetet egyenáramú villamosított sínen futó járművek forgalma által keltett kóboráramok befolyásolják, míg az anód az áramszedő vezetékére van kötve, és a befolyásolt 15 szerkezetnél a keresztezés helyén anódos zóna, míg a befolyásoló 13 szerkezetnél katódos zóna van, úgy a találmány szerinti eljárásnál a következő módot követjük: az 1. ábra szerinti 5 mérőhelyen a mérőberendezés F kapcsára az 1. és 2. ábra szerinti 20 regisztráló milliampermérő pozitív pólusát csatlakoztatjuk, míg ennek negatív pólusát az E kapocsra kötjük. A 3 mérőhelyen (1. ábra) a 6 mérőberendezés (2. ábra) C kapcsára a nagyellenállású 25 regisztráló voltmérő pozitív pólusát kötjük, míg a B kapocsra ennek negatív pólusát csatlakoztatjuk. A katódos védelem állomása helyett ebben az esetben a két 13 és 15 szerkezetet a dinamikus szóródási kóboráramok befolyásolják. Ebben az esetben a szóródási áramot — tekintettel arra, hogy a galvanikus áramok ekkor elhanyagolhatók — a 20 regisztráló milliampermérővel mérjük egyrészt kikapcsolt 22 kikapcsoló mellett, másrészt beiktatott 22 kikapcsoló mellett, néhány órás időtartamban. A változtatható ellenállást emellett a választott időtartam alatt oly módon szabályozzuk, hogy a 20 regisztráló milliampermérőn átfolyó áramnak átlagos értéke a választott időtartam alatt nulla értékű maradjon. Egyidejűleg a nagyellenállású 25 regisztráló voltmérővel mérjük a befolyásolt 15 szerkezet-föld-rendszer potenciálértékét a Cu/CuS04-ből levő 19 normál elektróda potenciáljához képest. A választott időtartam alatt mért mérési értékek értékelésénél a 20 regisztráló milliampermérőn átfolyó áram átlagos nulla értékét a potenciál átlagos értékével hangoljuk össze. A teljes áram nulla értéke a talajban történő különböző feltételek szerinti méréseknél —0,75, — 0,80 V értékű potenciálnak felel meg egy Cu/CuS04 normál elektródával szemben. Ha a potenciál értéke —0,80 V-nál negatívabbá válik, akkor a szerkezet már részben katódosan védve van. Szokásosan célszerű, hogy a galvanikus áramát ohmos ellenállását, vagyis az interferencia csatlakozását némileg csökkentsük a 15 szerkezeten levő anódos hely kiküszöbölésére. Mindenesetre nélkülözhetetlen az, hogy a kóbor szóródási áramok különböző lehetséges forrásait komplex üzemi mérésekkel megmérjük. A 3. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés villamos hálózatának vázlatát mutatja, továbbá a találmány szerinti eljárás magyarázatául szolgál. Teljes vonallal a fémen keresztül haladó galvanikus utakat ábrázoltuk, míg szagga5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
