180640. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként szinergetikus hatású benzodioxol-származékokat és ismert karbonsavészter-származékokat együttesen tartalmazó inszekticid készítmények
7 180640 8 kistérfogatú (ULV) hideg- és meleg-ködkészítményekké. Ezeket a készítményeket ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy elkeverjük a hatóanyagokat töltőanyagokkal — például folyékony oldószerekkel, nyomás alatt álló cseppfolyósított gázokkal — és/vagy szilárd hordozóanyagokkal, adott esetben felületaktív anyagok — mint például emulgeálószerek és/vagy diszpergálószerek és/vagy habzást előidéző szerek — hozzáadásával. Ha töltőanyagként vizet használunk, úgy segéd-oldószert, így valamilyen szerves oldószert is alkalmazhatunk. Folyékony oldószerként a következőket használhatjuk: aromás szénhidrogéneket — például xilolt, toluolt, benzolt vagy alkil-naftalinokat —, klórozott aromás vagy alifás szénhidrogéneket—például klórbenzolt, klór-etilént vagy metilén-kloridot •—, alifás szénhidrogéneket — például ciklohexánt vagy paraffinokat, például kőolajfrakciókat —, alkoholokat — például butanolt vagy glikolt —, valamint ezek étereit vagy észtereit ; ketonokat — például acetont, metil-etil-ketont, metil-izobutil-ketont vagy ciklohexont —, erősen poláros oldószereket -— példáid dimetil-formamidot, dimetil-szulfoxidot —, valamint vizet. Cseppfolyósított gáz halmazállapotú töltőanyag vágj7 hordozóanyag alatt olyan folyadékot értünk, amely szobahőmérsékleten gázalakú — például aeroszol-hajtógázok, így a hidrogén-halogenidek, például a freon, valamint bután, propán, nitrogén és szén-dioxid. Szilárd hordozóanyagként számításba jönnek a természetes kőzetlisztek — például a kaolinok, agyagok, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit vagy diatomafold — és a szintetikus kőzetlisztek, például a nagydiszperzitású kovasavak, alumínium-oxid és a szilikátok. Granulátumok készítésénél alkalmazott szilárd hordozóanyagok az őrölt és osztályozott természetes kőzetek —például kalcit, márvány, horzsakő, szepiolit, dolomit — valamint szervetlen vagy szerves lisztfinomságúra őrölt anyagokból készített szintetikus granulátumok, valamint granulátumok szerves anyagokból — például fűi észporból, kókuszdióhéjból, kukoricaszárból és dohányszárból. Emulgeáló és/vagy habzást előidéző szerekként megemlít jük a nem-ionos és anionos emulgeátorokat — például a poli(oxi-etilén)-zsírsav-észtereket, poli (oxi-etilén)-zsíralkohol-étereket — például az alkilaril-poliglikol-étereket, alkilszulíonátokat, alkilszulfátokat, aril-szulfonátokat, valamint a fehérje-hidrolizátumokat. Diszpergálószerként megemlítjük például a lignint, szulfitszennylúgot és a metilcellulózt. A készítmények tartalmazhatnak még tapadást fokozó anyagokat, például karboxi-metil-cellulózt, természetes és szintetikus porszerű, darabos vagy latex-szerű polimereket, gumi arabicumot, poli(vinil-alkohol)-t, poli-(vinil-acetát)-ot. A növényvédő szerek hatóanyagból és adalékanyagból állnak. A hatóanyagokat „aktív anyag”nak is nevezhetjük, amelyek vegyi termékek, illetve ezek keverékei, és ezek fejtik ki tulajdonképpen a növényvédő hatást. Az adalékanyagok a keverékek fizikai tulajdonságait határozzák meg, amelyek az inszekticid és akaricid szerként való alkalmazás céljára alkalmassá teszik a hatóanyagot. Ezen kívül alkalmazhatunk még szervetlen pigmenteket, például vas(Il)-oxidot, titán-oxidot, ferrociánkéket és szerves festékeket, valamint nyom-tápelemeket, például vasat, mangánt, bort, rezet, kobaltot, molibdént és cinket. A találmány szerinti készítmények általában 0,1—95 súly% — előnyösen 0,5-—90 súly% — hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti hatóanyagokat alkalmazhatjuk a kereskedelemben szokásos készítményeik alakjában és/vagy az e készítményekből előállított alkalmazásra kész szerekként. A kereskedelemben szokásos készítményekből készült, alkalmazásra kész készítmények hatóanyag-koncentrációja széles határok között változik, így lehet 0,0000001—95 súly%, előnyösen 0,01—10 súly%. Az alkalmazásra kész készítményeket a megfelelő formában használjuk fel. Ha a hatóanyagokat az egészségvédelemben és a raktározásnál használjuk, kitűnnek kiváló maradékhatásukkal a fán és agyagon, valamint jó alkálistabilitásukkal meszelt felületeken. Készít mén y előáll ítási példák 1. Porozószer előállítása A hatóanyag-készítmény előállítása céljából öszszekeverünk 0,1 súlyrész B2, B4, B5, B7 vagy Bs képletü hatóanyagot és 0,1 súlyrész 1., 4., 37. vagy 41. példa szerinti benzodioxol-származékot összekeverünk 99,8 súlyrész természetes kőzetliszttel és a keveréket porfinomságúra őröljük. Aj kapott készítményt mindig a szükséges mennyiségben szórjuk a fertőzött helyre. 2. Szórható por (diszpergálható por) előállítása A hatóanyag-készítmény előállítása céljából 10 súlyrész B2, B4, B5, B’ vagy B8 képletű hatóanyagot és 10 súlyrész 1., 20., 21. vagy 37. példa szerinti benzodioxol-származékot összekeverünk 1 súlyrész dibutil-naftalin-szulfonáttal, 4 súlyrész lignin-szulfonáttal, 8 súlyrész nagy diszperzitású kovasavval, valamint 67 súlyrész természetes kőzetliszttel és a keveréket porfinomságúra őröljük. Alkalmazás előtt a nedvesíthető port annyi vízzel keverjük el, hogy a kapott keverék a hatóanyagot a kívánt koncentrációban tartalmazza. 3. Spray-készítmény előállítása A spray-készítmény előállítása céljából 0,04 súlyrész B2, B4, B5, B7 vagy B8 képletű hatóanyagot és 0,08 súlyrész 1., 4., 35., 37., 38. vagy 39. példa szerinti benzodioxol-származékot feloldunk 25 súlyrész metilén-kloridban, a kapott oldathoz hozzáadunk 15 súlyrész kerozint és az így kapott oldatot szóródobozokba töltjük és hozzáadunk 59,78 súlyrész difluor-diklór-metán 11/12-t (50:50). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
