180725. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dimer indol-dihidroindol-oxazolidin-dion-származékok előállítására

15 18072$ 16 Ahogy az az 1. táblázat adásaiból kiderül, a találmány szerinti eljárással előállítóit óxazolin-dionttk orális ada­golással hatásosak. Ez az Orális aktivitás egészén várát­­lan, mivel a kereskedelmi forgalölbbán kapható vinb­­lasztin és vinkrisztin készítrnéhyek néni rehdeikeznek ha­sonló kísérletes tumorokkal szemben ezeh fokú orális aktivitással. így például a vinbíasztiri 3 "-metil-3-spiro­­-5"-oxazolidin-2",4"-dion és ennek 3"-(2-klóretil)-ana- Jógja orális adagolással 100%-dsáh gátolja a GLS, RöS és CA 775 tumorokat, mégpédig 6—7 és 3—6 mg/kg dózisok mellett; ugyanakkor a vihblasztin és á vinkrisz­tin csak részlegesen aktív, ha egyáltalán az, mégpédig 2 és 2—4,5 mg/kg dózisértékek mellett, és ugyanakkor ál­talában toxíkusabbak. Parériterálís adagolással (íntra­­peritoheálisan) a találmány szerinti eljárással előállított oxazolidin-dionok 0,5—0,75 mg/kg dózisok mellett íü­­morgátló és életmeghosszabbító hatásúak, a vihblasz­tin 0,4—0,45 mg/kg, a vinkrisztih 0,2—0,25 mg/kg dó­zisok mellett fejti ki ezt a hatást. A találmány szerinti eljárással előállított üj oxazoli­­din-dionokat tumorellenes szerként használhatjuk fel az emlősöknél, az adagolás történhet parenterálisan vagy orálisan. Orális adagoláshoz előnyös mennyiségű, egy nem toxiküs Savval képzett gyógyszerészeti szempontból elfogadható sót keményítővel vagy más hígítószerrel ke­verünk, a keveréket rugalmas zselatin kapszulákba tölt­jük, a kapszulák egyenként 7,5 mg és 50 mg közötti mennyiségű aktív összetevőt tartalmaznak. Eljárhatunk oly módon is, hogy a gyógyszerészeti szempontból elfo­gadható sót keményítővel, kötőanyaggal és egy kenő­anyaggal keverjük, a keverékből tablettákat készítünk oly módon, hogy mindegyikük 7,5 mg és 50 mg közötti mennyiségű sót tartalmazzon. A tablettákat kis vágá­sokkal láthatjuk el arra az esetre, ha kisebb vagy osztott dózisokat kívánunk használni. Parenterális adagoláshoz intravénás injekciót használunk, bár a kisebb állatoknál, például az egereknél az intraperitoneális adagolás az elő­nyös. Parenterális adagoláskor izotóniás oldatokat hasz­nálunk, amelyek milliliterenként 1 mg és 10 mg közötti mennyiségű, a találmány szerinti eljárással előállított oxazolidin-dionsót tartalmaznak. Az aktív vegyületet előnyösen 0,01 mg és 1 mg/testsúlykilogramm, előnyö­sebben 0,1 mg és 1 mg/testsúlykilogramm közötti meny­­nyiségben adagoljuk az emlősöknek, az aktivitás mérté­kétől és a gyógyszer toxicitásától függően hetenként, vagy kéthetenként egy vagy két alkalommal. A terápiás dózist adagolhatjuk testfelületre számítva is, ekkor az emlős testfelület négyzetméterére számítva minden 7, vagy 14. napon 0,1 mg és 10 mg közötti mennyiségű aktív vegyületet adagolunk. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás az I általános képletű dimer indol-dihidro­­indol-oxazolidin-dion-származékok előállítására, ahol az általános képletben R I—4 szénatomos alkil-, 3—4 szénatomos alkenilcso­­port vagy egy —CH2—CH2X általános képletű cso­port, ahol X bróm- vagy klóratom; R2 hidrogénatom, metil- vagy formilcsoport; R3 etil- vagy hidroxilcsoport; R4 hidrogénatom vagy etilcsoport és R' hidrogénatom; azzal a feltétellel, hogy R3 és R4 kö­zi! I az egyik etilcsoport, vagy R4 és R5 együttesen egy epoxid-gyűrűt alkot és R3 etil­csoport; és R7 egy R—N—CO—Ö— általános képletű, vágy egy H3—C—CCS—O— képletű csoport, azzal jellemeivé, högy égy olyan II általános képletű di­rtier inüol-dihidroindoí-szármázékot, áhol R2, R3, R4 és R? a tárgyi körben megadott jelentésűek és R® Hidf­­oxilcsöpört, vágy égy H3C—CÖ—Ö-cSöport, inert szer­ves bldöszérrel készült reakcióelegybfeh egy RNCÖ álíá­­láriös képletű izociáriáttal réagáliátünk, áhöl R a tárgyi körben megadott jélénlésű. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítást mód­ja, azzal jellemezve, hogy a diniéi' iridot-dihidföindoi­­-diont és az izociabátot keverjük és a reakcióelégyét 30 CJ és 110 C= közötti hőmérsékletre melegítjük. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tás! módjá a VinbÍMSztitÍ-3"-rHétiÍ-3-spifo-5"-öxazolidin­­-2",4"-dion előállítására, azzal jéllëriîeZvè, hogy á vínb­­lasztin-szabad bázisból és metilizocianátból álló reakció­­elegyet melegítjük. 4. Az 1. vágy 2. igénypont szerinti eljárás foganatösí­­tási módja a vinblasztin-3"-n-butil-3-spiro-5"-oxazoli­­din-2",4"-dion előállítására, azzal jellemezve, hogy a vinblasztin szabad bázisból és az n-butil-izocianátból álló elegyet melegítjük. 5. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás fogáffatösí­­tási módja a vinbIasztin-3"-alIil-3-spiro-5''-oxazolidin­­-2",4"-dión előállítására, azzal jellemezve, hogy a vinb­lasztin szabad bázisból és az allil-izocianátból álló ele­gyet melegítjük. 6. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosí­­tási módja a vinkrisztin-3''-metiI-3-spiro-5"-oxazolidin­­-2",4''-dion előállítására, azzal jellemezve, hogy a vink­­risztin-szabad bázisból és metil-izocianátból álló elegyet melegítjük. 7. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosí­­tási módja a 4-dezacetoxi-4-(N-metil-karbamoilo\i)­­-vinbiaszíin-3"-metil-3-spiro-5"-oxazolidin-2",4"-dion-4- -(N-metil)-karbamát előállítására, azzal jellemezve, hogy a 4-dezacetil-vinb)asztin és a metil-izocianát elegyét me­legítjük. 8. Az 1. igénypont szerinti eljárás fogaratosítási mód­ja a vinbIasztin-3"-(2-klóretil)-3-spiro~5"-oxazoIidin-2", 4"-0ion és a vinblasztin-3"-(2-klóretil)-karbamát előállí­tására, azzal jellemezve, hogy a vinblaszíin-szabad bázis és a p-klóretil-izocianát elegyét melegítjük. 9. A 3—8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás fo­­ganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy nem reakció­képes szerves oldószerként vízmentes benzolt haszná­lunk. 10. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganaío­­sítási módja az l-demetil-4-dezacetoxi-4-(N-metil-kar­­bamoiloxi)-vinb!asztin-3''-metil-3-spiro-5''-oxazolidin­­-2",4"-dion előállítására, azzal jellemezve, hogy az 1-de­­metiI-4-dezacetil-vinblasztin és a metil-izocianát elegyét melegítjük. 11. A 10. igénypont szerinti eljárás foganatosítást módja, azzal jellemezve, hogy nem reakcióképes szerves oldószerként vízmentes metilén-dikloridot használunk. 12. A 3—11. igénypontok bármelyike szerinti eljárás fog matosítási módja, azzal jellemezve, hogy a reakció-5 ib 2b 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom