180800. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagkény kvaterner ammóniumsót tartalmazó szisztemikus hatású fungicid készítmény
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 180800 Bejelentés napja: 1978. III. 10. Elsőbbsége: 1977. III. 11. (P—196611) Lengyelország Nemzetközi osztályozás: (11—260) ■ NSZO3 A 01 N 33/12; A 01 N 43/40; A 01 N 43/84; THJ7 CinjW; C 07 C 87/68 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. IX. 28. Megjelent: 1985. IV. 30. Szabadalmi Tár. K ^ ^ J ^^TULAJDONfL^^ Feltalálók: Dr. Witek Stanislaw, vegyészmérnök, Wroclaw, dr. Oswiçcimska Malgorzata, gyógyszerész, Wroclaw, Praszkowska Janina, kertészmérnök, Varsó, dr. Bakuniak Edmund, agrármérnök, Varsó, dr. Gorska—Poczopko Jadwiga, biológus, Jablcnna/k Warszawy, Laszcz Eugeniusz, agrármérnök, Pszczyna, Lengyelország Szabadalmas: Instytut Przemyslu Organicznego, Varsó, Politechnika Wroclawska, Wroclaw, Lengyelország Hatóanyagként kvaterner ammóniumsót tartalmazó szisztemikus hatású fungicid készítmény 1 A találmány tárgya hatóanyagként kvaterner ammóniumsót tartalmazó szisztemikus hatású fungicid készítmény. Az Alternaria és főként a Phytophthora nemek patogén gombáinak elpusztítására ismeretesek olyan készítmények, amelyek hatóanyagként többek között ditiokarbamátokat, rézvegyületeket vagy szerves ónvegyületeket tartalmaznak [Sharvelle, E. G.: The Nature and Use of Modern Fungicides, Burgess Publishing Company, Minneapolis, Amerikai Egyesült Államok, (1961)]. A leggyakrabban használt ilyen készítmények közé tartozik a mankozeb (etilén-bisz-ditiokarbamidsav mangánsójának komplexe cinkionokkal), a zineb (cink-etilén-bisz-ditiokarbamát) továbbá a réz-oxi-klorid és a fentin-acetát keveréke. A mankozeb és a zineb viszonylag kis védőhatással rendelkezik, a réz-oxi-kloridos keverék preventív alkalmazása pedig igen nagy fentin-acetát adagok (~ 8 kg/ha) alkalmazását teszi szükségessé, ami hátrányos, mivel minden fungicid hatású szerves ónvegyület erősen mérgező az emlősökre. A felsorolt fungicid készítmények egyike sem oldódik vízben, pedig ez a spórák vízben való csírázása miatt igen fontos lenne; emellett egyik készítmény sem szisztemikus hatású, nem óvják meg a fertőzéstől a fungicides kezelés után újonnan fejlődött leveleket [Abdái—Rahmann, A.: Fungicide and Nematicide Tests, Vol. 32, American Phytopathological Society, (1977)]. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy az (I) általános képletű vegyületeket hatóanyagként tartalmazó készítmények — a képletben X jelentése halogenid-ion, R, és 2 jelentése 1—4 szénatomos alkilcsoportok, 2 R3 jelentése 1—4 szénatomos alkilcsoport vagy ciklohedlcsoport, R4 jelentése 2—18 szénatomos alkilcsoport, vagy 5 R2 és R3a kapcsolódó nitrogénatommal együtt egy (II) általános képletű gyűrűt alkot, amely képletben W jelentése oxigénatom vagy metiléncsoport — gombák, főként az Alternaria- és Phytophthora-nemek ellen erős szisztemikus hatással bírnak. A találmány szerinti készítmény az (I) általános képletű vegyületekből hatóanyagként egyet, valamint ismert adalékanyagokat, mint például ásványi- vagy szerves-hordozókat, hígítókat vagy oldószereket, felületaktív anyagokat, pufferokat és adhéziós adalékokat tartalmaz. A készítmény hatékonyságának igazolására in vitro kísérleteket vége -tünk a következő gombákon: Alternaria tenuis, Botrytis cinerea és Aspergillus niger. A spóra csírázás gátlásának vizsgálatát a 3. példa szerint előállított, iO, 100 és 1000 ppm koncentrációjú készítményekkel hajtottuk végre, Alternaria tenuis és Botrytis cinerea gombák spóráinak 2 napos tenyészetén. A vizsgálandó készítmény egy 0,05 ml-es cseppjét mikropipettával mikroszkóp tárgylemezére cseppentettük, és a csepp megszárítása után a meg elelő spóraszuszpenzióból rácseppentettünk. 24 óra eltelte után megvizsgáltuk a spórák növekedését. A spórák csírázásának teljes meggátlását eredményező koncentrációkat az 1 táblázat megfelelő oszlopaiban adjuk meg. Az Aspergillus niger micéliumának növekedését gátló ha-10 15 20 25 30 180800
