180774. lajstromszámú szabadalom • Áramlástechnikai vibrátor megszakítatlan gördűlőfelülettel és tehermentesített szárnylapáttal

3 180774 4 megfelelő mozgásközzel rendelkező 4 szárnylapát hatol a 3 központi csőbe. Az 5 zárófedelek, az la gördülőfelület és a 3 központi cső között kialakí­tott térben szabályos üreges hengeralakú 2 len­gőtest helyezkedik el. A 2 lengőtest hossza va­lamivel, azaz a tengelyirányú mozgástér nagy­ságával kisebb, mint az 5 zárófedelek távolsága. A ház la gördülőfelülete megszakításnélküli hengeres felület, és jelentősen nagyobb, mint a lengőtest 2a gördüíőfelülete, amely szintén meg­szakítatlan hengeres felület. A két gördülőfelü­let sugarának különbsége e excentricitású, amely az 1 ház geometriai tengelyének és a 2 lengőtest üzemi távolságával egyezik meg. A 2 lengőtest fókehelyzetében 2a gördülőfelü­letével az 1 ház la gördülőfelületére fekszik fel, viszont belső oldala a 3 központi csőtől Z sugár­irányú mozgásköz távolságban van, amely a 2b súrlódófelület és a 3 központi cső 3b külső felü­lete között jelentkezik. A 2 lengőtesten belüli teret a vibrátor 4 szárnylapátja két részre bontja fel: 1. a központi cső 3a furatával összekötött rész­re és 2. az 5 zárófedelekb?"! kialakított 5a nyílá­sokkal kapcsolatban álló részre. A 4 szárnylapátnak à belső tér központi csö­vén kialakított 3a furattal ellátott része felé mu­tató oldalán több 4a áramlási csatorna van ki­alakítva. A vibrátor mozgó részei a 2 lengőtest és a 4 számylapát. A lengőtest bolygószerűen mozog; saját tenge­lye és az 1 ház tengelye körül forog olyan ten­gelytávolsággal, amely az e excentricitásnak fe­lel meg. A 2 lengőtest ilyen jellegű mozgása kör­­szinusz-oszcillációt hoz létre (a centrifugális erő forgásirány-változása). A 4 szárnylapát az 1 ház irányába sugárirányú egyenesvonalú rezgőmozgásban van. A találmány szerinti vibrátor a következő mó­don működik: A sűrített közeget, pl. sűrített levegőt a 3 köz­ponti cső 3a furatáp keresztül vezetjük be. In­duláskor a 4 szárny sugárirányba kifelé nyomó­dik, amelynek következtében a 2 lengőtestet a 4 számylapát addig nyomja, amíg az félfekszik az 1 házra (ezt a munkahelyzetet az 1. ábra szem­lélteti). A vibrátor ezt követően hagyományos módon működik, azaz a sűrített közeg átáramlik a szárnylapát 4a áramlási csatornáin, és feltölti a 2 lengőtest belső terét, majd a fáradt közeg a zárófedelek 5a nyílásain keresztül áramlik ki. A 2 lengőtesten belül egyenetlen nyomás alakul ki: A szárnylapát 4a áramlási csatornái és a z mozgástér között a nyomás nagyobb, és megkö­zelítőleg megegyezik a beáramló oldali nyomás­sal, viszont a z mozgásköz és az 5a nyílások kö­zötti részben a közeg nyomása kisebb, és a ki­áramló oldali nyomással egyezik meg. Ez a nyo­máskülönbség azt eredményezi, hogy a 2 lengő­test 2a gördülőfelülete a ház la gördülőfelületé­hez nyomódik, és csúszásmentesen gördül tovább. A lengőtest 2b dörzsfelülete állandóan érint­kezik a 4 számylapáttal. A 4 szárnylapátot a kö­zeg a 2b dörzsfelülethez nyomja, ahol a 2 lengő­test még mozgása közben is a 3 központi cső megfelelően kialakított hézagába nyomja a 4 szárnylapátot. A 4a áramlási csatornákkal két feladatot kell megoldani, azaz egyrészt a munkaközeget kell rajtuk keresztül vezetni, másrészt a szárnylapátot kell csúszási tartományában tehermentesíteni. Előfordul ugyanis, hogy a központi cső 3a nyílá­sában nyomás alatt álló közeg a 4 szárnylapátot kifelé nyomja, hogy így azt a lengőtest 2b súr­lódási szakaszára szorítsa, ahol azonban a számy­lapát 4a áramlási csatornái biztosítják azt, hogy a közeg a 4 szárnylapát és a lengőtest 2b súrló­dási felülete közötti részbe hatoljon, és ezt a rög­zítést tehermentesítse. Ennek során a rögzítőnyo­más mindig valamivel nagyobb, mint a teher­mentesítő nyomás, és így a 4 számylapát a lengő­test 2b súrlódófelületével műszakilag mindig tö­kéletesen érintkezik és mégis mentes marad a nem megfelelő nyomástól, aminek következtében a vibrátor hatásfoka javul. A lengőtest 2b súrló­­dófelülete és a központi cső 3b külső felülete kö­zötti sugárirányú Z mozgásköz megfelelő dina­mikai jellemzőkkel és jelentőséggel rendelkezik. Ez a mozgásköz a lengőtest fordulatszámának növekedésekor az 1 ház tengelye körül csökken, mivel ennek során a lengőtesten az 1 házzal va­ló érintkezési részén rugalmas alakváltozás, va­lamint magán a 2 lengőtesten is ellipszisalakú alakváltozások jönnek létre. Ezek a rugalmas alakváltozások a 2 lengőtest fordulatszámának figyelmen kívül hagyott növekedésekor oly mér­tékben növekedhetnek, hogy a z mozgásköz be­záródik, és a 2 lengőtest beszorul, Ezzel akadá­lyozzuk meg azt, hogy a frekvencia túllépje a névleges értéket. A Z mozgásközös keresztül a közeg megszakí­tás nélkül áramlik az 5a kifolyónyílásokhoz. A mozgásközben a közeg gyorsul, és olyan di­namikai reakciókomponens jön létre, amely a 2 lengőtest forgását segíti elő. A találmány szerinti vibrátor és működésének és felépítésének fenti leírását az ismert felépíté­sű vibrátorok jellemzőivel összehasonlítva köny­­nyű megállapítani a találmány szerinti berende­zés előnyeit ez utóbbiakhoz képest. A találmány szerinti vibrátor gördülőfelületei nagyok és meg­szakítás nélküliek, azaz mentések mindenféle hé­zagoktól és csatornáktól. Mint ennek eredménye a kisebb gördülési ellenállás, az alkalmazott anyagok kisebb érintkezési feszültsége, a kisebb zaj, a nagyobb élettartam, valamint az erős és nagyfrekvenciájú vibrátorok kialakításának szé­les lehetőségei. A találmány szerinti vibrátor hatásfokát a szárnylapát ismertetett módon történő teher­mentesítésével növeljük. A vibrátor sugárirányú mozgásközét alkotó szerkezeti elemek szabályo­zóelemekként is felhasználhatók a lengőtest for­dulatszámának csökkentésére. A fenti előnyökön kívül megemlítjük a talál­mány szerinti vibrátor egyszerű gyártási mód­szerét, valamint a gyártás során felmerülő vi­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom