180797. lajstromszámú szabadalom • Kapcsoló rendszer terminál csoport kapcsolásának vezérlésére és elosztott vezérlő rendszer

13 18079^ 14 kivételével az összes csatornára. All. ábra a 16. csatorna példakénti csatornaszó formátumát szemlélteti. A 10a. — lOd. ábrák az adatmező formátumokat szemléltetik a SE­LECT, INTERROGATE, ESCAPE, SPATA, és IDLE/ CLEAR funkciók számára. Alla. — lie. ábrák a SELECT, ESCAPE, HOLD és IDLE/CLEAR formátumokat szemlél­tetik a 16. csatorna részére és a riasztási formátumot a 0. csatorna részére. A 0. csatornában a csatornaszavak tartal­mazzák a szomszédos tizenhat kapus kapcsoló elemek kö­zött levő keret szinkronizációs bit alakzatokat (6.-bitesek). A SELECT parancs (kiválasztási parancs) összeköttetést létesít egy kapcsoló elemen keresztül. Az INTERROGATE parancs (kérdezési parancs) felhasz­nálása az útvonal felépülése után történik annak eldöntése céljából, hogy az adott útvonalhoz kapcsoló elemben melyik kaput választottuk. Az ESCAPE parancsot (menekülési parancs) akkor hasz­náljuk, miután egy útvonalat már felépítettünk, hogy infor­mációt továbbítsunk két terminálfürt között, és hogy meg­különböztessük ezt az információt a digitalizált beszédmin­táktól. A SPATA formátumot (beszéd- és adatformátumot) arra használjuk, hogy bármely két terminál között beszéd- vagy adatinformáció továbbítását végezzük. IDLE/CLEAR parancs formátum (szabad/üres formá­tum) azt jelzi, hogy a csatorna üres. A 16. csatorna esetében a SELECT, ESCAPE és IDLE/ CLEAR parancsok hasonlóak a 10. ábrán leírtakhoz, kivé­telt képez, hogy itt nincs SPATA üzemmód, az INTERRO­GATE parancsra nincs szükség, és mivel a 16. csatorna viszi a NACK csatornát (nem nyugtázott csatorna), a SELECT parancsok lehetséges típusai viszonylag korlátozottabbak. A HOLD parancs (tartási parancs) fenntartja a 16. csator­nán létesített összeköttetést, ha azt egyszer már egy SELECT parancs kiépítette. A 0. csatornát a hálózat karbantartására és diagnosztizálására használjuk. Most a 12. ábrára hivatkozunk, amely a 18 terminál alegy­séget szemlélteti, és tartalmazza annak a hozzáférési kapcso­lófokozatokra eső részét, és a 42 és 44 hozzáférési kapcsoló­kat, amint azokat az 1. ábra kapcsán ismertettük, továbbá a 10 csoportkapcsolót, amely három kapcsolási fokozatot tartalmaz. A csoportkapcsolóban levő egyedi síkokat és az egyes fokozatokban levő egyedi kapcsoló elemeket a leírás egyszerűsítése céljából nem tüntettük fel. A kapcsolóhálózaton keresztül egy összeköttetést az egyik terminál interface-től, például a 690 terminál interface-től kiindulva egy másik, például terminál 190 interface-ig hoz­zuk létre, vagy az egyik B-típusú processzortól, mint például a 183 processzor egy másik processzor, például az A-típusú 198 processzor felé alakítjuk ki, amely a terminál 190 inter­­face-szel van társítva, egy sorozat SELECT parancs révén, azaz olyan csatornaszó formátumok révén, amelyeket a kez­deti terminál interface (vagy processzor) és az összeköttetés­hez rendelt csatornában levő ezt követő keretek hozzáférési kapcsolói között levő PCM keretű bit-folyamba iktatunk. Minden kapcsolási fokozaton keresztül létesített minden útvonalhoz egy-egy SELECT parancsra van szükség. A kapcsolóhálózaton keresztül az összeköttetést egyedi kapcsolási fokozatokon keresztül létesített összeköttetések szekvenciális sorozata révén valósítjuk meg. A kapcsolat az alacsonyabb számú fokozatoktól a magasabb számú fokoza­tok felé normál rendben haladva épül fel a kapcsoló eleme­ken keresztül