180801. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kompozició elsősorban építőipari és faipari célokra alkalmas cellulóztartalmú rugalmas lemezek előállítására
5 180801 6 40—65%-os szárazanyag-tartalmú oldat vagy diszperzió formájában adjuk a kompozícióhoz. Oldószerként vizet és szerves oldószereket egyaránt felhasználhatunk; gazdaságossági szempontokból azonban előnyösen vizes kompozíciókat alkalmazunk. A találmány szerinti kompozíciók az (a) és (b) komponenst — szárazanyagra vonatkoztatva — előnyösen 1 : 0,06 és 1 : 0,18 közötti súlyarányban tartalmazzák. A találmány szerinti kompozíciók (c) komponensként tetszés szerinti szerves vagy szervetlen eredetű szálas anyagot, például üvegrostot, azbesztrostot, műanyagrostokat és/vagy tisztított faháncsrostot tartalmazhatnak. Az (a) és a (c) komponens súlyarányának alsó határa célszerűen 1 : 0,02 lehet. A szálas anyag mennyiségének felső határát lényegében gazdaságossági szempontok szabják meg. A szálas anyag részarányának növelésével fokozódik ugyan a tennék rugalmassága, azaz nő a hajlítószilárdság, a gyártási többletköltségek azonban egyes esetekben nem állnak arányban a szálas anyag mennyiségének további növelésével elérhető, viszonylag csekély rugalmasságfokozódással. Miként az 1. példa adatai igazolják, már a fűrészpor súlyára vonatkoztatott 2,5 súly% üvegszál felhasználásakor is igen jó hajlítószilárdsággal rendelkező terméket kapunk. A szálas anyag felhasználandó mennyisége bizonyos mértékig a cellulóz-lignin tartalmú poranyag szemcseméretétől is függ; minél durvább szemcséjű poranyagból indulunk ki, annál kevesebb szálas anyag felhasználásául is elérhetjük a kívánt eredményeket. Megfelelő kiindulási anyag-kombinációk esetén már 1%-nál kisebb mennyiségű szálas anyag felhasználásakor is kellően rugalmas és szilárd termékeket alakíthatunk ki. A találmány szerinti kompozíciók adott esetben (d) komponensként szokásos építőipari és/vagy faipari segédanyagokat, így gombásodásgátló anyagokat, lángmentesítő anyagokat, hidrofobizáló anyagokat és hasonlókat is tartalmazhatnak. Szakember számára nyilvánvaló, hogy ezeket az anyagokat adott esetben utólagos kezeléssel, például impregnálással vagy ecseteléssel is felvihetjük a lemezekre; előnyösebb azonban az a megoldás, ha a segédanyagokat közvetlenül a préselésre kerülő kompozícióba juttatjuk, így ugyanis a segédanyagok a teljes lemeztérfogatra kiterjedően fejtik ki hatásukat. A segédanyagok típusa és felhasználandó menynyisége szakember általános ismereteihez tartozik, így ezeket a leírásban nem ismertetjük részletesen. Megjegyezzük, hogy a kompozícióhoz csak olyan segédanyagokat adhatunk, amelyek nem idéznek elő nem kívánt reakciókat, például idő előtti polimerizációt. A kompozíciók előállítása során az (a), (b), (c) és az adott esetben jelenlévő (d) komponensből homogén keveréket készítünk. A lemezeket a találmány értelmében úgy állítjuk elő, hogy a fent ismertetett összetételű kompozíciókat — adott esetben előformázás után — préseljük, miközben hőhatásra és/vagy katalizátor alkalmazásával beindítjuk a szerves ragasztóanyag polimerizációját. A kikeményedett, préselt lemezek egyik vagy mindkét felületére a felhasználás céljától függően adott esetben borítóanyagot, például papír-, textil-, fém-, műanyag- vagy furnérlapot ragaszthatunk. A préselési nyomás változtatásával bizonyos mértékig változtathatjuk a kapott termékek fizikai jellemzőit. A termékek szilárdsága a préselési nyomás növelésével nő, ezzel párhuzamosan azonban csökken a lemezek hőszigetelő képessége. A mindenkori követelményeknek megfelelő minőségű termék kialakításához szükséges optimális présnyomást szakember előkísérletekkel könnyen meghatározhatja. A találmányt az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. Nyárfa fürészport 4 mm lyukbőségű rostán megtisztítunk a méreten felüli szilánkoktól és egyéb idegen anyagoktól, és 2—3% víztartalomra szárítjuk be. 1 m2 felületű, 1 cm vastag lemez előállításához 4 kg laza halmazállapotú fűrészport használunk fel. A fűrészport ismert fésűs-lapátos keverőben 1 kg karbamid-formaldehid előkondenzátummal (50%-os vizes diszperzió) és 0,0075 kg ammóniumkloriddal keverjük össze, majd a keverékbe állandó keverés közben 0,1 kg 10 gm átmérőjű, 20—25 mm hosszú üvegszálat adagolunk. A komponensek homogenizálódását követően az elterített keveréket alul és felül fűtött préslemezek közé helyezzük, és 120 C°-on 22 kp/cm2 nyomáson 10 percig préseljük. A préslapok közül kivett és megkeményedett anyagot 4 órán át pihentetjük, majd mindkét oldalára 80 g/m2 súlyú nátronpapír-réteget ragasztunk. A kapott lemez súlya 4,5kg/m2, hajlítószilárdsága 115 kp/cm2. A lemez könnyen fűrészelhető, szögezhető és fúrható. Amennyiben a kompozíciót hosszabb tárolás után kívánjuk '"elhasználni lemezek préseléséhez, a katalizátort közvetlenül a préselés megkezdése előtt keverjük össze a további komponensekkel. 2. példa Az 1. példában közöltek szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy 6 : 4 arányú nyárfa/tölgyfa fűrészpor-keverékből indulunk ki, és a lemezt 28 kp/cm2 nyomáson préseljük. A kikeményedési idő 8 perc. 1. példa 3. példa Az 1. példában közöltek szerint járunk el, azonban fenyő fűrészporból indulunk ki. Az 1. példában ismertetettel megegyező minőségű terméket kapunk. 4. példa A/. 1. példában közöltek szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy 1 m2 felületű, 1 cm vastag lemez előállításához 7 kg keményfa fűrészport (tölgy, akác, bükk) használunk fel, és a préselést 30 kp/cm2 nyomáson végezzük. A kikeményedési idő 7 perc. A kapott lemez súlya 7,50 kg/m2, hajlítószilárdsága 110 kp/cm2. 5. példa Az előző példákban közöltek szerint járunk el, azonban üvegszál helyett 2 den méretjelzésű polipropilén szálat alkalmazunk. 6. példa Az 1—4. példában közöltek szerint járunk el, azonban szálas anyagként a fűrészpor súlyára vonatkoztatott 35% háncsrostot használunk fel. A háncsrostot durván őrölt faháncs rostálásával szitamaradékként nyerjük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
