180806. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szóródási áram fémszerkezetekre gyakorolt befolyásoló hatásának csökkentésére, valamint kapcsolási elrendezés és érzékelő az eljárás foganatosítására

s MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 180806 Nemzetközi osztályozás. ipt Bejelentés napja: 1977. VI. 17. (CE—1135) Elsőbbsége: 1976. VII. 1. (PV 4354—76) (22—31. igénypontok) 1976. IX. 22. (PV 6147—76) (1—5. igénypontok) 1976. X. 21. (PV 6804—76) (6—12. igénypontok) NSZOj C 23 F 13/00 1976. XII. 30. (PV 8850—76) (132—21. igénypontok) Csehszlovákia ORSZÁGOS Közzététel napja: 1978. IV. 28. I Szabadalmi Tár. ' ) TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1985. IV. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Polák, Josef, mérnök, Prága, Chemoprojekt, projektová, inzenyrská Boubela, Lubomir, mérnök, Prága, a konzultacni organizace, Mrázek, Josef, technikus, Roudnice nad Labem, Prága, Csehszlovákia Csehszlovákia Eljárás szóródási áram fémszerkezetekre gyakorolt befolyásoló hatasanak csökkentésére, valamint kapcsolási elrendezés és érzékelő az eljárás foganatosítására A találmány tárgya eljárás, kapcsolási elrendezés és több érzékelőtípus szóródási áram fémszerkezetekre gyakorolt hatásának csökkentésére, ahol a fémszerkezetek csupaszak, Uetve szigetelő bevonattal lehetnek ellátva, és egy elektrolit­ban, valamint egy idegen áramtérben helyezkednek el, amely utóbbit bekapcsolt katódos korrózióvédelmi állomás, vagy dinamikus kóboráramok hoznak létre. Föld alatti fémkonstrukciók katódos korrózióvédelmére bekapcsolt állomás üzemeltetése folyamán a védőáram egy segédanódról (földanódról) a talajon keresztül m- amely ebben az esetben egy elektrolit szerepét játssza — az elektro­­kémiailag védett szerkezet felületére folyik, amely viszont a katód szerepét tölti be. Amennyiben a talajon áthaladó áramútban egy másik, idegen fémszerkezet van, a védőáram egy része az idegen fémszerkezetbe lép be, és azt egy másik helyen hagyja el, és ismét a talajon keresztül folyik a katód felé, azaz a védett szerkezethez. A védőáram ezen része az idegen fémszerkezet számára kóboráram szerepét játssza. Ez az áramrész az ide­gen fémszerkezeteket, például csővezetékeket, kábeleket, sí­neket, áramvezetőként használja, és a talajba történő kilépés helyén ezen idegen fémszerkezeteknél korróziót okoz. Ezeket a korróziós jelenségeket mind a katódos korrózióvédelem állomásainak működése okozza, mind pedig azok a kóbor­áramok, amelyek egyik fém-vonalszerkezettől a másikhoz folynak az egyenárammal működtetett, földelt katóddal ren­delkező villamosított sínjárműforgalom által okozott ára­mok következtében. Annak érdekében, hogy meg lehessen állapítani azt a kriti­kus helyet, azaz azt a földrajzi pontot, ahol az elektrolitikus jelenség a legkedvezőtlenebb módon jelentkezik, vagyis meg lehessen határozni azt a helyet, amelyen a szóródási áram legnagyobb része az idegen fém-vonalszerkezetből a talajba folyik — és ez a szóródási áram hosszanti irányú átfolyásnál 5 néha igen távoli területekre történik — szükséges, hogy a fenyegetett vonalszerkezet nagy kiterjedésű szakaszait ala­posan átmérjék. A kritikus hely meghatározása után, vagyis ahol az idegen szerkezetre gyakorolt befolyásoló hatás a legkedvezőtlenebb, javaslatot tesznek olyan intézkedés meg­­’0 tételére, amely a szóródási áram befolyásnak a csökkentésé­re vezethet. Elvileg az ilyen intézkedések arra szolgálnak, hogy megakadályozzák a szóródási áram ellenőrizhetetlen kilépését az idegen szerkezetből a talajba, azokat a helyeket, amelyeken az idegen szerkezet szigetelő bevonata sérült. ; 5 Ezt a feladatot mind ez ideig többnyire úgy oldották meg, hogy a két szerkezetet, vagyis a védettet és az idegent egy­mással villamosán vezetően közvetlenül (a továbbiakban: galvanikusan) összekötötték. Ennek a módszernek egyrészt kedvező hatása van az idegen, a szóródási áram által befo- 20 lyásolt szerkezetre, másrészt kedvezőtlen hatása van a befo­lyásoló katódosan védett szerkezetre. A kedvező és kedve­zőtlen hatás mértéke különböző tényezőktől függ, mint pél­dául amilyen a segédanód (földanód) távolsága az idegen szerkezettől, a kilépő feszültség értékétől és az egyenirányító 25 áramának nagyságától, továbbá mindkét szerkezet szigetelő bevonatának földelési ellenállásától. Olyan szélsőséges ese­tekben, amelyekben nagymértékben sérült szigetelő bevonat­tal ellátott vagy csupasz befolyásolt fémszerkezet távoli sza­kaszainak katódos védelméről van szó, az áramráfordítás a 20 két konstrukció galvanikus összeköttetésében a katódos 180806

Next

/
Oldalképek
Tartalom