180795. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csővezeték vagy zárt szelvényű vonalas műtárgy, különösen alagút vízfolyásokban vagy állóvizekben történő létesítésére
9 180795 10 tői csak annyiban különbözik, hogy a lencsekompenzátorszerü 32 szerkezetet csőből kivágott elemből képezzük ki. A 14. ábra szerinti megoldást nagy keresztmetszetű keresztezési műtárgyak, elsősorban alagutak létesítése esetén célszerű alkalmazni. Itt a 34 belső héjazat, valamint az azt körülvevő 33 köpeny a közöttük levő 4 tér kitöltése nélkül az egyoldalú nyomást csak nagy falvastagsággal és/vagy merevítő szerkezetekkel tudná károsodás nélkül felvenni. A mederben való elhelyezés idejére ezért mind a 34 belső héjazat, mind a 33 köpeny mindkét oldalán — gáznemű közeggel, vagy folyadékkal — közelítően azonos nyomást célszerű biztosítani, például azáltal, hogy a mederből mind a 4 térbe, mind a belső héjazat belsejébe vizet engedünk. A 4 tér utószilárduló anyaggal való kitöltéséhez a 34 belső héjazatban vízbehatolással szemben zárt 35 munkacsövet is el kell helyezni — még a fent említett vízfeltöltést megelőzően —, amelyből — nem ábrázolt zárószerkezeteket tartalmazó — 36 vezetékek indulnak ki és torkollnak be a 4 térbe. Ezek a vezetékek a teljes szerkezet hosszában és keresztmetszetében a kitöltési művelet által igényelt mennyiségben és átmérőben vannak kiosztva, és célszerűen egyben a 35 munkacső és a 34 belső héjazat egymáshoz merevítésére szolgálnak. A 4 térnek utószilárduló anyaggal, például cementhabarccsal való kitöltése a viszonylag kis átmérőjű 35 munkacsőből a 36 vezetékeken át végrehajtott injektálással történik. A 35 munkacső viszonylag kis keresztmetszetű, ezért nagyobb nyomáskülönbség esetén is viszonylag csekély falvastagsággal képes a ráható igénybevételek felvételére, amire a 33 köpeny és a 34 belső héjazat nem lenne képes. A 4 tér utószilárduló anyaggal való kitöltése térkiszorításos elv alapján történik, vagyis a 36 csöveken át besajtolt anyag a b nyilakkal jelölt irányban a 37 nyíláson át kiszorítja a 4 térből a vizet. A kitöltő anyag kellő megszilárdulása után a 35 munkacső és a 34 héjazat közötti térből a nyomástartó folyékony közeget eltávolítjuk — vagyis a vizet kiszivattyúzzuk — és a 35 munkacsövet, valamint a 36 injektáló csöveket eltávolítva (visszanyerve) a 34 belső héjazat belső terét szabaddá teszszük, és ott a mindenkori igényeknek megfelelően az alagút járulékos építményrészeit elkészítjük. Megjegyezzük, hogy a találmány nem korlátozódik az eljárás fentiekben részletezett foganatosítási módjaira, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül számos módon megvalósítható. Megjegyezzük továbbá, hogy utószilárduló anyagként nemcsak a példákban szereplő beton vagy habarcs használható, hanem műgyantahabarcs, bizonyos esetekben „in situ” előállított kemény műanyaghab, műgyanta kikeményítésével megkötött laza szemcsés anyag stb. is alkalmazásra kerülhet. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás csővezeték vagy zárt szelvényű vonalas műtárgy, különösen alagút létesítésére vízfolyásokban vagy állóvizekben, amelynek során a csővezetéket vagy a vonalas műtárgy belső héjazatát a mederfenék tartományában elhelyezzük, azzal jellemezve, hogy a csővezetéket (1) vagy a vonalas műtárgy belső héjazatát (12, 14, 19, 34) a mederfenék tartományában történő elhelyezése előtt az elhelyezésből származó statikai és mechanikai igénybevételek felvételére alkalmas köpennyel (2, 8, 11, 13, 15, 20, 33) vesszük körül, e köpennyel együtt juttatjuk a vízszint alá, és a csővezeték vagy belső héjazat, valamint a köpeny közötti teret (4) az elhelyezési műveletet megelőzően, vagy/és azt követően, vagy/és az elhelyezési művelettel egyidejűleg utószilárduló anyaggal (5) töltjük ki. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a csővezeték (1) vagy belső héjazat (12, 14, 19, 34) és a köpeny közötti teret hidraulikus kötőanyagot tartalmazó utószilárduló anyaggal célszerűen cementkötésű habarccsal vagy betonnal töltjük ki. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az utószilárduló anyagot injektálással vagy szivattyúzással juttatjuk a csővezeték vagy belső héjazat és a köpeny közötti térbe. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az utószilárduló anyag komponensével, vagy egyes komponenseivel — például homokos kavics és cement keverékével — a csővezeték vagy belső héjazat és a köpeny közötti teret az elhelyezési műveletet megelőzően kitöltjük, és az elhelyezési műveletet követően, és/vagy annak során adunk további, szilárdulást előidéző komponenst — például homokos kavicsból és cementből álló keverékhez vizet — a csővezeték vagy belső héjazat és a köpeny közötti térbe (4) korábban bevitt komponensedhez. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a cement és homokos kavics, vagy homok száraz keverékéhez a köpeny (2) perforációkkal (6) vagy más áttörésekkel ellátott szakaszán keresztül — célszerűen a mederből — bocsátunk vizet. 6. A 4. vagy 5. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a cement és homokos kavics, vagy homok száraz keverékéhez a köpeny és a csővezeték vagy belső héjazat közötti térben (4) vezetett perforált csöveken (7) keresztül juttatunk vizet. 7. Az 1— 6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a köpeny és a csővezeték vagy a belső héjazat közötti távolság biztosításához a közöttük lévő térben távtartó betéteket (3) helyezünk el, és/vagy a távolságtartást az utószilárduló anyag száraz komponenseinek a térbe (4) való bevitelével biztosítjuk, és/vagy az egyéb szerkezeti elemekkel együtt a kész alagút szelvényére ható erek felvételében is részt vevő szerkezettel oldjuk meg, mimeílett ezeknek a szerkezeteknek és elemeknek a korrózióvédelmét a kitöltéssel (5) biztosítjuk. (Elsőbbsége: 1980. 02. 27.) 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a köpenyt (8; 13) U alakú, vagy lényegében U alakú, felül nyitott alsó részből (8a, 13a) és erre rögzíthető felső részt alkotó fedélből (8b, 13b) alakítjuk ki, és a csővezeték vagy belső héjazat és a köpeny közötti teret (4) a szerkezet vízbe süllyesztése előtt felülről töltjük ki az utószilárduló anyag száraz komponenseivel, majd a fedelet (8b, 13b) az alsó részre (8a, 13a) helyezzük és ahhoz rögzítjük, és a szerkezetet a vízszint alatt ezt követően helyezzük el. (Elsőbbsége: 1980. 02. 27.) 9. Az 1— 8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy — alagút készítése esetén — a belső héjazaton (34) belül abban végighúzódó munkacsövet (35) helyezünk el, amelyből a köpeny (33) és a belső héjazat közötti térbe (4) — a munkacsövet és belső héjazatot célszerűen egymáshoz is merevítő — csöveket (36) csatlakoztatunk; a munkacső (35) és belső héjazat (34) közötti térbe, valamint a belső héjazat (34) és a köpeny (33) közötti térbe (4) a mederbe helyezéskor a köpenyre (33) kívülről ható nyomással egyensúlyt tartani képes nyomású folyékony vagy gáznemű közeget — célszerűen a mederből vizet — bocsátunk, ezt követően a munkacsőből (35) a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
