180773. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőérleléssel készülő betontestek, különösen előregyártott vasbetonelemk felületkezelésére
180773 7 8 nyos (az elemgyárakban jelenleg is alkalmazott) hőérlelést reprezentálja, ahol 3 órás, 30 °C-on eszközölt pihentetés után 2. óra alatt 70 °C-ra növelik a hőmérsékletet, további 2 órán át az elemet ilyen hőmérsékleten tartják, majd további 1,5—2 óra alatt a hőmérsékletet ismét 30—40 °C- ra csökkentik. A kétpont-vonallal jelölt B görbe — jellegét tekintve— lényegében a fenti példában leírt hőérlelési folyamatnak felel meg, amennyiben pihentetés nélkül éri el az elemfelület-hőmérséklete — 30 °C-ról'indulva — a 70 °C értéket, ez esetben azonban lényegesen rövidebb idő alatt : ez a fázis itt 2 órát vesz igénybe. 3 órán át tartjuk az elemet 70 °C-os hőmérsékleten, njajd további 2 óra alatt a hőmérsékletet 30 °C-ra csökkentjük. A hőérlelés tehát ez esetben is pihentetés nélkül, 7 óra alatt ment végbe, a felület bármiféle károsodása nélkül. Előfordulhat az is, hogy a. gyártók célja nem a, termelés mennyiségének a fokozása; hanem az energiatakarékos gyártás. Ez esetben a pontvonallal jelölt C görbe szerint végezzük a: hőérlelést. Itt is pihentetés - nélkül • indít juk a felfűtési folyamatot, de 30 °C-ról csak 50 °C-ra hevítjük. az elemet kb. ! óra alatt, ezt követően pedig mintegy 7 órán keresztül, ezen az 50 °C hőmérsékleten tartjuk, végül további 1 óra alatt 30— 40 °C-ra hűtjük le. Így a hőérlelési folyamat — a B görbe szerintihez képest — ugyan 2 órával tovább tart, az energiamegtakarítás azonban mintegy 40%-os, emellett a termék minőségi paraméterei kismértékben javulnak. Ennek az a magyarázata, hogy a C érlelési görbe alatti terület, az ún. órafokszám lényegében azonos a B görbe alatti térülettel, az izotermikus hőntartási hőmérséklet viszont alacsonyabb. Az elérhető energiamegtakarítás egyébként á. felfűtés hőmérsékletétől, illetve a ciklus nyújthatóságának mértékétől függ. A házgyárakban célszerű a hőautomatikákhoz a gyorsított (B görbe szerinti), valamint áz energiatakarékos (C görbe szerinti) módszerhez külön-külön prográmtárcsát alkalmazni, "amelyet a gyártási ütemnek megfelelően futtatnak le. A találmány szerinti felületkezelési eljárással kapcsolatban természetesen nemesak a fent részletezett hőmérséklet- és időszaktartományokkal jellemzett hőérlelési módszerek alkalmazhatók. A betontestek hőérlelése 50 °C hőmérsékleten megindítható, és mintegy 0,5 órás időtartam alatt a kezelési hőmérséklet 110 °C-t is elérhet; a kezelt felület még ilyen hőmérsékletek hatására is elfogadható minőségű, optimális eredményt azonban a fent' részletezett módszerekkel lehet elérni. • A találmány természetesen1 nem korlátozódik a- leírt példára, hanem az . igénypontok által defi- íniáit oltalmi körön belül, számos módon megva!-lósítható. Az eljárás B 50-— B 600-as betonminő. ségtartományban tetszés szerint alkalmazható, a mennyiség és vízzel való hígítási arány a mindenkori feladat függvényében választható meg. . À felületkezelési módszer az egyébként alkalmazott betonadalékoktól — beleértve a beton-vegy• szereket és a betont nem károsító egyéb anyagokat is — függetlenül, azok nélkül, de azokkal együtt is alkalmazható, gyakorlatilag minden ismert beton- és vasbetongyártó, illetve előregyártó technológiába illeszkedve. A hőérlelési eljá-5 rásoknál adott hőmérséklet-értékhatárokon belül ugyancsak számos lehetőség van a mindenkori feladatnál meglevő műszaki paraméterek figyelembevételével az optimális hőérlelés végrehajtására. 10 Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás hőérleléssel készülő betontest, különösen előregyártott vasbetonelem fclületke^elésé-15 re, amelynek. során a betontestet vibrálással tömörítjük, azzal jellemezve, hogy a hőérlelés során hőhatásnak kitett szabad betonfelület, mentén elhelyezkedő nyersbeton-rétegbe a vibrálás után, a hőérlelési művelet megkezdése előtt, me-20 chanikus bedolgozási technológiával, például simítással és/yagy hengerléssel vízüyeget juttatunk. 2. Az 1., igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a vízüveget íj szórással, permet formájában juttatjuk a betonfelületre, majd a betonba bedolgozzuk. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a vízüveget az atmoszferikust meghaladó nyomáson, célszerűen 3Q levegővel porlasztva, juttatjuk a betonfelületre, majd a betonba bedolgozzuk. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a vízüveg porlasztásos felszórását mintegy 6 att-os levegőnyo-35 mással, kb. 30—50 cm távolságról (magasságból) permetező-szórófej segítségével hajtjuk végre. 5. Az 1—4, igénypontok.bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a vízüveget ecseteléçsel juttatjuk a betonfelület-40 re, majd a. betonba bedolgozzuk. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti.eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a vízüyeget a nyersbetonba keyerbe juttatjuk a betontest felületmenti rétegébe, és a mechanikus 45 bedolgozási műveletet,, pl. simítást vagy .hengerlést végrehajtjuk. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti el- járás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a vízüveget —* - főként felszóráso?, „vagy ecsetelé-50. ses felhordás ,esetén — a beton tömörítése, után, és a felület végleges simítását megelőzően juttatjuk a betontest felülefmenti rétegébe. 8. Az 1—7, igénypontok bármelyike szerinti el—«. járás foganatosítási ,rnp.dja. azzal jellemezve, hogy 55_ sablonban gyártott, betonelemek felületkezelése esetén a betonanyagnak a sablonba vibrálással történt bedolgozása u.tán a, vjzüveget a„, betonelemnek a. zsaluzat által szabadon, hagyott felületére célszerűen,egyenletes rétegben permet for-60 . májában felszórjuk .vagy/és felkenjük,;ezt. követően a vízüveget hengerléssel a betonelerp felületi rétegébe nyomjuk ; majd a. felületi réteget . „simítással —. gépi ■ korongos, ^hutással — homogenizáljuk;.végül a.vízjiyeget tartal-65 mazó felületét gletteljük. 4
