180773. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőérleléssel készülő betontestek, különösen előregyártott vasbetonelemk felületkezelésére
3 4 a felületet károsító folyamatok — pl. a betonból kifelé irányuló vízforgalom, a légzárványmozgás stb. — érvényesülését. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan eljárás segítségével oldottuk meg, amelynek az a lényege, hogy a hőérlelés során hőhatásnak kitett szabad betonfelület mentén elhelyezkedő betonrétegbe célszerűen a hőérlelesi művelet megkezdése előtt vízüveget juttatunk. A vízüveget szóróval, permet formájában; felecsetelve; vagy a betonanyagba bekeverve juttathatjuk a felületmenti rétegbe. A beton minőségétől és konzisztenciájától függően van szükség a felszórást, illetve felkenést követő további — pl. behengerlés! —, ill. besimítási — műveletre, de pl. ha a beton földnedves állapotú, önmagában a szórás is elegendő a feladat megvalósítására, vagyis a megfelelő vastagságú védőréteg kialakítására. A vízüveg felhordása a betonfelületre a beton tömörítése előtt és után egyaránt történhet, de a g^ttelési munkafázist a felhordásnak mindenképpen célszerű megelőznie. Amint erre utaltunk, a vízüveg a betonba adalékként keverve is alkalmas lehet a kitűzött feladat megoldására, de a beton végszilárdságát, a jelenlegi technológiai színvonalat, valamint gazdaságossági szempontokat figyelembevéve a szórásos eljárás minősíthető a legelőnyösebbnek. A szórásos módszernél a vízüveget célszerűen az atmoszferikust meghaladó nyomáson, levegővel porlasztva juttatjuk a betonfelületre. A porlasztást mintegy 6 att-os levegőnyomással, kb, 30—50 cm magasságból végezhetjük. Egy további találmányi ismérv szerint a vízüveget — főként felszórásos vagy ecseteléses felhordás esetén — á betöri tölrioritése utáh, és à felület végleges simítását megelőzően juttatjuk a betontest felületmenti rétegébe. Különösén házgyári alkalmazás esetén igett előnyös á találmány Szerinti eljárásnak az a fagáriatdsxtási módja, amely szerint sablonban gyártott betonelemek felületkezelése esetén a betönänyagriäk á Sablonba vibrálással történt bedolgozásé után a vízüveget a betonelemnek a zsaluzat által szabadon hagyott felületére célszerűen egÿênletes rétegben permet formájában felszórjük vagy/és felkenjük; ezt követően a vízüvéget hengerléssel a betonelem felületi rétegébe hyomjuk; majd a felületi réteget simítással — célszerűen gépi korongos simítással — homogenizáljuk ; végül a vízüvéget tartalmazó felületet gletfeljük. A vízüveget tartalmazó réteg vastagságát minimálisan 0,5 mm-re választjuk (ennyire gyakorlatilag minden esetben magától, tehát járulékos hengerlés vagy simítás nélkül is behatol a betonanyagba a vízüveg szórás vagy felkenés esetén), az optimális érték mintegy 2,0 mm, de természetesen ennél nagyobb rétegvastagságokkal is dolgozhatunk, azonban technológiailag erre általában nincs szükség. Az eljáráshoz akár náfroít vízüveget (NaOSiCy, akár káli vízüvéget (Ï^OSiCb) alkalmazhatunk ; viszkozitásuk 35,7—52 Se0 között lehet. A káli vízüveg a kezelt betonrétegnek bizonyos esetekben kedvezőbb műszaki t'ulajdonságokaí ad, mivel egyes cementfajtáknál oldható sók keletkéznek, amelyek a nátron vízüveggel reakcióba lépve a falon esztétikai-technológiai problémákat okozhatnak; a káli vízüveg viszont a nátron vízüvegnél valamelyest drágább. A technológia egyébként mindkét vízüvegfajta alkalmazása esetén azonos. Egy további találmányi isrhérv szerint 0,002— 0,5 1/m2, előnyösen mintegy 0,1 1/m2 mennyiségű vízüveget hordunk fel a kezelendő betonfelületre, legfeljebb 80 térfogat%-os vizes oldat formájában. A vízüveg egyébként ún. fixáló vagy rögzítő (stabilizáló) szerekkel keverve — betonvegyszereket és betont nem károsító anyagokat is beleértve — is alkalmazható, de kalcidur vagy más vegyszer alkalmazása nélkül is indítható a hőérlelés pihentetés nélkül. A találmány tárgyát képező gyorsított — vagyis a termelés mennyiségét fokozó — hőérlelési eljárásnak az a lényege, hogy a betontestet a beton bedolgozását követően — célszerűen pihentetés nélkül — mintegy 2—4 órás időtartam alatt kb. 30 °C hőmérsékletről kb. 70 °C hőmérsékletre hevítjük, mintegy 1,5—3,0 órás időtartamon keresztül e kb. 70 °C-os hőmérsékleten tartjuk, s további mintegy 1,5—2 órás időtartamon át kb. 30—40 °C hőmérsékletre hűtjük le. A másik hőérlelési eljárásra — amelynek segítségével igen jelentős energiamegtakarítás érhető el — az a lényege, hogy a betontestet a beton bedolgozását követően — célszerűen pihentetés nélkül — mintegy 2—4 órás időtartam alatt kb. 30 °C hőmérsékletről kb. 50 °C hőmérsékletre hevítjük; mintegy 7—5 órás időtartamon keresztül e kb. 50 °C hőmérsékleten tartjuk, majd 1—2 órás időtartamon keresztül kb. 30 °C hőmérsékletre hűtjük le. A hőérlelés akár direkt gőzbefúvássai. (gőzölőkádban), akár indirekt mtpdori (pl. radiátoros módszerrel) eszközölhető. A hőmérséklet — idő értékek az érlelési ciklus során a termék méreteitől (alakjától), a mindenkori betonréceptürától, betonminőségtől, ezen belül a cementminőségtől, a vegyszerek, egyéb adalék stb. mennyiségétől függ. À vízüveges felületkezelés szempontjából lényegében közömbös, hogy milyen érlelési technológiát használunk. Direkt érlelési rendszereknél a gőzölőtér nyomáskiegyehlítése (pl. gőz' kicsapódásakor keletkező vákuum), illetve általá ban a gőztér érlelési alatti átszellőztetése a felület minőségét kedvezően befolyásolja, de ezen módszerek nélkül is — amelyeket az iparban jelenleg nem alkalmaznak — a találmány szerinti felületkezelési eljárás jó eredménnyel használható. A találmány szerinti felületkezelési eljárás legfőbb előnye, hogy lehetővé teszi a gyártástechnológia folyamatból a hőérlelés előtt szükséges pihentetési idő kiiktatását úgy, hogy a késztermék sablon, illetve zsaluzat által nem takart felülete kifogástalan minőségű, tapétázásra vagy festésre bármiféle járulékos intézkedés nélkül alkalmas. Ennek eredményeként a gyártóberendezések teljesítménye, következésképpen a termelés volumene nagymértekben megnövelhető, aminek gazdaságossági vonatkozású előnye — 10 15 20 25 30 55 10 45 50 55 60 65