létesített „bemenetről kimenetre” megvalósí­tott kapcsolatok révén, ameddig meghatározott „reflexiós fokozatot” el nem érünk. Reflexió a kapcsoló elemben levő bemeneti kapuk között létesített összeköttetés, amely lehető­vé teszi a kapcsolatok olyan módon történő felépítését, amely nem igényli azt, hogy a kapcsolóhálózatba mélyebben behatoljunk, mint amennyire a kívánt kapcsolat kiépítéséhez szükség van. A reflexiós fokozatban a kapcsoló elemen keresztül „be­menet bemenet” közötti kapcsolatot létesítünk, és ezt a ma­gasabb számú fokozatoktól az alacsonyabb számú fokoza­tok felé irányuló haladás követi, ahol a kapcsoló elemeken keresztül „kimenetről bemenetre” típusú kapcsolatok épül­nek ki. A reflexiós fokozat meghatározottságát a kívánt terminál interface például a terminál 190 interface sajátos hálózati címzése révén valósítjuk meg. Ezeket a szabályokat az alábbiak szerint általánosíthatjuk: Ha a végződő terminál interface ugyanabban a terminál alegységben van, akkor a reflexiót a hozzáférési kapcsolónál létesítjük. Ha a kapcsolat végét jelentő terminál interface ugyanab­ban a terminál egységben van, akkor a reflexiót az első fokozatban alakítjuk ki. Ha az összeköttetés végét jelentő terminál interface a ter­minálegységek ugyanabban a csoportjában van, akkor a reflexiót a második fokozatban létesítjük. Minden egyéb esetben a reflexiót a harmadik fokozatban valósítjuk meg. Most ismét az 1. és 4. ábrára hivatkozunk, amelyek a hálózat felépítésének sajátos tulajdonságát szemléltetik, ahol egy terminál egység, például a 12 terminál egység nyolc kétirányú transzmissziós vonalat tartalmaz minden csoport­kapcsoló sík esetében, mint ahogy azt a 4. ábrán a 0. síknál feltüntettük, és ezek a transzmissziós kapcsolatok minden síkban egy kapcsoló elemen végződnek. Látható, hogy ez a kapcsoló elem sajátos címmel rendelkezik, amikor őt a 10 csoportkapcsoló közepe felől (tehát a harmadik fokozattól) tekintjük. így, például a 4. ábra kapcsán láthatjuk, hogy a 108 kapcsoló elem, amikor azt a harmadik fokozat bármely kapcsoló eleme felől tekintjük, akkor hozzáférhető a harma­dik fokozat 0. bevezetőjén keresztül, amelyet a második fokozat 0. bevezetője követ. Ez kialakítja a terminál egység címét, tehát a terminál egység részére a cím (0., 0.) értékű lesz. Egy terminál alegységet ezenkívül sajátosan címzünk egy terminál egységen belül is a második fokozatú bevezetők tekintetében is, tehát az 1. ábra esetében a 18 terminál alegy­séget úgy láthatjuk, mint a (0., 0.) terminál egység (0.) termi­nál alegységét, amint ezt sajátosan címzi az első fokozatú kapcsoló (0., 0.) 0. és 4. bevezetője. Hasonlóképpen, minden terminál fürtön belül minden terminál interface-t sajátosan megcímez a hozzáférési kapcsolóján levő bemeneti címe. Ilyen módon, egy terminál interface címe például a 12. ábrán látható terminál 190 interface-é, amint ezt bármely más terminál interface felől, például a 16 terminál egységben levő 690 terminál interface felől nézzük, független lesz attól, hogy a harmadik fokozat melyik kapcsoló elemében van a reflexi­ós pont kiképezve. Ez lehetővé teszi az útvonalkiépítést vezérlő A-típusú 698 processzor részére, hogy a hálózat felé az alábbi SELECT parancsok sorozatát bocsássa ki, hogy ezáltal kiépítse a kapcsolatot a terminál 190 interface felé, amelynek hálózati címe, például (a, b, c, d). FRAME 1. SELECT, ANY EVEN PORT, ANY CHAN­NEL: 1. keret, kiválasztani bármely páros kaput, bármely csator­nát: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom