180696. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szigetelőanyaggal töltött és földelt fém tokozással ellátott nagyfeszültségű kapcsolási berendezés váltakozóáramú belső vezetője feszültségének mérésére

3 180696 4 alakban a kisfeszültségű kondenzátor egyik fegyverze­tét a nagyfeszültségű kondenzátor egyik fegyverzetét alkotó mérőelektróda képezi. További egyszerűsítést és ezáltal árcsökkenést érhe­tünk el, ha a kisfeszültségű kondenzátor mindkét fegy­verzete a belső vezető középtengelyére merőleges ten­gelyre nézve forgásszimmetrikus. Kis helyszükségletű a találmány szerinti berendezés olyan kiviteli alakja, amelyben a kisfeszültségű konden­zátor fegyverzeteit szigetelötesteken egymással szemben elhelyezett hengeres lemezek alkotják, és a nagyobb át­mérőjű hengeres lemezen a : rijetelőanyagnak a két le­mez közötti térrészbe való bejutását lehetővé tevő nyílás van kiképezve. A gyakorlatban különösen bevált a találmány szerinti berendezés olyan kiviteli alakja, amelynél a két lemez a fémtokozás egy csőalakú elágazásában van elhelyezve, a nagyobb átmérőjű hengeres lemez gyűrűalakú szigetelő­testre van felerősítve, amely gyűrűalakú szigetelőtest a tokozás egy fém lemezével együtt lezárja a csőalakú el­ágazást. Egy további kivitel szerint a kisfeszültségű konden­zátor másik fegyverzete átvezetésen és árnyékolt kábe­len keresztül egy előerősítő után kapcsolt szabályozható első transzformátor szekunder tekercsére van csatlakoz­tatva. Eme kiviteli alak különös előnye abban áll, hogy a nagyfeszültségű és a kisfeszültségű kondenzátor szigo­rú gyártási toleranciák nélkül állítható elő, mivel a nagy­­feszültségű kondenzátor és a kisfeszültségű kondenzá­tor kapacitásának viszonya majdnem tetszőleges értéket felvehet. Ezen érték hitelesítő mérések útján történő meghatározása után csupán a kisfeszültségű kondenzá­tort töltő, közel fokozatmentesen szabályozható transz­formátor áttételi arányát kell megfelelően beállítani. A kisfeszültségű kondenzátor üzemi feszültsége és kapa­citása a kondenzátor konstrukciós kialakítása során a gyártási és szigetelési ráfordítások optimális figyelem­­bevételével válaszható meg. Egy további kiviteli alakban az előerősítőt és az utána kapcsolt első transzformátort tartalmazó erősítő egysé­get megtápláló tápegység a fém tokozáson belül elhe­lyezett nagyfeszültségű kondenzátort, melynek egyik fegyverzete a belső vezetőhöz van csatlakoztatva, és egynél nagyobb áttételi arányú második transzformátort tartalmaz, ameiy második transzformátor primer teker­cse a nagyfeszültségű kondenzátor másik fegyverzetéhez van csatlakoztatva, és a második transzformátor sze­kunder tekercse átvezetésen keresztül egyenirányító kapcsoláshoz van csatlakoztatva. Előnyösen a második transzformátor primer tekercsével feszültségkorlátozó elem van párhuzamosan kapcsolva, és az egyenirányító kapcsolás két ellentétes polaritással kapcsolt diódát és két elektrolitkondenzátort tartalmaz. Ekkor a berende­zés táphálózattól függetlenül is üzemeltethető. A találmányt a továbbiakban az ábra alapján ismer­tetjük, amely a találmány szerinti készülék egy kiviteli alakját mutatja egyszerűsített formában. Az ábrán a nagyfeszültségű kapcsolóberendezés belső vezetőjének középtengelyére merőlegesen felvett, a találmány sze­rinti berendezésről készült metszet látható, a berendezés erősítő egységet és annak energiaellátása pedig kapcso­lási rajz alakjában van ábrázolva. Az ábrán belső 1 vezető egy nagyfeszültségű kapcsoló­­berendezés gáz halmazállapotú szigetelőanyaggal, pl. SF6-tal töltött fém 2 tokozásában helyezkedik el. A bel­ső 1 vezető nagyfeszültségű C, kondenzátor nagyfeszült­ségű egyik fegyverzete, a fém 3 lemez — adott esetben a belső 1 vezető részben körülölelő 3a résszel együtt — a nagyfeszültségű C, kondenzátor másik, mérőelektróda­ként kialakított fegyverzete. A 3 lemez egyidejűleg a kisfeszültségű C2 kondenzátor egyik fegyverzetét is ké­pezi, amelynek másik fegyverzetét a 4 lemez alkotja. A 3 és 4 lemez célszerűen úgy van kialakítva, hogy azok forgásszimmetrikusak a belső 1 vezető M középtenge­lyére merőleges R tengelyre. Az ábrázolt kiviteli alak szerint a 3 és 4 lemezek egymással homlokfelületükkel szemben álló, egymástól eltérő átmérőjű hengeres leme­zekből állnak. Ezek a 3 és 4 lemezek úgy vannak mére­tezve, hogy az egymással szemben álló homlokfelületük között zárt gyűrű alakú 5 térrész legyen, hogy a kisebb átmérőjű hengeres 4 lemez érintkezésmentesen becsúsz­tatható legyen a nagyobb átmérőjű hengeres 3 lemezbe. A 3 és 4 lemezeket a 6a és 6 szigetelőtestek hordozzák, amelyek a tokozás földelt 9 fémlemezére vannak erő­sítve. A nagyobb átmérőjű 3 lemezen található egy 7 nyílás, amelyen keresztül a szigetelőanyag a 3 és 4 leme­zek közötti 5 térrészbe be tud hatolni és onnan ki tud áramlani. Mindkét 3 és 4 lemez a 2 tokozás csőalakú 8 elágazásában helyezkedik el. A 2 tokozás 9 fémlemeze a gyűrűalakú 6a szigetelőtesttel együtt lezárja a külvi­lág felé a 8 elágazást. A C2 kondenzátor egyik fegyverze­tét képező 3 lemez 10 átvezetésen és árnyékolt 11 ká­belen keresztül van összekötve a V előerősítő egyik be­menetével, a másik fegyverzetet képező 4 lemez pedig 12 átvezetésen és árnyékolt 13 kábelen keresztül a kö­zel fokozatmentesen szabályozható Tr2 transzformátor szekunder tekercsére csatlakozik. A Tr2 transzformátor a V előerősítő és a földfüggetlen Tr[ transzformátor után van kapcsolva. Ez a kapcsolási elrendezés aktív, kapacitív feszültség­osztót valósít meg. A nagyfeszültségű C , kondenzátoron átfolyó áramot a V előerősítő visszacsatolásában levő C2 kondenzátor úgy kompenzálja, hogy a V előerősítő bemenő feszültsége közel zérus értékű. A V előerősítő­ben történt felerősítés után a földfüggetlen Tr, transz­formátor szekunder tekercsén U2 feszültség van, mely közelítőleg Ci/C2-szerese a mérendő U, feszültségnek, ahol a szorzótényező a Cj és C2 kondenzátor kapacitás­aránya. A 11 és 13 kábelek kapacitásai a mérési ered­ményt a visszacsatolás következtében gyakorlatilag nem befolyásolják. Annak következtében, hogy a szigetelő­test két forgásszimmetrikus 6 és 6a szigetelőtestként van kialakítva, a szigetelötestekben nem tud kialakulni olyan szórt tér, amely a mérési eredményt befolyásolná. A ta­lálmány szerinti berendezés C2/C( átviteli tényezőjének nyomás vagy hő hatására történő — a mérési eredményt meghamisító —, olyan megváltozása, melynek oka a ka­pacitások nagyságát meghatározó, gáz halmazállapotú szigetelőanyag tulajdonságainak megváltozása, ki van zárva, mivel a kapacitások értékét a fegyverzetek közötti gáz-szakaszok mérete és kialakítása szabja meg, és a gázszakaszok geometriai mérete a szigetelőanyag hő­­mérsékleti és nyomásváltozásának hatására is változat­lan marad, a szigetelőanyag dielektromos állandójának változása pedig a két C, és C2 kondenzátor esetében mindig ugyanaz az érték. A C2/C, átviteli tényező csökkentése, és ezzel a C2 kondenzátor szigorú gyártási toleranciák nélküli, me­chanikailag egyszerű kiviteli alakja nyerhető azáltal, hogy a földfüggetlen Tr, transzformátor után kapcsolt 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom