180781. lajstromszámú szabadalom • Berendezés talaj víztartalmának felszín alatti kapilláris öntözéssel és lecsapolással történő szabályozására
MÁf.YAfi SZABADALMI 180781 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS A SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1978. II. 8. (HO-2049) Nemzetközi osztályozás: NSZO3 w Közzététel napja: 1982. VIII. 30. E 02 B 11/00 A 01 G 25/06 ORSZÁGOS ^^Taláím^s. (. Szabadalmi Tár. ' /'‘A Vss^LAJOONA TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1985. IV. 30. Feltalálók: Horváth Vilmos oki. mérnök 60°ó Szinay Miklós oki. mérnök 40% Budapest Szabadalmas: Vízügyi Tervező Vállalat 60% Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ 40% Budapest Berendezés talaj víztartalmának felszín alatti kapilláris öntözéssel és lecsapolással történő szabályozására 1 A találmány tárgya berendezés talaj víztartalmának felszín alatti kapilláris öntözéssel és lecsapolással történő szabályozására. Mező- és erdőgazdálkodási területek, sportpályák, parkok, kertek, gyepes felületek esetében gyakran van szükség 5 a talaj víztartalmának olyan értelmű szabályozására, hogy szárazság esetén megfelelő vízbetáplálást, olvadás vagy erős esőzés miatti vízbőség esetén pedig vízmentesitést lehessen végezni. Ismert a hagyományos alagcsőrendszernek száraz időszakban vízbetáplálásra való felhasználása. Ennél a rendszernél az 1,00—1,20 m mélységben elrendezett, egymástól távol fekvő dréncsöveken át nyitott árokba csapolják le a vizet, ahonnan szükség esetén visszaduzzasztanak a talajba. Ez a megoldás csak bizonyos feltételek teljesülése esetén alkalmazható. Mindenekelőtt a dréncsövek szintje alatt, mintegy 3—4 m mélységben vízzáró rétegnek kell lenni, enélkül a módszer nem valósitható meg. Ezen túlmenően lényeges akadályt jelent az alkalmazásnál, hogy a duzzasztás igen hosszú ideig (4—5 hónapig) tart. Ilyen tartamú duzzasztás csak egyes speciális területeken (pl. gyümölcsösökben) lehetséges. Más kertészeti kultúráknál ez nem megfelelő. Az ismert rendszer nem elég rugalmas. Fontos hiányosság az is, hogy az alagcsövezés igen költséges, ezért alagcsöveket nem lehet a szükséges sűrűségben gazdaságosan telepíteni. Hiányosság az is, hogy csak gravitációs áramlásra van lehetőség, mesterséges nyomás alatti betáplálásra nincs mód. Felmerült a felszín alatti kapilláris öntözés, illetve lecsapolás együttes alkalmazása is oly módon, hogy öntözővezetékként kisebb átmérőjű perforált műanyagcsövet használtak 2 fel, és a kisebb átmérőjű csövet a nagyobb átmérőjű cső belsejében helyezték el. Ez a megoldás sem felel meg a támasztott követelményeknek, mivel a lecsapoláshoz rendelkezésre álló (perforációkból adódó) felület kicsi, az egymásba helyezett csövek közötti tér alul szűk, a belső cső perforációit a külső cső illeszkedő felülete elzárja, így az öntözővíz nem tud mindenhol egyenletesen elosztva kilépni. A lecsapolásnál az alsó oldali perforációk ugyancsak nagyrészt kihasználhatatlanok. A találmány célja a fenti hiányosságok kiküszöbölése. A találmány feltdata talaj víztartalmának felszín alatti kapilláris öntözéssel és lecsapolással történő szabályozására olyan berendezés létrehozása, amelynél az eddigieknél lényegesen jobban, egyenletesebben és intenzívebben biztosítható mind a vízbetáplálás, mind a lecsapolás. A feladat megoldása olyan berendezés talaj víztartalmának felszín alatti kapilláris öntözéssel és lecsapolással történő szabályozására, amelynek zárószerven át vízforrásra csatlakoztatott felszín alatti öntözővezetékei, valamint zárószerven át befogadóra csatlakoztatott felszín alatti lecsapoióvezetékei vannak, és amelynél a találmány értelmében legalább egy öntözővezetéket külső oldalán hosszanti radiális bordákkal ellátott cső belső tere, legalább egy Iecsapolóvezeréket pedig a bordák közötti hosszanti külső tér képez, a külső tér a bordákat körülvevő szűrőelemmel van lezárva, t cső belső tere és a külső tér öntözőnyílásokon át össze van kötve egymással, és a cső belső tere, illetve külső tere átváltható zárószerven át alternatív módon van a vízforrásra, lletve a befogadóra csatlakoztatva. 10 15 20 25 30 180871
