180730. lajstromszámú szabadalom • Eljárás önbontó készítmény és takarmány keverék előállítására
180730 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS szolgalati találmány Bejelentés napja: 1979. XII. 29. (Cl—2003) Közzététel napja: 1982. VIII. 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1984. VIII. 31. Nemzetközi osztályozás : NSZOj A 23 K 1/00 Feltalálók: Szabadalmas: Piukovich Sándor vegyészmérnök, 50^ ó, Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Stankovics Lajos vegyészmérnök, 35%, Termékek Gyára Rt., Budapest dr. Királyhidi Tibor vegyészmérnök, 15%, Budapest Eljárás önbontó készítmény és takarmánykeverék előállítására 1 Találmányunk tárgya eljárás takarmányozási és/vagy takarmánykonzerválásí célokra használható ,,önbontó készítmény" és ebből kívánt esçtbçn „önbontó takarmánykeverék” előállítása oly módpn, hogy a szemes gabona és/vagy kukorica takarmányban levő keményí- 5 tőt előbontjuk úgy, hogy a termény bontási indexe 0,12—0,27 értékek közé essen, majd az így kapott yn. „hozzáférhető keményítőt” finomra őrölt állapotban tetszés szerinti sorrendben y.-amilázzal és adott esetben további adalékkal és „önbontó takarmánykeverék” elő- 10 állítása esetén takarmánnyal keverjük el-Ismeretes, hogy takarmányozási célra szénhidrát forrásként a keményítő tartalmú mezőgazdasági termények állnak legnagyobb mennyiségben rendelkezésre. Ismeretes továbbá, hogy a szemes terményekben natív álla- 15 pótban levő keményítő nem vízoldható, A keményítő lebontódása vízoldható, az állati szervezetben hasznosuló szénhidrátokká a tápcsatornában történik meg; emészthetősége korántsem teljes, Azok a keményítőszemcsék, melyek nem szenvedtek szerkezeti sérülést, nem bomla- 20 nak le és minden lebomlás igen lassú (J. Fluor and Animal Feed Milling 157, 1975, p. 6. old.). Fiatal állatoknál, általában az egygyomrúyknál (pl. sertés, baromfi) nagy mennyiségben támaszkodnak ezért olyan étrendi anyagokra, melyekben a keményítő már átala- 25 Kitolt, előbontott, az emésztőnedvek által gyorsan és könnyen hasznosítható szénhidrát formába került. A vízben nem oldható keményítőnek hasznos átalakulása az emésztési folyamatokban — állatfajta és korcsoport szerint — igen változó és tökéletlen, ezen felül a 30 ? vízben oldható szénhidráttá történő lebontás még energiát is köt le. A kérődzők emésztőszervei is sokkal gyorsabban gyakorolnak hatást a feltárt keményítőre (E|ÍQ- çhern.. J, Í963. 86, 452. old.). A nedves hőkezeléssel elérték, hogy a keményítő elkocsonyásodott és emészthetpbbé vált- A gőzzel végzett pelyhesítés azonban csak 3%-kgl növelte az árpa, és l%kgl a bVZ4 emészthető energjatartalmát, és e mçllett jelentősen cspkkent a nitrogén retenció. Ezért olyan neutrális, vízoldható tulajdonságú szénhidrátokat ajánlottak takarmányokba, melyek gyorsan és tökéletesen hasznosulnak, mivel a szénhidrát legnagyobb részben már feletetéskor az emésztő nedvpk számára hozzáférhető állapotban van. Ezek további előnye, hogy sok esetben felhasználhatók az emésztés biológiai folyamatának kedvező befolyásolására is (U.S.P. 3 988 483 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás). Ilyen anyag volt pl. a csak korlátozott mennyiségben hozzáférhető melasz, vagy a különféle takarmánycukrok, melyet a keményítő hidrolízisével és cukrosítással, viszonylag költséges eljárással nyertek. Ezek a főleg mpno- és diszaccharidokból álló keverékek azonban csak szűkebb korlátok között kerülhetnek alkalmazásra, mert növekvő mennyiségükkel mellékhatások (pl. hasmenés) lépnek fel (J. Amin. Sei. 3/1970). Az állatnevelés részére legalkalmasabb vízoldható szénhidrát anyagok a keményítő vizes enzimatikus hidrolízisével nyert, vízoldható szaccharidokból és dextrinekből álló maltodextrinek voltak. Hasznosulásuk gyakorlatilag teljes, a tápokban széles mennyiségi határok 180730
