180780. lajstromszámú szabadalom • Meghajtó áramköri elrendezés tranzisztorok kapcsolóüzemű vezérlésére
7 180780 8 tranzisztor I c kollektoráramának időbeli változását mutatja a kapcsolók vezérlésének függvényeként. A kapcsolók szakadt állapotát a „0” szint, vezető állapotát az „1” szint jelöli. A 10 első kapcsoló bekapcsolása t, időpillanatban történik. Ezt megelőzően a 20 második kapcsoló vezető állapotban volt, és a 10 első kapcsoló bekapcsolásával egyidejűleg szakadt állapotba kerül. A 10 első kapcsoló bekapcsolásának hatására a 7 tranzisztor I c kollektorárama megindul. A bekapcsolást követően a 10 első kapcsoló további vezető vagy szakadt állapota közömbös. A kikapcsolás során, ami t2 időpillanatban a 10 első kapcsoló szakadt állapota mellett a 20 második kapcsoló vezető állapotba vezérlésével történik, a 7 tranzisztor I c kollektorárama a tranzisztor kikapcsolásáig fönnáll, majd t3 időpillanatban csökken nullára. A kikapcsolt állapot alatt a 20 második kapcsoló zárt állapotban van, s ez biztosítja a meghajtó áramkör zavarérzéktelenségét. A 3a ábrán bemutatott meghajtó áramkör az 1. ábra szerinti áramkör egy másik változatát képezi. A 10 első kapcsolóval sorosan, ellenkező irányú áram kialakulását meggátló 81 első dióda van kötve. A 20 második kapcsolóval párhuzamosan, a kapcsoló ellenkező irányú áramtól való megkímélése céljából 84 ötödik dióda van kötve. A lemágnesező áramkör a 40 harmadik tekercs második kapcsa és a segédtápfeszültségforrás 4 második kapcsa közé kötött 94 első kondenzátort és vele párhuzamosan kötött 85 harmadik diódát, valamint a 40 harmadik tekercs második kapcsa és a segédtápfeszültségforrás 2 első kapcsa közé kötött 86 negyedik diódát tartalmaz. A 85 harmadik dióda és a 86 negyedik dióda a segédtápfeszültségforrás kapcsaihoz, záróirányú elrendezéssel csatlakoznak. Az áramkör működése hasonló az 1. ábrán ismertetett áramköréhez. A 10 első kapcsoló bekapcsolásakor meginduló áram a 81 első diódán és a 40 harmadik tekercsen keresztül a segédtápfeszültségforrás feszültségére föltölti a 94 első kondenzátort. Ezzel egyidőben a 7 tranzisztor a már ismertetett módon bekapcsol. Kikapcsoláskor, ami a 10 első kapcsoló nyitott állapota mellett a 20 második kapcsoló zárására történik, a 40 harmadik tekercsen keresztül kisülő, 94 első kondenzátor biztosítja a záróirányú feszültséget a 7 tranzisztor gyorsabb kikapcsolásához mindaddig, míg töltése nullára nem csökken. Ezt követően a 85 harmadik dióda vezető állapota biztosítja a 40 harmadik tekercs rövidre zártságát és a 7 tranzisztor kikapcsolását. A 8 vasmag lemágnesező árama ismét elkezdi a 94 első kondenzátort tölteni a segédtápfeszültségforrás első kapcsának feszültségére, amely folyamatot ezen feszültség elérésekor a 86 negyedik dióda vezető állapotba kerülése határol. A lemágnesező áram tovább a 84 ötödik diódán, a 201 második kapcsolón, a 40 harmadik tekercsen és a 86 negyedik diódán keresztül folyik mindaddig, míg a tárolt mágneses energia a segédtápfeszültségforrásba vissza nem táplálódik. A lemágneseződést követően a 94 első kondenzátor a 40 harmadik tekercsen és a 20 második kapcsolón keresztül ismét kisül. Előnyös kiviteli alakjánál a kisülést a 40 harmadik tekerccsel párhuzamosan kötött 96 első ellenállás gyorsítja. A kikapcsolás megindítása és a 7 tranzisztor kikapcsolása között eltelt idő tovább csökkenthető 91 ötödik kapcsoló alkalmazásával, mely a 40 harmadik tekercs második kapcsa és a segédtápfeszültségforrás 2 első kapcsa közé van kötve, és a kollektor áramot érzékelő 90 érzékelő egység működteti. A 91 ötödik kapcsoló és a kollektoráram megindulásával egyidőben kerül vezető állapotba. Kikapcsoláskor zárt állapotával a 40 harmadik tekercs második kapcsát mindaddig a segédtápfeszültségforrás 2 első kapcsának potenciálján tartja, a 94 első kondenzátort nem engedi kisülni, míg a 7 tranzisztor kikapcsolása meg nem történik, miközben a 40 harmadik tekercs első kapcsa a zárt 20 második kapcsolón keresztül a segédtápfeszültségforrás 4 második kapcsának potenciálján van, s ezzel a 40 harmadik tekercsen a 7 tranzisztor bázisának a lezárása befejeződéséig ellenkező, záróirányú feszültséget biztosít. A 3b ábra a 10 első kapcsoló, a 20 második kapcsoló, az I c kollektoráram és a 91 ötödik kapcsoló működésének időbeli változását mutatja. Bekapcsoláskor a 10 első kapcsoló t, időpillanatban vezetni kezd, ezzel egyidőben a 20 második kapcsoló megszakad, az I c kollektoráram megindul, s ez a 91 ötödik kapcsoló vezető állapotba állítását eredményezi. A 10 első kapcsoló állapota a bekapcsolást követően a 7 tranzisztor bekapcsolt állapota mellett közömbös. A kikapcsolási folyamat a 20 második kapcsoló t2 időpontban történő vezető állapotba állításával indul meg, aminek elengedhetetlen feltétele a 10 első kapcsoló szakadt állapota. A kikapcsolási folyamat t3 időpillanatban fejeződik be, amikor a tranzisztor kollektor árama nullára csökken, s ezzel együtt a 91 ötödik kapcsoló szakadt állapotba kerül. A 4a ábra két, 71 és 72 első és második tranzisztor ellenütemű vezérlésére alkalmas kapcsolási elrendezést mutat. Tranzisztoronként elrendezett 51, illetve 52 első tekercse, valamint a két tranzisztornak közös 60 második tekercse van. A 60 második tekercs a 71 első tranzisztor emitters és a 72 második tranzisztor kollektora közösített kapcsára van egyik végével csatlakoztatva. A két tranzisztor az ábrán nem feltüntetett tápfeszültség kapcsai között sorba van kötve. Az 51 és 52 első tekercs, valamint a két tranzisztorra nézve közös 60 második tekercs 8 vasmagon van elhelyezve. Ugyancsak a 8 vasmagon nyer elhelyezést a két ranzisztor közös 40 harmadik tekercse is. A 40 harmadik tekercsnek első kapcsa 10 első kapcsolón keresztül a segédtápfeszültségforrás 2 első kapcsára és a 20 második kapcsolón keresztül a segédtápfeszültségforrás 4 második kapcsára van kötve. A 20 második kapcsolóval párhuzamosan 84 ötödik dióda a segédtápfeszültségforrás polaritására nézve a záróirányba van 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
