180621. lajstromszámú szabadalom • Lengéscsillapító betétegyüttes
7 180 C21 8 után lépjenek csak be az erőjátékba újabb rugóelemek, amelyek már csak rugalmas alakváltozást szenvednek. Ennek következtében a csak rugalmas alakváltozást szenvedett részekben olyan rugalmas visszatérítő erő jön létre, amely megakadályozza, hogy az építmény felmenő szerkezete meghatározott határon túl vízszintes irányba eltolódjék. Kedvező az is, hogy az energiaelnyelő rész geometriai és szerkezeti kialakítása folytán a vízszintes síkban minden irányban azonos módon működik. Így bármilyen irányban jöjjön is létre a földlökés, az építmény vele szemben mindig azonos módon viselkedik. A találmány szerinti csillapító betétegyüttesnek köszönhetően az épület beruházási költsége is csökken, hiszen a teherhordó szerkezetet csak a szélteherre, az alapozást és a pinceszintet pedig az előírt intenzitású rengésre kell méretezni. A széltehernél nagyobb erő továbbadódásának kizárása miatt a földrengés esetén sem a teherhordó szerkezet, sem az épület egyéb berendezési tárgyai és járulékos szerkezetei sem szenvednek károsodást. A találmányt kiviteli példa kapcsán, rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a betétegyüttes vázlatos elrendezése függőleges metszetben, a 2. ábra az 1. ábra szerinti elrendezés felülnézete, a 3. ábra az acéltüske és környezete az 1. ábrához képest nagyított léptékben, a 4. ábra a betétegyüttes szélein elhelyezkedő kisebb merevségű tüskék kialakítása. Az 1. ábrán látható az építmény A alapozásának és felette a B felszerkezetnek egy szakasza. Közéjük van beiktatva a csillapító betétegyüttes, amely a képlékeny energiaelnyelő részből és a rugalmas mozgáscsillapító ’részből áll. Ez utóbbi olyan szendvicsszerkezet, amely a váltakozva egymás felett elhelyezkedő 5 gumilemezek, valamint az őket elválasztó és közrefogó 6 acéllemezek sorozatából van összeállítva. A kemény gumiból készült 5 gumilemezek és 6 acéllemezek a szükségletnek megfelelő vastagságban állíthatók össze. Bennük az energiaelnyelő részt alkotó 3 acéltüskék számára pl. a 2. ábrán feltüntetett alaprajzi kiosztás szerint nyílások vannak kialakítva, amelyeken a 3 acéltüskék át tudnak haladni. Látható az 1. ábrán, hogy a mozgáscsillapító részt alkotó szendvicsszerkezet alatt és felett egy-egy 4 teherelosztó alátét helyezkedik el, amelyek mentén támaszkodik a B felszerkezet a mozgáscsillapító részre, ez utóbbi pedig az A alaptestre. A 3 acéltüskék nem közvetlenül hatolnak be az A alaptest és a B felszerkezet számukra készített mélyedéseibe, hanem a célszerűen acélcsőből készült 1 perselyek belsejébe nyúlnak bele. Az 1 perselyek legalább kétirányú és erős 7 térbeli kengyelezéssel vannak körülfogva, ami helyzetükben stabilizálja őket, amellett pedig az A alaptestnek és B felszerkezetnek az 1 perselyek környezetében lévő részét nagyobb szilárdságúvá teszi. Az 1 perselyek ezáltal mind az A alaptestbe, mind a B felszerkezetbe mereven be vannak fogva. Kísérleti tapasztalatok szerint célsze'rű, ha az I perselyek legalább hatszor olyan nagy mélységben nyúlnak bele az A alaptest és a B felszerkezet betontestébe, mint amekkora a saját átmérőjük. A 3. ábra mutatja, hogy a 3 acéltüskék nem érnek végig az 1 perselyek belsején, de azokba a saját átmérőjüknek legalább az ötszörösét kitevő mértékben belenyúlnak. Ily módon az 1 persely la feneke és a 3 acéltüskék 3a végei között kialakul a 12 légpárna, ami a függőleges terhek és,Vagy rengések hatására kisebb-nagyobb mértékben össze tud záródni, de egyúttal a 3 acéltüske és az 1 persely között axiális irányú elmozdulás lehetőséget is enged. Hasonlóképpen a mozgás lehetőségét szolgálja a mozgáscsillapító rész és az energiaelnyelő rész között az, hogy a 3 acéltüskék az 5 gumilemezeken és az őket közrefogó 6 acéllemezeken lazán vannak átfűzve, és így palástfelületeik között a 8 légrés marad szabadon. Végül, de nem utolsósorban a 3 acéltüskéknek az 1 perselyeken belül kialakuló teleszkópszerű könnyű mozgását segíthetjük elő azzal, ha a 3 acéltüske külső palástfelülete és az 1 persely belső palástfelülete közé olyan 9 kenőanyagot juttatunk, amely a közöttük kialakuló súrlódás lecsökkentésére alkalmas. A 4. ábrán annak lehetőségét mutatjuk be, hogy a csillapító betétegyüttes szélei mentén a 3 acéltüskék helyettesíthetők a kisebb merevségű 10 járulékos csapokkal. Ebben az esetben nincs szükség természetesen a 8 légrésre és a 9 kenőanyag felhordására, a kisebb átmérőjű 10 járulékos csapot célszerű azonban valamilyen II kitöltőanyagba ágyazni. Ez utóbbi pl. gumiból készülhet. Az 1 perselyeket mind az A alaptestbe, mind a B felszerkezetbe célszerűen előre bebetonozzuk, és ugyancsak ekkor készítjük el az 1 perselyek környezetében a megerősítést szolgáló 7 térbeli kengyelezést. Mind a 3., mind a 4. ábrán látható esetben az 5 gumilemezek és a 6 acéllemezek egymáshoz célszerűen ragasztás útján kapcsolódnak. A 3. ábrán látható esetben el lehet helyezve a 3 acéltüske, valamint a szendvicsszerkezetű 5 gumilemezek és 6 acéllemezek sorozatából összeállított szendvicsszerkezetben egy számára szolgáló vékony falú 2 béléscső is. A 2 béléscső megakadályozza, hogy a mozgások hatására az energiaelnyelő részben káros bema'ródások jöjjenek létre. Aj 1. ábrán feltüntetett csillapító betétegyüttesből természetesen nem csupán egy, hanem szükség esetén több is elhelyezhető az építmény A alaptestje és B felszerkezete között. Az így telepített csillapító betétegyüttesek csoportjai egymás hatását kiegészítik, illetve mind mozgáscsillapító, mind energiaelnyelő hatásaik egy5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
