180796. lajstromszámú szabadalom • Folyamatos eljárás aromás poliészter/cellulóz kevertrostú anyagok szinezésére

9 180796 10 Végül ugyancsak hasonló eredményeket érünk el, ha a nyomott textíliát a fent ismertetett gőzölés helyett 1 percig 200 C°-on hőkezeljük, vagy 1,4 kg/cm2 nyomáson 20 percig gőzzel kezeljük. 2. példa 2 rész 2-metiI-4-(N,N-di-(ß-metoxikarbonil-etil)-amino)­­-2'-ciano-4'-nitro-azobenzol 1 rész bisz(2-szulfo-naft-l-il)­­-metán-nátriumsót tartalmazó 7 rész vízzel készített diszper­zióját az alábbi összetételű elegyhez adjuk: 10%-os vizes nátriumalginát-oldat 48,4 rész szulfonált cetolaj és fenyőolaj emulziója 2 rész karbamid 10 rész nátrium-m-nitro-benzolszulfonát 1 rész nátrium-hexametafoszfát 0,6 rész l-[4'-klór-6'-(2"-karboxi-4"-szulfo-anilino)­­- r,3',5'-triazin-2'-il-amino]-7-( 1 '-szulfo-naft-2'­­-il-azo)-8-naftol-3,6-diszulfonsav pentanátri­­umsó 1,2 rész l-(4'-klór-6'-m-szulfo-anilino-r,3',5'-triazin-2-il­­-amino)-7-(2'-hidroxi-3'-klór-5'-szulfo-fenil­­-azo)-8-naftol-3,6-diszulfonsav rézkomplexének tetranátriumsója 0,5 rész víz ad 100 rész A kapott nyomópéppel 67 : 33 arányban terilénből és gya­potból álló szövött textiliát nyomtatunk, és a textíliát szárít­juk. A textíliát 1 percig 200 C°-on hökezeljük. Ezután a textíliát 10 másodpercre egy 1,9% nátriumhidroxidot, 15% nátriumkarbonátot, 5% káliumkarbonátot és 10% nátri­­umkloridot tartalmazó, 98 C°-os vizes oldatba merítjük. A textíliát vízzel öblítjük, 10 percre egy 0,2% nátriumhidro­xidot és 0,2%, az 1. példában meghatározott nem-ionos detergenst tartalmazó, 85 C°-os vizes oldatba merítjük (fo­lyadék-arány: 50 : 1), ismét vízzel öblítjük, majd végül szárít­juk. A kapott rubinvörös textília színárnyalatát megtartja, és a színezetlen, fehér felületek nem színeződnek el. Hasonló eredményekhez jutunk, ha a fenti eljárásban 67 : 33 arányban polietilén-tereftalátból és viszkózból álló textíliából indulunk ki. 3. példa Az 1. példában leírtak szerint járunk el, azonban 67: 33 arányban polietilén-tereftalátból és műselyemből („Vincéi”) álló textíliából indulunk ki. Az 1. példában közöltekhez hasonló eredményeket észlelünk. 4. példa Az 1. példában leírtak szerint járunk el, azonban diszper­ziós színezékként 1,5 rész 4-(N,N-dietil-amino)-3',4'-dimet­­oxikarbonil-azobenzolt és az 1. példában megadott két reak­tív színezék helyett 2,5 rész 2-ureido-4-(4'-klór-6'-amino­­-r,3',5'-triazin-2'-il-amino)-l-(3",6",8"-triszulfo-naft-2"-il­­-azo)-benzoI-trinátriumsót használunk fel. Aranysárga színű textíliát kapunk; a festetlen fehér területek nem színeződ­nek el. 5. példa A 4. példában leírtak szerint járunk el, azonban diszperzi­ós színezékként 2 rész 2-acetilamino-4-{N-(ß-ciano-etil)-N­­[ß-(ß'-metoxi-etoxi-karbonil)­etil]-amino}-2',5’-dimetoxikarbonil-azobenzolt használunk fel. A 4. példában közölthöz hasonló, aranysárga színű textí­liát kapunk. 6. példa Az 1. példában leírtak szerint járunk el, azonban diszper­ziós színezékként 2 rész l,4-di-(ß-etoxikarbonil-etilamino)­­-antrakinont, és az 1. példában említett két reaktív színezék helyett 3 rész l-amino-2,7-di-[2'-szulfo-4'-(4"-klór-6"-m­­-szulfo-anilino-l",3",5"-triazin-2"-il-amino)-fenilazo]-8-naf­­tol-3,6-diszulfonsav-hexanátriumsót használunk fel. Sötét olajzöld textíliát kapunk; a festetlen fehér területek nem színeződnek el. 7. példa Az 1. példában leírtak szerint járunk el, azonban diszper­ziós színezékként 2 rész 2-{4'-[N,N-di-(ß-metoxikarbonil­­-etil)-amino]-fenilazo}-3,5-dinitrotiofént, és az 1. példában említett két reaktív színezék helyett 3 rész 3,10-di-[3'-szulfon­­-4'-(4"-klór-6”-hidroxi-l",3",5"-triazin-2"-il-amino)-anili­­no]-6,13-diklór-trifendioxazin-4,11 -diszulfonsav-tetranátri­­umsót használunk fel. Karbamidot és nátrium-hidrogénkar­­bonátot nem alkalmazunk; ezeket az anyagokat vízzel pótol­juk. Kék színű textíliát kapunk; a festetlen fehér területek nem színeződnek el. 8. példa Az 1. példában ismertetett nyomófestékkel 67 : 33 arány­ban terilénből és gyapotból készült szövetet nyomtatunk, és a textíliát szárítjuk. A textíliát két porózus papír közé helyez­zük, és az így kapott szendvics-szerkezetet 210 C°-ra felfű­tött hengerek között vezetjük át. A szendvics-szerkezet felü­lete 30 másodpercig érintkezik a fűtött hengerrel. A textíliát vízzel öblítjük, 10 percre egy 0,2% nátriumkar­bonátot és 0,2% nem-ionos detergenst tartalmazó, 85 C°-os vizes oldatba merítjük (folyadék-arány: 50 : 1), ismét vízzel öblítjük, majd szárítjuk. Rubinvörös árnyalatú textíliát kapunk. A textília nedves kezelés hatására nem fakul és nem ereszti színét, és a festet­len, fehér területek nem színeződnek el. Hasonló eredményekhez jutunk, ha a lúgos fürdőben lévő nátriumkarbonátot 0,2% nátriumhidroxiddal vagy 0,2% líti­­umhidroxiddal helyettesítjük. Hasonló eredményekhez jutunk akkor is, ha 1 rész nátri­­um-hidrogén-karbonát helyett 3 rész nátrium-triklóracetátot tartalmazó nyomópépet használunk fel. 9. példa 50 : 50 arányban terilénből és gyapotból készült, szövött textíliát az 1. példában ismertetett módon kezelünk. Az 1. példában közöltekhez hasonló eredményeket észlelünk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom