180677. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliuretán vizes oldatainak vagy diszperzióinak előállítására

13 180677 állósága jó, az eddig ismert — aromás izocianát ala­pú — poliuretánokhoz viszonyítva UV-sugárzással szembeni ellenállósága sokkal jobb és hevítés hatására (például 150°C hőmérsékleten 10 percig) nem sárgul meg. Kiindulási érték 14 napig tartó hidro­­lízises vizs­gálat után 400 óráig tartó xenon­vizsgálat után Szakítószilárdság (DIN 53504) 38,0 MPa 37,5 MPa 21,7 MPa Szakadási nyúlás (DIN 53504) 520% 440% 250% 400 órán át a xenon-vizsgálat szerinti megvilágítás után a visszamaradó szakítószilárdság az eredeti érték mintegy 57 %-a. 6. példa (összehasonlító példa) A technika állása szerinti ismert, 2250 g adipin­­sav-butándiol-poliészterből (molekulasúly: 2550), 216 g bután-diol-1,4-ből és 850 g 4,4’-diizocianáto-di­­fenil-rr.étánból előállított polimer dimetil-formamid (toluol elegyében készített 35%-os oldatából előállí­tott film tulajdonságai az alábbiak: Kiindulási érték 14 napig tartó hidro­­lízises vizs­gálat után 400 óráig tartó xenon­vizsgálat után Szakítószilárdság (DIN 53504) 44,8 MPa 44 MPa 4,0 MPa Szakadási nyúlás (DIN 53504) 660% 570% 300% 400 órán át a xenon-vizsgálat szerinti megvilágítás után a visszamaradó szakítószilárdság kevesebb, mint 10 %-a az eredeti értéknek. 7. példa A bevitt anyagok: 558 g adipinsav-butándiol-poliészter (molekula­­súly : 900) 42,5 g n-butanolból előállított, 15% propilén­­oxid és 85 % etilén-oxid tartalmú poli­­éter (molekulasúly: 2145) 29,8 g 2-buténdiol-l,4-ből és nátrium-hidrogén­­szulfitból előállított propoxilezett adduk­­tum (molekulasúly : 425) 300 g aceton 450 g 4,4’-diizocianáto-difenil-metán 27 g butándiol-1,4 71,7 g aceton-azin 1690 g ionmentes víz Az eljárás kivitelezése : A poliészter, a poliéter és a biszulfit-adduktum 120°C hőmérsékleten vízmentesített keverékéhez a képződő előpolimer viszkozitásának csökkentése cél­jából hozzáadunk 300 g acetont. A reakcióelegyhez ezután hozzáadjuk a 4,4’-diizocianáto-difenil-metánt és addig keverjük 60 °C hőmérsékleten, míg az NCO- érték 6,7% lesz. Szintén 60°C hőmérsékleten hozzá­adjuk a reakcióelegyhez a butándiolt és a reakciót ad­dig folytatjuk, míg az NCO-érték 4,8% lesz. Az így előállított előpolimert lehűtjük 20 °C hőmérsékletre. A reakcióelegyhez ezután hozzáadjuk az aceton-azint, amikoris az azin és az izocianát-csoportok között nem megy végbe reakció. A reakcióelegyhez keverés köz­ben hozzáöntjük a vizet és előállítjuk a diszperziót. A keletkező diszperzió acetontartalma mintegy 10%. Az acetont vákuumdesztillációval távolíthatjuk el és így 40% szilárdanyagtartalmú diszperziót kapunk. A diszperzió Ford-tölcséren (4 mm-es nyílás) mért viszkozitása 15 másodperc. A diszperzió áteső fényben Tyndall jelenséget mutat. A diszperzió alkalmas rugalmas anyagok bevonásá­ra. Száradás után tiszta, színtelen, rugalmas filmet ké­pez. A film magas hőmérsékleten (például 150°C hő­mérsékleten 10 perc) sem sárgul. A polimer olvadás­pontja magas (mintegy 220 °C), hidrolízisállósága jó és az eddig ismert — aromás izocianát alapú-poliure­­tánokhoz viszonyítva UV-sugárzással szemben ellen­­állóbb. 14 Kiindulási érték 14 napig tartó hidro­­lízises vizs­gálat után 400 óráig tartó xenon­vizsgálat után Szakítószilárdság (DIN 53504) 37,7 MPa 33,5 MPa 18,7 MPa Szakadási nyúlás (DIN 53504) 310% 260% 160% 400 órán át a xenon-vizsgálat szerinti megvilágí­tás után a visszamaradó szakítószilárdság az eredeti érték mintegy 54 %-a. 8. példa A diszperziót a 7. példában leírtakkal analóg mó­don állítjuk elő, azzal az eltéréssel, hogy csak 920 g vizet használunk. Az aceton ledesztillálása után a diszperzió szilárdanyagtartalma 55 %. A diszperzió viszkozitása Ford-tölcséren (4 mm-es nyílás) 56 má­sodperc. A diszperzió Tyndall jelenséget mutat. 5 hó­napon keresztül tárolásstabü. 9. példa Az előpolimert a 7. példában leírtakkal analóg módon állítjuk elő. 20 °C hőmérsékletre történő le­hűtés után 30 perc alatt hozzácsepegtetünk 46,1 g aceton-hidrazont. Ennek hatására a hőmérséklet és a viszkozitás kissé megnő, anélkül azonban, hogy a zse­­lizálás veszélye fennállna. Ezután a 7. példában leírtak­kal analóg módon előállítjuk a diszperziót. Az aceton ledesztillálása után 40 % szilárdanyagtartalmú diszper­ziót kapunk. A diszperzió viszkozitása Ford-tölcséren (4 mm-es nyílás) 21 másodperc. A diszperzió áteső fényben Tyndall jelenséget mutat. Száradás után ka­pott film tulajdonságai megegyeznek a 7. példa sze­rinti diszperzióból előállított film tulajdonságaival. 7 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom