180668. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként fenoxi-piridinil (pirimidinil) -alkanol -származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a hatóanyag előállítására

180668 4 Ha az (I) általános képletű vegyületek előállítására szolgáló reakcióban kiindulási anyagként l-(4-klór­­-fenoxi)-3,3-dimetil-bután-2-on-t és 3-bróm-piridint használunk kiindulási anyagként n-butil-lítium jelen­létében, a reakció lejátszódását az A reakcióvázlattal szemléltethetj ük. A kiindulási anyagként felhasználható fenoxi-keto­­nokat a (II) általános képlet általánosan leírja. A képlet­ben R jelentése előnyösen egyenes vagy elágazó szén­láncú, 1—4 szénatomos alkilcsoport, vagy — adott eset­ben halogénátommal helyettesített — fenilcsoport. Y jelentése előnyösen halogénatom, különösen fluor-, klór- vagy brömatom, egyenes vagy elágazó szénláncú, 1—4 szénatomos alkilcsoport, legfeljebb 2 szénatomos halogén-alkil-csoport, amely legfeljebb 5, azonos vagy különböző halogénatomot, így például fluor- vagy klór­­atomot tartalmaz; Y előnyösen jelenthet továbbá leg­feljebb 2 szénatomos alkoxicsoportot valamint fenil-, fenoxi- vagy fenil-alkoxi-csoportot, amely az alkoxi­­részben 1 vagy 2 szénatomot tartalmaz. A (II) általános képletű kiindulási anyagok ismertek, ismertetésre kerülnek például a 2 105 490 és a 2 201 063 számú német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási iratokban. Előállításuk például úgy történhet, hogy a megfelelő fenolokat a megfelelő halogén-ketonokkal reagáltatjuk valamely savmegkötőszer és hígítószer jelenlétében. A (II) általános képletű vegyületeken felül a talál­mány szerinti eljárásban a (III) általános képletű piri­­dinil-, illetve pirimidinil-halogénidekét használjuk kiin­dulási anyagként, ahol a képletben X és Z a korábban megadott jelentésű, X előnyös jelentése azonos az (I) általános képletű vegyületekkel kapcsolatban megadott előnyös jelentésekkel és Z halogénatomot, előnyösen klór- vagy brómatomot képvisel. A (III) általános képletű halogenidek a szerves kémiá­ban általánosan ismert vegyületek. A találmány szerinti eljárás végrehajtása során oldó­szerként előnyösen inert szerves oldószereket haszná­lunk. Ide tartoznak előnyösen azok a vegyületek, ame­lyek alacsony hőmérsékleten szilárdulnak meg, különö­sen az éterek, így a dietil-éter vagy tetrahidrofurán. Elő­nyösen a két éter elegyében dolgozunk. A találmány szerinti eljárásnál alkálifém-szerves vegyületként előnyösen alkálifém-alkil-vegyületeket, kü­lönösen n-butil-lítiumot használunk, de felhasználhatók alkálifém-aril-vegyületek, így fenil-lítium is. A találmány szerinti eljárásnál a reakció hőmérséklete meghatározott tartományon belül változhat. Általában a reakciót —150 °C és —50 °C között hajtjuk végre, elő­nyösen azonban —120 °C és —80 °C közötti hőmérsék­leten dolgozunk. A találmány szerinti eljárást előnyösen inert gázban, így nitrogén vagy argon atmoszférában hajtjuk végre. A (II) általános képletű fenoxi-ketonokat és a (III) általános képletű halogenideket megközelítőleg ekvi­­moláris mennyiségekben reagáltatjuk egymással, de mintegy 20 mól%-os eltérés pozitív és negatív irányban egyaránt megengedhető. Az alkálifém-szerves-vegyületet előnyösen 5—75 mól% feleslegben, még előnyösebben 10—50 mől% feleslegben alkalmazzuk. Ezzel kapcso­latban eljárhatunk úgy, hogy az alkálifém-szerves-vegyü­letet a (III) általános képletű halogeniddel reagáltatjuk és végül a reakcióelegyhez hozzáadjuk a (II) általános képletű vegyületet. A reakció úgy is végrehajtható azon­_ 3 ban, hogy a keto-vegyületet és a halogenidet reagáltat­juk egymással, majd ezt követően alacsonyabb hőmér­sékleten (például —100 °C és —130 ”C között) hozzá­adjuk az alkálifém-szerves-vegyületet. Az (I) általános képletű vegyületeket úgy különítjük el a reakcióelegyből, hogy a reakció során képződött alkálifém-alkanolátot (például lítium-alkanolátot) víz­zel hidrolizáljuk. A további feldolgozás szokásos módon történik. Az (I) általános képletű vegyületek NDS-sóinak elő­állításához a naftalin-l,5-diszulfonsavat használják. Az (I) általános képletű vegyületek NDS-sói egyszerű módon, szokásos sóképzési eljárásokkal állíthatók elő. Eljárhatunk például úgy, hogy valamely (I) általános képletű vegyületet alkalmas oldószerben feloldva a ka­pott oldathoz hozzáadjuk a naftalin-l,5-diszulfonsavat, majd a kapott sót ismert módon, például szűréssel el­különítjük és adott esetben mosással, melyet inert szer­ves oldószerrel hajtunk végre, tisztítjuk. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek erős fungicid tulajdonsággal rendelkeznek. Megfelelő készítményeik formájában felhasználhatók gombás növénybetegségek kezelésére anélkül, hogy magukat a kultúrnövényeket károsítanák. A gombaölő szereket a növényvédelemben Plasmodiophoromycetes, Oomyce­­tes, Chytridiomycetes, Zygomycetes, Ascomycètes, Basidiomycetes, Deuteromycetes ellen használhatjuk fel. A találmány szerinti készítmények széles hatásspekt­rummal rendelkeznek és felhasználhatók a talaj feletti növényi részeket károsító élősködő gombák, valamint a növényeket a talajon keresztül megtámadó élősködő gombák, ezen felül a magokkal átvihető káros gombák elpusztítására. Különösen hatásosak a készítmények a talaj feletti növényi részeket megtámadó parazita gom­bákkal szemben. Növényvédő szerekként a találmány szerinti készít­mények különösen sikeresen használhatók lisztharmat gombákkal szemben, így például alma-lisztharmat (Podospharea leucotricha) és gabona-lisztharmat ellen, valamint egyéb gabona megbetegedések gyógyítására. Ezen felül különösen jól használhatók a Pyricularia és Pellicularia gombákkal szemben. Különösen ki kell emelni a találmány szerinti ható­anyagok részben szisztemikus hatását. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy a növényeket megvédjük a gombás fer­tőzésekkel szemben úgy, hogy a készítményeket a talaj­ba jui tatva lehetővé tesszük, hogy a hatóanyag a gyö­kereken keresztül a talaj feletti növényi részekbe ván­doroljon és ott hatását kifejtse. Különösen értékesek azok az (I) általános képletű ve­gyületek, amelyek képletében X egy —CH csoportot jelent. Az X helyén nitrogénatomot tartalmazó (I) álta­lános képletű vegyületek közül különösen azok érde­kesek, amelyekben Y jelentése adott esetben helyettesí­tett fenil-, fenoxi-, fenoxi-alkil- vagy fenil-alkil-csoport. Az (I) általános képletű vegyületek, ahol R, X, Y és n a korábban megadott jelentésű, szokásos kiszerelési for­mákba, így oldatok, emulziók, permetporok, szuszpen­ziók, porok, porozószerek, habok, paszták, oldható porok, granulátumok, aeroszolos készítmények, szusz­­penziós-emulziós koncentrátumok, csávázóporok, ható­anyaggal impregnált természetes és szintetikus anyagok, finom kapszulák polimer anyagokban és szokásos tok­anyagokban csávázási célokra, valamint égetésre szánt készítmények, így füstölő patronok, spirálok vagy pél­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom