180776. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gabona bálák és hasonlók kötésére, valamint ezek révén előállított bálakötés

3 180776 4 kötöző anyagban és a kötöző anyagot összekötő szerkezetben túlságosan nagy húzóerők, illetve feszültségek lépnének föl. A kitűzött feladatot a találmány olyan eljárás létrehozása révén oldja meg, amelynek segítsé­gével hajlékony kötöző anyagból a bála testét körülfogó hurkot képezünk, és amelynek jellem­zője, hogy a kötöző anyag két különálló szálából hurkot formálunk úgy, hogy a bála teste köré, a kerület egy részére kiterjedően és egymást ki­egészítő módon helyezzük el a szálakat és ezeket egymással szemben levő végeiknél, két helyen összekötjük. -, A találmány a kitűzött feladatot olyan beren­dezés létrehozása révén oldja meg, amely a bála teste köré hajlékony kötöző anyagból levő hur­kot köt, és amelynek jellemzője, hogy a szálakat két helyen összekötő egyetlen kötöző szerkezete van, amely kötöző szerkezet a bála testéhez vi­szonyítva a kötési művelet során elmozgatha­­tóan, a kötések helyeihez tolhatóan van kialakít­va. A találmány alkalmazása esetén nincs szükség arra, hogy a szálakat az egymás után következő bálák szorosan egymáshoz fekvő válaszfelületei között áthúzzuk. A bálázási és kötési műveletek alatt mindegyik kötőhurok szakasz a bálák anya­gához viszonyítva állandó helyzetben marad. Mindegyik kötőhurok egy pár különálló szálból készül, amelyek külön tároló helyekről futnak be a kötöző szerkezetbe. A szálak úgy vannak el­helyezve, hogy ezeket a hurokkialakítás kezdetén összekötjük, az így létrejött nyitott hurokba a bála anyagát folyamatosan töltjük, és a bála nö­vekedése közben és bálázókamrán való keresztül­­haladása közben a szálak további, kellő hosszú­ságú szakaszát húzzuk ki a tárolóból úgy, hogy kihúzás közben csak a tároló ellenállását és az esetleg alkalmazott segéd feszítő készülék ellen­állását kell legyőzni. A kész hurokban két cso­mó vagy kötési hely van, egy a hurok kezdeti pontján és egy a végpontján. A csomók vagy kötési helyek az eddig szokásos megoldástól el­térően nem a bála azonos végén, hanem általában ellentétes végein vannak. A találmány egy előnyös kiviteli alakjánál a ki­tűzött feladat, a hurok kettős kötésének kialakí­tása két kötöző szerkezet alkalmazása nélkül old­ható meg úgy, hogy a bála összekötözéséhez szükséges kötözőanyag ossz mennyiségét sem kell növelni. A találmány szerinti berendezés fontos jel­lemzője a találmány szerinti tű alkalmazása is, amely egyidejűleg két kötöző szálat juttat a kö­töző szerkezethez. További előnyöket biztosít a lazulást gátló, illetve megakadályozó szerkezet, amely nélkül a kötési művelet folyamán a szá­lakban lazulás következne be. Ennek alkalmazá­sa eredményeként a szálak a kötöző szerkezetben nem tudnak összekuszálódni. A találmány elő­nyös tulajdonsága az is, hogy kettős kötés hoz­ható létre anélkül, hogy a bála teljes összeköté­séhez szükséges idő nőne. A találmány szerinti eljárást, berendezést és bálakötést részleteiben a berendezésnek rajzokon vázolt példaképpeni kiviteli alakjával kapcsolat­ban ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti eljárást és be­rendezést alkalmazó bálázó gép egy részének ol­dalnézete. A 2. ábra a találmány szerinti eljárás elvét is­mertető vázlat, amelyen egy teljesen kész és egy bálázás közbeni állapotban levő, kettős kötéssel kialakított hurok látható. A 3. ábra nagyított méretű oldalnézeti vázlat, amely a kötöző szerkezetet, a tűt és az ezekhez tartozó szerkezetrészt a műveleti ciklus közepén levő állapotban mutatja. A 4. ábra a 3. ábrán föltüntetett 4—4 vonal menti síkból látható fölülnézeti vázlat. Az 5. ábra a kötöző szerkezet elölnézeti pers­pektivikus vázlata, amelyen a szálak a horgon keresztülhúzott és a tartókészülék révén tartott, csomó létrehozására előkészített állapotban van­nak föltüntetve. A 6. ábra a kötöző szerkezet hajtótengelyen levő vezérlő bütykeinek és a bütyökkövetőknek oldalnézeti vázlata, amelyek a lazulásgátló szer­kezet és a kötési művelet közben a huzalt, illet­ve zsineget terelő ujj mozgatására szolgálnak. A 7. ábra a kötöző szerkezet egy részét a kettős kötés műveletsorának elején szemléltető oldalné­zeti vázlat. A 8. ábra a 7. ábrához hasonló, a következő műveletnek megfelelő állapotot mutató vázlat. A 9. ábra a 8. ábrához hasonló, azonban a kö­vetkező műveletelemnek megfelelő állapotot szemléltető vázlat. A 10. ábra a 9. ábrához hasonló, azonban a kö­vetkező műveletelemet szemléltető vázlat. A 11. ábra a további következő műveletelem­nek megfelelő állapotot mutató vázlat. A 12. ábra a következő műveletelem közbeni állapotot mutató vázlat. A 13. ábra újabb műveletelemnek megfelelő vázlat. A 14. ábra a kötöző szerkezet egy részének ál­lapotát a következő műveletelem végzése idején mutatja. A 15. ábra a következő műveletelem idejében látható állapotot mutatja. A 16. ábra a kettős kötés műveletelemei közül az utolsónak megfelelő állapotot szemléltető váz­lat. A 17. ábra a tű hegyének nagyított méretű elölnézete, amely tű a szálakat juttatja a kötöző szerkezethez. A leírás következő részeiben a találmányt „zsi­negre” és ezen kialakított „csomókra” vonatkoz­tatva ismertetjük, azonban a találmány ugyan­így alkalmazható huzalok vagy más kötözőanya­gok használata, valamint csomóktól eltérő más kötések esetén is, ezért a leíráshoz csatolt igény­pontok értelmezésénél erre is figyelemmel kell lenni. Az 1. ábrán vázolt 20 bálázó gépnek 22 bálá­zószekrénye van, amely négyszög keresztmetsze­tű és amelyet a talajon 24 kerekek tartanak. A 22 bálázószekrény 26 bálázókamrát határoz meg, amely a 22 bálázószekrényt ennek alja felől meg-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom