180777. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bőe cserzésére aluminiumszilikátok alkalmazásával

5 180777 6 Ennek ellenére a szárításnál a kristályrészecs­kék nem kívánt agglomerációja mehet végbe, így ajánlatos, ha ezeket a szekunder részecskéket al­kalmas módon, például szélfajtázással, eltávolít­juk. A durvább állapotban keletkező alkálialu­­míniumszilikátokat szintén felhasználhatjuk, amelyeket a kívánt szemcsenagyságra őrölünk. Erre a célra alkalmasak például malmok és,/vagy széiosztályozók, illetve ezek kombinációi. Előnyös termékek például a szintetikusan elő­állított, kristályos alkálialumíniumszilikátok, amelyek az alábbi összetételnek felelnek meg: 0,7—1,1 Kat2 !u O • A1203 • 1,3—3,3 Si02, ahol Kát valamely alkálifémkation, előnyösen nátriumkation. Előnyös az, ha az alkálialumínimszilikát-kris­­tályok lekerekített sarkokkal és élekkel rendel­keznek. Abban az esetben, ha lekerekített sar­kokkal és élekkel rendelkező alkálialumíniumszi­­liátokat akarunk előállítani, akkor előnyösen olyan elegyből indulunk ki, amelynek a moláris összetétele a következő tartományba esik: 2,5—6,0 Kató /nO -Al2O3-0,5—5,0 Si02- '•60—200 H20 ahol Kat2/n a fent megadott jelentésű, különö­sen nátriumion. Ezt az elegyet szokásos módon kristályosodás­ra bírjuk. Előnyösen ez úgy történik, hogy az elegyet legalább 1/2 óra hosszat 70—120 °C-on, előnyösen 80—95 °C-on, keverés közben melegít­jük. A kristályos terméket egyszerű módon a fo­lyékony fázis leválasztásával különítjük el. Adott esetben előnyös és ajánlatos a terméket a tovább­­feldolgozás előtt vízzel utánmosni és szárítani. Abban az esetben is még, ha olyan összetételű elegyet dolgozunk fel, amelynek az összetétele kis mértékben eltér a fent megadottól, lekerekí­tett sarkú és élű termékeket kapunk akkor, ha az eltérés a fent megadott négy koncentrációpa­raméter egyikére vonatkozik. A találmány szerinti eljárásnál továbbá olyan finomeloszlású, vízoldhatatlan alkálialumínium­­szilikátokat alkalmazunk, amelyeket vízoldhatat­lan szervetlen vagy szerves diszpergálószerek je­lenlétében csapunk ki és öregítünk, illetve kristá­lyosítunk. Ilyen termékek technikailag egyszerű módon hozzáférhetők. Vízoldható szerves disz­­pergálószerekként alkalmasak a tenzidek, nem­­tenzid jellegű aromás szulfonsavak és olyan ve­­gyületek, amelyek kalciummal komplexet képe­sek alkotni. Az említett diszpergálószereket tet­szés szerint a kicsapás előtt vagy alatt vihetjük be a reakcióelegybe, ezeket például oldatként al­kalmazhatjuk vagy az aluminát- és 'vagy szilikát­­oldatban oldott formában vihetjük be az elegybe. Különösen jó hatást érünk el akkor, ha a disz­­pergálószert a szilikátoldatban oldjuk. A disz­­pergálószer mennyisége legalább 0,05 súly%, előnyösen 0,1—5 súly%, a teljes kicsapott meny­­nyiségre vonatkozóan, öregítés, illetve kristályo­sítás céljára a kicsapott terméket 1/2—24 óráig 50—200 °C hőmérsékleten hevítjük. Az alkalmaz­ható nagyszámú diszpergálószer közül például a nát riumlauriléterszulfátot, nátriumpoliakrilátot, hidroxietándifoszfonátot és hasonló vegyületeket kell megnevezni. A találmány szerinti eljárásnál alkalmazásra kerülő különös változatot képviselnek az alábbi általános képletnek megfelelő és kristályszerke­zetű vegyületek: 0,7—1,1 Na20 • A1203 > 2,4—3,3 Si02. A találmány szerinti eljárásnál felhasználásra kerülő finomeloszlású, vízoldhatatlan alkálialu­míniumszilikátok egy további változatát képvise­lik a 0,7—l,lNa20 • A1203 > 3,3—5,3 Si02 összetételű vegyületek. Az ilyen termékek elő­állításánál olyan elegyből indulunk ki, amelynek a moláris összetétele előnyösen az alábbi tarto­mányba esik: 2,5—4,5 Na20; A1203; 3,5—6,5 Si02; 50—110 H20. Ezt az elegyet szokásos módon bírjuk kristá­lyosodásra. Előnyösen ez úgy történik, hogy az elegyet erőteljes keverés közben legalább 1/2 óra hosszat 100—200 °C-on, előnyösen 130—160 °C- on, melegítjük. A kristályos terméket egyszerű módon a folyékony fázis elkülönítése útján izo­láljuk. Adott esetben ajánlatos a terméket a to­­vábbfeldolgozás előtt vízzel utánmosni és 20— 200 °C-on szárítani. Az ily módon szárított ter­mékek tartalmaznak még megkötött vizet. Amennyiben a termékeket a leírt módon állítjuk elő, nagyon finom kristályokat kapunk, amelyek golyószerű részekké, esetleg 1—4 ti átmérőjű üre­ges golyókká összeállnak. A találmány szerinti alkalmazásra továbbá olyan alkálialumíniumszilikátok alkalmasak, amelyek kalcinált (destrukturált) kaoilinnak vi­zes alkálihidroxiddal való hidrotermális kezelése útján állíthatók elő. A termékek a 0,7—1,1 KaWn O-A1203-1,3—2,4 Si02- '•0,5—5,0 H20 képletnek felelnek meg, ahol Kát valamely alká­likation, különösen nátriumkation. Alkálialumí­­niumszilikátoknak kalcinált kaolinból való elő­állítása minden különösebb technikai ráfordítás nélkül közvetlenül nagyon finomeloszlású ter­mékhez vezet. Az előzőleg 500—800 °C-on kalci­nált kaolin hidrotermális kezelését vizes alkáli­hidroxiddal 50—100 °C-on végezzük. Az ezután lejátszódó kristályosodási reakció általában 0,5— 3 óra után lezárul. Többnapos, iszapolt kaolin túlnyomó részben kaolinit agyagásványból áll, körülbelüli összeté­tele Al203-2 Sí02-2 H20, amely réteges szerke­zetű. Annak érdekében, hogy alkálihidroxiddal történő hidrotermális kezelés útján a találmány szerint alkalmazandó alkálialumíniumszilikátok­­hoz jussunk, először meg kell bontani a kaolin szerkezetét, amelyet legcélszerűbben a kaolinnak 500—800 °C-on 2—4 óra hosszat tartó hevítésével érhetünk el. A kaolinból emellett a röntgenamorf vízmentes metakaolin képződik. A kalcináláson 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom