180737. lajstromszámú szabadalom • Vezérlőszerkezet gépjárművek erőátviteli rendszeréhez
zatokat választ ki; a harmadik tolórúdon a kapcsolókarra! együttműködő, párt képező kapcsolófelületei vannak, amelyek között távköz van a tengelyirányú eltolás irányában, amelyek a kapcsolókarral kapcsolatba kerülve eltolják a harmadik tolórudat és amelyek az említett másik két párhuzamos tolórúdon levő, párokat képező kapcsolófelüleíek egyik oldalán helyezkednek el. A találmány szerinti vezérlőszerkezet egy további célszerű kiviteli alakját képezi az a megoldás, ahol a kapcsolófelület-párok első, második és harmadik kiválasztóblokkon vannak, amely blokkok a párhuzamos első és második tolórúdon, illetve a harmadik tolórúdon vannak, és a kapcsolófelület-párok együttesen egy rést definiálnak, amikor valamennyi tolórúd semleges helyzetében van ; és a kapcsolókarnak a középponttól távoleső, alsó vége e résben helyezkedik el. A találmány szerinti vezérlőszerkezet egy újabb kiviteli alakjánál a kapcsolókar a résben, annak az első és harmadik kiválasztóblokkon kialakított végfelületei között ide-oda mozgatható; és ezek a rés-végfelületek határolják a keresztirányú tengely axiális mozgását. A vezérlőszerkezet egy további kiviteli alakjára az jellemző, hogy a keresztirányú tengelyen azzal együtt elmozgatható, kerületmenti peremszerű kiugró rész van, amely kapcsolatba kerül a házon felszerelt, rugónyomás alatt álló arretálószerkezetíel és azon túlhalad, mindig akkor, amikor a keresztirányú tengely axiálisan valamelyik irányban elcsúszik, és ezzel a kapcsolószerkezetet, és egy pár, rugalmas erő ellenében eltolható, az arretálószerkezettcl kétoldalt a házhoz csatlakoztatott ütközőt működtet, hogy a kiugró rész az arretálószerkezettel kapcsolatba kerüljön, amikor az ütköző és az arreiálószerkezet között helyezkedik el. Az ütközők a sebességváltó kari semleges helyzetbe kényszerítik egy meghatározott pályán, mindkét pályacsoportban, bármikor mozgatjuk semleges helyzetbe a sebességváltó kart. Az ütközők tehát biztosítják, hogy a sebességváltó kar mindig ugyanabba a helyzetbe mozogjon, ahol az áttételmódosítót úgy lehet kapcsolni, hogy az vagy az alacsony, vagy a magas áttétel-tartományt válassza ki. Ezen túlmenően, amikor a kapcsolószerkezetet működtetik az egyik csoportból a másik csoportba való átváltás céljából, az arretálcszerkezeten történő áthaladási művelet jelzi a gépjármű vezetőjének, hogy az az átváltás bekövetkezett, és meggátolja a nem szándékolt átváltást az egyik pálya-csoportból a másikba. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a vezérlőszerkezet előnyöskiviteli példáit tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti erőátviteli rendszervezérlőszerkezet egy kiviteli alakját keresztmetszetben mutatja ; a 2. ábra az 1. ábra szerinti vezérlőszerkezetet az ott bejelölt 2 nyíl irányából tekintett nézetben, részben pedig metszetben mutatja; a 3. ábra az 1. ábra szerinti vezérlőszerkezetet az ott bejelölt 2 nyíl irányából tekintett nézetben mutatja, de a szerkezetnek csak azokat a részeit szemlélteti, amelyek a 2. ábrán nincsenek feltüntetve; a 4. ábra a 2. ábra egy részletének módosított kiviteli alakját nagyobb méretarányban mutatja ; az 5. és 6. ábrák vázlatosan mutatják az áttételmódosítő működtetőszerkezetét ; a 7. ábra a vezérlőszerkezettel összekapcsolt kézi sebességváltó kar sebességváltási pályáit vázlatosan szemléltetik, feltüntetve azokat az erőket is, amelyeket a sebességváltó karra ki kell fejteni ahhoz, hogy az egyes áttételek kiválasztása bekövetkezzék; a 8. ábra részben metszetben, részben nézetben mutatja a vezérlőszerkezet egy részletét ; a 9. ábra az 1. ábra szerinti vezérlöszerkezet egy olyan kiviteli változatát mutatja, amelyhez baloldali végén járulékos szerkezetrész csatlakozik ; a 10. ábra a 9. ábrán bejelölt 10 nyíl irányából tekintett nézet. Az 1—8. ábrákkal szemléltetett, találmány szerinti vezérlőszerkezet olyan gépjármű-erőátviteli rendszer vezérlésére szolgál, amelynek négy normál előremenetfokozattal, egy alacsony vagy „kúszó” előremenet-fokozattal, valamint egy hátramenet-fokozattal rendelkező kézi sebességváltó karral működtethető (nem ábrázolt) sebességváltója, és (ugyancsak nem ábrázolt) alacsony és magas áttétel-tartománnyal rendelkező kétfokozatú áttételmódosítója van. Az áttételmódosító fluid közeg nyomásával keltett jelek segítségével váltható át, és ezáltal módosítja azokat a gépjármű-meghajtóáttételeket, amelyeket a gépjárművezető a sebességváltó négy normál előremer.et fokozatából kiválaszt. A vezérlőszerkezetnek 10 vezérlőháza, valamint 10a tolórúd-háza van. Ez utóbbiban három, egymással párhuzamos II, 12 és 13 tolórúd van elhelyezve, amelyek közös vízszintes síkban fekszenek (i. ábra). A tolórudak axiálisan elcsúsztathatóan vannak felszerelve; mindegyik tolórúd a 10a házban ellentétes irányokban — egy semleges helyzetből — axiálisan eltolható, és ezzel a sebességváltó két fokozata közül egyet kiválaszt. A 10 házban a 11, 12 cs 13 tolőrudak felett 14 keresztirányú tengely húzódik, a tolórudakra keresztirányban, úgy, hogy a 14 keresztirányú tengely geometriai hossztengelye merőleges a tolórudak geometriai hossztengelyeire. A házban a 14 keresztirányú tengely saját geometriai hossztengelye irányában axiálisan ide-oda elcsúsztatható, és a geometriai hossztengelye körül mindkét irányban elforgatható. Eok ozat ki választó 15 kapcsolókar van a 14 keresztirányú tengelyen rögzítve, közvetlenül a 11, 12 és 13 tolórudak felett, tehát e kapcsolókar a keresztirányú tengellyel együtt mind annak geometriai hossztengelye irányában axiálisan ide-oda mozgatható, mind e geometriai hossztengely körül mindkét irányban elforgatható. Mindegyik tolórúdon egy-egy kiválasztóblokk van, ezeket 16, 17 és 18 hivatkozási számokkal jelöltük. A kiválasztóblokkok — amint ez a legjobban a 3. ábrán látható — egymás mellett helyezkednek el akkor, amikor mindhárom tolórúd semleges helyzetében van. A 11 és 12 tolórudakon levő 16 és 17 kiválasztóblokkok mindegyikén két-két, egymással szemben elhelyezkedő felületek által alkotott 16a, 16b, illetve 17a, 17b kapcsolófelület-pár van (lásd a 3. ábrát); az egyes felületpárokat alkotó felületek a tolórudak axiális eltolásának irányában vannak egymástól távközzel elhelyezve, míg maguk a felület-párok a keresztirányú tengely axiális csúszómozgásának irányában helyezkednek el távközzel egymástól. A 13 tolórúdon levő 18 kiválasztóblokkon egy 18a kapcsolófelület-pár van, és az ezt alkotó kapcsolófelületek ugyancsak egymással szemben, egymástól távközzel helyezkednek el (lásd a 3. ábrát). A 16a, 16b, 17a, 17b és 18a felület-párok együttesen 20 rést definiálnak (határolnak) akkor, amikor valamennyi tolórúd 5 10 15 20 25 20 25 40 45 50 55 60 65
