180616. lajstromszámú szabadalom • Változtatható hiszterézisű Schmitt-trigger
3 180616 4 ja alkotják, az első tranzisztor kollektor elektródája második tranzisztor bázis (kapu) elektródájára csatlakozik és a második tranzisztor kollektor elektródája és a kapcsolás közös potenciálú pontja alkotják az áramkör kimenő kapcsait. A találmány abban van, hogy az első és második tranziszto'r komplementer tranzisztorpár, az első tranzisztor emitter (forrás) elektródája tápforrás kapcsai közé iktatott feszültségosztó első leágazására csatlakozik, a második tranzisztor kollektor elektródája ellenálláson át csatlakozik a közös potenciálú pontjára; a második tranzisztor kollektor elektródájára — közvetlenül vagy közvetve — harmadik tranzisztor bázis (kapu) elektródája csatlakozik, mely harmadik tranzisztor polaritása az első tranzisztoréval megegyező és a harmadik tranzisztor emitter (forrás) elektródája — közvetlenül vagy közvetve — az áramkör közös potenciálú pontjára csatlakozik, kollektor elektródája pedig a feszültségosztó második leágazásra, mely második leágazás közelebb van a közös potenciálú ponthoz, mint az első leágazás. Találmányunkat részletesebben áb'rák segítségével magyarázzuk. Az 1. ábra a technika állásának szmléltetésére szolgál, ismert Schmitttrigger megoldásokat mutat. A 2. áb'ra a találmány szerinti áramkörnek bipoláris tranzisztorokkal megvalósított kiviteli alakját mutatja. A 3. ábra a találmány szerinti áramkörnek MOS tranzisztorokkal megvalósított kiviteli alakját mutatja. A 4. ábra a találmány alkalmazásával kialakított ún. alkonyat-kapcsoló példakénti kiviteli alakjának kapcsolási vázlatát mutatja. Az 1. ábrán látható, hogy az első T, tranzisztor és a második T2 tranzisztor emitter elektródái közösítve csatlakoznak ellenálláson át a közös potenciálú pontra. Az első T, tranzisztor kollektora ellenálláson át a második T2 tranzisztor bázisára csatlakozik. Az első tranzisztor bázis elektródája és a közös potenciálú pont közé kapcsoljuk a bemeneti U0e feszültséget és a második T2 tranzisztor kollektor elektródája és a közös potenciálú pont között kapjuk a kimeneti UkI feszültséget, mely a bemeneti szinttől függően éppen lehet kisszint j vagy nagyszintű. Ennek az alapkapcsolásnak a működésmódja a szakmában jól ismert. Az üzemi viszonyok megjavítása céljából a 165 404 sz. NDK szabadalmi leírásban javasolják olyan visszacsatoló Vc, ág beiktatását a második T2 tranzisztor kollektor elektródája és az első T, tranzisztor bázis elektródája közé, melyben ohmos ellnállás és szelephatású ellenállás, félvezető dióda van sorbakapcsolva. Már utaltunk a V„ ág előnyére és hátrányára. A 2. ábrán mutatott találmány sze'rinti áramkört bipoláris tranzisztorokkal alakítottuk ki ; az első és a harmadik 1 és 7 tranzisztor npi típusú, a második 10 tranzisztor pnp típusú. Megfelelően az áramkör közös potenciálú pontja a tápforrás negatív sarka. Ha az első és a ha’rniadik 1 és 7 tranzisztor pnp típusú és a második 10 tranzisztor npn típusú, akkor a mordottak azzal az eltéréssel érvényesek, hogy a közös potenciálú pont a tápforrás pozitív sarka. Látható, hogy a bemeneti kapcsok megegyeznek a technika állása szerinti áramkörökével és az első 1 tranzisztor kollektora itt is a második 10 tranzisztor bázisával van csatolva. Az első és második 1 és 10 tranzisztor komplementer tranzisztorpár. Az első 1 tranzisztor emittere a tápforrás két kapcsa közé iktatott — 3, 4 és 5 ellenállások alkotta — 6 feszültségosztó első 6a leágazására csatlakozik, míg a második 10 tranzisztor kollektor elektródája 11 ellenálláson át csatlakozik a közös potenciálú pontra. A második 10 tranzisztor kollektor elektródájára harmadik 7 tranzisztor bázis elektródája csatlakozik, mégpedig bipoláris tranzisztorok alkalmazása esetén 9 ellenálláson át. A harmadik 7 tranzisztor polaritása az első 1 tranzisztoréval megegyező, az ábrázolt kivitelnél mindkettő npn típusú. A harmadik 7 tranzisztor emitter elektródája az áramkör közös potenciálú pontjára csatlakozik, mégpedig bipoláris tranzisztorok alkalmazása esetén 8 ellenálláson át. A harmadik 7 tranzisztor kollektor elektródája a 6 feszültségosztó második 6b leágazására a közös potenciálú ponthoz közelebb van, mint az első 6a leágazás. A találmány szerinti áramkör működése a rajz alapján szakember által könnyen követhető. Az első 1 tranzisztor emitterkörét a 6 feszültségosztó két alsó tagját képező 4 és 5 ellenállások alkotják az 5 ellenállással párhuzamosan kapcsolt 7 tranzisztor belső impedanciájának figyelembe vételével. A 4, 5 és 8 ellenállások alkalmas megválasztása esetén ez az emitterköri impedancia jóval nagyobb, mint a kollekto'rköri 2 ellenállás, így az első 1 tranzisztor gyakorlatilag közös kollektorú kapcsolás sajátosságaival rendelkezik és a bemeneti impedancia nagy a hajtó generátorok szokásos impedanciáihoz képest. Alaphelyezetben mindhárom 1, 7 és 10 tranzisztor zárt állapotú, nem vezet; a tápforrást csak a 6 feszültségosztó terheli. A bekapcsolási (feszültség-) küszöbértéket a 6 feszültségosztó első 6 leágazásának potenciálja határozza meg, így az gyako'rlatilag független a második 6b leágazás helyének megválasztásától, vagyis a két 4 és 5 ellenállás azonos eredő értéke mellett a két 4, illetve 5 ellenállás egyedi értékeinek •— a két 4 és 5 ellenállás arányának — megválasztásától. Ha a bemenőjel szintje túllépi ezt a küszöbértéket, mindhárom 1, 7 és 10 tranzisztor vezet és így az 5 ellenállással párhuzamosan kapcsolt harmadik 7 tranzisztor impedanciájának megváltozása folytán a 6 feszültségosztó osztásaránya megváltozik. A hiszterézis mértéke a két 4 és 5 ellenállás sztatikus osztásárányának megváltoztatásával módosítható. Általában tehát a 4 ellenállás potenciométer vagy beállítható értékű ellnállás és annak leágazása képezi a 6 feszültségosztó második 6b leágazását, melyre a harmadik 7 tranzisztor kollektor elektródája csatlakozik. A hiszterézis módosítása az áramkör 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
