180776. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gabona bálák és hasonlók kötésére, valamint ezek révén előállított bálakötés
9 180776 10 Miközben a 40 kötöző szerkezet elvágás és 82 horogról való lehúzás után a 70a csomót leejti, a 74 száltároló felé levő 66b szálrészt és a 72 száltároló felé levő 64b szálrészt a 86 tartókészülék visszatartja. Következésképpen amikor a 42 tű folytatja visszafelé mozgását, a 66b szálrész lefelé esik a 26 bálázókamrán át, miközben a lazulást gátló 154 szerkezet normál helyzetébe sülylyed és egy kis mennyiségű járulékos anyagot húz a 72 száltárolőból. A 13. ábrán vázolt helyzet elérése után a 64b szálrész és 66b szálrész a második kötési ciklushoz megfelelő helyzetben van, amit az előzőleg nyugalmi helyzetébe viszszatért 118 ujj kezd meg azáltal, hogy befelé fordulva kapcsolódik a 64b és 66b szálrésszelés ezeket a 14. ábrán látható módon mélyen behelyezi a 92 villás elágazásba. Ez biztosítja, hogy a 64b és 66b szálrészek megfelelő módon vannak elhelyezve a 82 horgon, ezzel megfelelően kapösalódnak, ami után a 82 horgot és 86 tartókészüléket a 76 elemen levő, megfelelő második 100 fogazott szakasz és 108 fogazott szakasz működteti. így a csomó a 15. ábrán látható módon létrejön, ami után ismét működésbe lép a 88 kar, a csomót a 86 tartókészülékről leválásztja és a 82 horogról lehúzza. A 88 kart ennél a műveletelemnél a második 116 bütyökrész működteti. Így jön létre a 16. ábrának megfelelő módon a 68b csomó, és látható, hogy egy új hurok kialakításának kezdetét a 64b szálrész és 66a alsó szál ilyen összekötése képezi. Az ilyen új hurok kezdetben nyitott végű öblös hurok alakú, amely hasonló a 2. ábrán látható 62a hurokrészhez, azonban sokkal rövidebb. Az ilyen hurok olyan helyzetben van, hogy a 30 dugattyú révén 26 bálázókamrába táplált új anyagot be tudja fogadni, és a hurok öble nő, amint a 64b és 66b szálrészekhez1 járulékosan és egyidejűleg új szálmennyiséget húzunk a 72 és 74 száltárolókból. Végül amikor a bála eléri kívánt nagyságát, a folyamat visszatér a kiindulási állapotra, amikor a hurkot a 42 tű működtetése révén zárjuk, illetve a hurkot á bála körül teljessé tesszük és kialakítjuk a második csomót. Mint a 2. és 16. ábrán látható, a kötés befejezése és a következő műveletsorra való előkészület befejezése után a 86 tartókészülék két rövid, 62’ és 64’ száldarabot enged el. Ezek a száldarabok a szálak fölöslegeként maradnak vissza, illetve amelyek a 94 vágórész két vágó mozgását követően a 86 tartókészülék tárcsáin belül maradnak. Az előző ismertetésből kitűnik, hogy a 78 hajtótengely minden egyes körülfordulása folyamán két teljes vágási folyamat megy végbe. így valahányszor a 42 tű működési helyzetbe fordul, a 40 kötöző szerkezet két csomót alakít ki. Az egyik csomó az előző bálán levő második 70 csomó, és a másik a következő legközelebbi bálán levő első 68 csomó. A 94 vágórész a két csomót egymástól elvágja és ezáltal a két bálát is szétválasztja. Fontos jelenség, hogy amikor a visszafelé haladó 42 tű a 66 szálat áthúzza a 26 bálázókamrán és a 68 csomó ki van formálva, a 64 és 66 szálak a kialakítás alatt levő bálához viszonyítva a bálaformálás és csomókötés további műveletelemei alatt már gyakorlatilag álló helyzetben maradnak. A formálás alatt levő bála növése következtében szükségessé váló kötőanyaghossz többletet a két különálló 72 és 74 száltárolóból könynyen kapjuk, mivel a szálhúzással szemben csak azok az erők lépnek fel, amelyek a 72 és 74 száltárolókban és esetleg abban a feszültségszabályozó készülékben keletkeznek, amelyeket egyes esetekben alkalmazhatunk. Ilyen 166 feszítő szerkezet látható például a 3. ábrán. Nincs szükség arra, hogy a szálakat az előző bála és a formálás alatt levő bála szorosan egymáshoz fekvő felületei között húzzuk át, és így sem a szálakban, sem a 40 kötöző szerkezetben nem lépnek föl meg nem engedhető feszültségek. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás gabona bálák és hasonlók kötésére, amely révén a bála testét hajlékony kötözőanyagból levő hurokkal fogjuk körül, azzal jellemezve, hogy a kötöző anyag két különálló szálából hurkot formálunk úgy, hogy a bála teste köré, a kerület egy részére kiterjedően és egymást kiegészítő módon helyezzük el a szálakat és ezeket egymással szemben levő végeiknél, két helyen összekötjük. 2. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szálakat egy helyen összekötjük, az összekötés helyétől kiindulva az egyes szálakat a bála teste körül ellenkező irányokban a bála köré helyezzük és egy másik helyen találkozó szálak végeit összekötjük. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a két szálnak egyik helyen való összekötése révén kezdetben nyitott végű, öblösödő hurkot képezünk, a bála testét fokozatosan formáljuk és új anyagból álló egymás utáni adagoknak adagolása révén a mozgásútja mentén a mozgást engedő ellenállással szemben egy bálázókamrán mozgatjuk keresztül, ezáltal a hurkot egy előre meghatározott nagyság eléréséig hosszabbítjuk, majd a szálakat a második helyen összekötjük, miáltal a nyitott hurkot lezárjuk és a bála testét teljesen körülfogó hurkot alakítunk ki. 4. Az 1. vagy 3. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a bála testének nyitott hurokban való növekedése folyamán ezt a szálak legalább egyikének egy részéhez és a nyitott hurok hosszabbodásának irányában nyomjuk, amely részt a test növekedése és a kötési műveletek folyamán a testhez viszonyítva gyakorlatilag állandó helyzetben tartjuk. 5. Az 1. vagy 4. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a testet a hurok síkjában lényegében négyszögűre alakítjuk és a test egyik oldala mentén egy pár szemben levő határoló sarkot képezünk 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
