180788. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kartikoid-17-alkil-karbonátok előállítására
9 180788 10 UV: kmax = 237 nm; s = 13 600 Beilstein-próba: pozitív A4, példában leírt módon 1 g prednizolon-17-(n-butilkarbonát)-21-(p-klórbenzolszulfonát)-ot reagáltatunk és feldolgozunk. 21 -dezoxi-prednizolon-17-(n-butilkarbonát)-21 - fluoridot kapunk. UV: kmax = 238 nm; e = 14 400 Prednizolon-17-(n-butiIkarbonát)-21 -(p-klórbenzolszulfonát)-ot hasonlóan állítunk elő prednizolon-] 7-(n-butilkarbonát)-ból és p-klórbenzolszulfonsavkloridból, mint a 4. példához csatlakozó részben a prednizolon-17-etilkarbonát-21-(p-klórbenzolszulfonát) előállításánál leírtuk. 12. példa A 4. példában leírt módon I g prednizolon-17-(n-butilkarbonát)-21-(p-klórbenzolszulfonát)-ot reagáltatunk és dolgozunk fel. 21-dezoxi-prednizolon-17-(n-butilkarbonát)-21- -fluoridot kapunk. UV: kmax = 238 nm; e = 14 400 Prednizolon-17-(n-butilkarbonát)-21 -(p-klórbenzol-szulfonát)-ot hasonlóan állítunk elő prednizolon-17-(n-butilkarbonát)-ból és p-klórbenzolszulfonsavkloridból, mint a 4. példához csatlakozó részben a prednizolon-17-etiIkarbonát-21-(p-klórbenzolszulfonát) előállításánál leírtuk. 13. példa Az la. példában leírt módon 1 g prednizolon-17-(n-valerilkarbonát)-21-metánszulfonátot 2 g lítiumkloriddal reagáltatunk és a terméket feldolgozzuk. Diizopropiléterrel történő eldörzsölés hatására a termék kikristályosodik és 540 mg 21-dezoxi-prednizolon-]7-(n-butilkarbonát)-21--kloridot kapunk, amely 118—124C°-on olvad. Jellemző IR-sávok: 3430, 1740, 1660, 1610, 1270cm 1 UV: kmax = 238 nm; e = 14 400 Beilstein-próba: pozitív 14. példa Az la. példában leírt módon 1 g prednizolon-17-(n-pentilkarbonát)-21-metánszulfonátot 4,5 g lítiumbromiddal reagáltatunk és a terméket feldolgozzuk. Diizopropiléterrel történő befröcskölés után 525 mg 21-dezoxi-prednizolon-17-(n-pentilkarbonát)-21-bromidot kapunk, amely bomlás közben 100 C° körül olvad. UV : kmax = 238 nm; e = 14 800 Beilstein-próba: pozitív 15. példa A 3. példában leírt módon 2,3 g prednizolon-17-(n-pentilkarbonát)-21-(p-klórbenzolszulfonát)-ot 460 mg nátriumjodiddal reagáltatunk és a terméket feldolgozzuk. Éterrel történő digerálás hatására 2,0 g amorf 21-dezoxi-prednizolon-17-(n-pentilkarbonát)-21 -jodidot kapunk. UV : kmax = 238 nm; e = 13 000 Beilstein-próba: pozitív A 4. példában leírt módon 1 g prednizolon-17-(n-pentilkarbonf t)-21-(p-klórbenzolszulfonát)-ot reagáltatunk és feldolgozu nk. 21 -dezoxi-prednizolon-17(n-valerilkarbonát)--21-fluoridot kapunk. UV: l.max = 238 nm; e = 14 100 Prednizolon-17-(n-pentilkarbonát)-21 -(p-klórbenzolszulfonát)-ct hasonlóképpen állítunk elő prednizolon-17-(n-pentilkarbonát)-ból és p-klórbenzolszulfonsavkloridból, mint a 4. példához kapcsolódó résznél a prednizolon-17-etilkarbonát-21-(p-k!órbenzolszulfonát) előállításánál leírtuk. 16. példa 17. példa a) 1 g dexametazon-17-etilkarbonát-21-(p-klórbenzolszulfonát) 20 ml vízmentes dimetilformamiddal készített oldatát 2 2g száraz lítiumkloriddal elegyítjük és nitrogénatmoszférában 2 óra hosszat 100 C°-on kevertetjük. A reakcióeleg}et 100 ml konyhasót tartalmazó vízbe öntjük, majd metilénkloriddal alaposan extraháljuk. A szerves fázist vízzel mossuk, szárítjuk és az oldószert vákuumban ledesztilláljuk. 1 g habot kapunk, amelyet 30 g 2,5 x 10 cm méretű kovasae géloszlopon metilénkloriddal eluálva kromatografálunk. A vékonyrétegdiagram szerint megfelelően egységes eluáturr okat (Rf = 0,60) egyesítjük és az oldószert ledesztilláljuk. A maradékot metanol és izopropiléter elegyéből átkristályosítjuk és így 620 mg 21-dezoxi-dexametazon-17-etilkarbonát 21-kloridot kapunk, amely 222 C°-on olvad. Hogyha az átkristályosítás helyett diizopropiléterrel történő digerálást végzünk, akkor az olvadáspont rendszerint 140 — 145 C'°. Jellemző IR-sávok: 3420, 1730, 1655, 1600, 1260 cm H Tömegspektrum: M* = 482 Vékonyrétegkromatográfia: Rf = 0,35 (ecetsavetilészter) toluol =1:1) UV: krnax = 238 nm; e= 15000 b) Az a) példában leírt termékhez jutunk, ha dexametazon-17 etilkarbonát-21 -(p-klórbenzolszulfonát) helyett ekvimoláris mennyiségű dexametazon-17-etilkarbonát-21-toluolszulfonátot vagy -21-metánszulfonátot használunk és a 17a. példa szerint reagáltatjuk az elegyet és dolgozzuk fel. 18. példa A Pa. vagy 17b. példa szerinti reakcióban lítiumklorid helyett ekvimoláris mennyiségű lítiumbromidot használunk és a reakciót az ott leírt módon folytatjuk le, azzal a különbséggel, hogy 2 óra reakcióidő helyett itt 3,5 óra reakcióidővel dolgozunk és így a reakcióelegy vizbeöntése után a csapadékot leszűrjük, vízzel mossuk, foszforpentoxid felett magas vákuumban szárítjuk 70 C°-on. 710 mg 21-dezoxi-dexametazon-l7-etilkarbonát-21-bromidot kapunk, amely 165 C°on olv.id. Jellemző IR-sávok: 3430, 1725, 1655, 1610, 1270 cm 4 Vékonyrétegkromatográfia: Rf = 0,32 (toluol/ecetsavetilészter = 55 : 45) Tömegspektrum: M ' =416 Beilstein-próba: pozitív UV: kmax = 238 nm; e = 15 400 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
