180601. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szőlőültetvények tőkehiányának pótlására vegetációs időszakban nyugalmi állapotban tartott szaporítóanyaggal
3 180 601 4 ismertté az ún. „nyári” lombleveles (kartonos, tasakos, konténeres) szőlő-szaporítóanyaggal történő ültetés, amely lehetőséget nyújt a telepítés évében történő pótlásra is. Ha azonban a tőkehiány pótlását ilyen szaporítóanyaggal kívánjuk végrehajtani, ahhoz termesztőberendezés’ intenzív körülmények szükségesek, és ezenkívül költséges. A kiültetés időpontja ebben az esetben a nyári meleg időszakra esik, amikor rendszerint kevés a csapadék. A lomblevelek párologtatása — még a transzspirációt csökkentő anyagok alkalmazása esetén is számottevő és jelentős a kiültetett növények vízigénye. A biztonságos eredés érdekében indokolt a többszöri öntözés, ami a kiépített öntözőrendszer nélküli, több tíz-, vagy százhektáros szőlőterületnél gyakorlatilag — ma még — kivihetetlen. Egyedi öntözésre pedig még a jól felszerelt nagyüzemi szőlőgazdaságok sem vállakozhatnak, mert a permetezés miatt éppen ebben az időszakban a legnagyobb az erőgép-, a tartály-, illetve vízigény. A lombleveles szőlő-szapo'rítóanyag kiültetését még nehezebbé teszi az, hogy — jellege miatt — palántaként kell kezelni. Szállítása, felhasználása szigorú fegyelmet, precíz technológiát igényel. Sikerét azonban — mindezek ellenére — az időjárás igen nagy mértékben befolyásolja. Kétségtelen, hogy a liomibleveles nyári ültetésű szőlő-szaporítóanyagnak sok előnye is van: előállítása gyorsabb, magasabb a kihozatal, a fajtaidegen egyedek könnyebben felismerhetők. Ezeket az előnyöket a fentebb ismertetett problémák igen nagy mértékben korlátozzák. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő eljárás révén ezeket a hátrányokat kívánjuk kiküszöbölni. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő eljárás révén tehát azt a célt tűztük ki, hogy a szőlőültetvények tőkehiányainak pótlását a vegetációs időszakban — a hagyományos eljáráshoz viszonyítva egy évvel korábban — nyugalmi állapotban tartott szaporítóanyaggal végezzük el, és így az ültetvény beállottsági fokát optimális szintre emeljük, illetve a szőlő szaporítóanyag könnyű kezelhetőségét biztosítsuk. Azt tapasztaltuk, hogy a megfelelően fertőtlenített hagyományos ültetési anyagot (lombtalan’ gyökeres alanyt, gyökeres eürópai vesszőt, vagy oltványt) a kiültetés idejéig hűtőtárolóban tartva, megakadályozhatjuk a rügyek fakadását, majd a vegetációs időben az ültetvényben meg nem eredt, vagy egyéb körülmények folytán elpusztult növények helyére kiültetve, a tőkehiányokat biztonságosan pótolhatjuk. A találmány sze'rinti eljárás — egy előnyös foganatosítási módja szerint — a következőképpen történik: a szőlőiskolából kikerült gyökeres anyagot önmagában ismert módon és időben történő válogatás és kötegelés után fertőtlenítjük. Hazánkban a legelterjedtebb a „Solvochin Extra” csávázószer, melynek 0,5%-os oldatában aveszszőket, 0,1%-os oldatában a gyökereket áztatjuk. A fertőtlenítés időtartama, technológiája is önmagában ismert. A csávázási célszerűen követi a szaporítóanyag tárolása, melyre néhány órás csurgatás, szikkasztás után kerülhet sor. A tároláshoz a legmegfelelőbb polietilén-zsákba történő csomagolás, amelyet a kötegek behelyezése után lezárunk. Ily módon a tárolt anyagot megkíméljük a betegségektől és a kiszáradástól. Az így előkészített szaporítóanyagot 0 — +8 °C hőmérsékleten, előnyösen +2 — +4 °C-on tároljuk. A tároláshoz előnyös hűtőházat választani. A kiültetés ideje május—június, attól függően, hogy mikor válnak észlelhetővé a szabadföldi szőlőültetvény tőkehiányai. Mivel az új eljárással kiültetett növény tény észideje néhány héttel rövidebb, így a szaporítóanyag kiválasztásánál és kezelésénél előnyben kell részesíteni a kétéves ültetési anyagot. A maximálisan 6—8 hónapos tárolási idő miatt megkülönböztetett gondossággal kell végezni a válogatást, fertőtlenítést és csomagolást. A hűtőházban tartott növény a hagyományos pótláshoz, telepítéshez hasonló módon ültethető t Mivel lomblevele nincs, párologtatása nem jelentős, ezért ezt az önmagában ismert felkupacolással vagy paraffinozással tovább csökkentjük. Mint ismeretes, a kényszer-nyugalomban tartott szőlőnövény bizonyos élettani folyamatai a hűtés ideje alatt „előrehaladnak” és még a tárolás tartama alatt egy olyan kedvező állapotba jutnak el, ahonnan már csak egy lépés van a fakadáshoz szükséges energia felszabadításáig. Ilyen állapotban kikerülve, a 15—18 °C-os talajhőmérséklet és a 20—25 °C-os levegőhőmé'rséklet robbanásszerűen indítják a fakadást, illetve a növény növekedését és fejlődését. Egyszeri, az ültetés alkalmával történt szokásos beöntözés után biztonságosan, jól ered, különleges kezelést nem igényel, gödörbe és hidrofúróval egyaránt telepíthető. Kiültetés után az ültetvény többi növényével együtt, egyidőben, azonos módon kell gondozni. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő eljárással pótolt tőke a tenyészidőszak végére teljes értékű egyeddé fejlődik, a telepített növényektől esetleg nagy méretét tekintve maradhat el. Az eljárás bármilyen szőlőiskolában előállított, nyugalmi állapotban levő, tetszőleges méretű szaporítóanyaggal végezhető, a pótlás könnyen, gyorsan, egyszerűen kivitelezhető, biztonságos és a kisebb felkészültségű üzemek is végezhetik. Az egyetlen költségnövelő tényező a hűtés : néhány hűtőházzal rendelkező szaporítóanyagelőállító nagyüzem azonban az egész országot elláthatja pótlási anyaggal. Az azonos minőségű és fajtájú pótlási anyag már a telepítéskor kiválogatott, erre a célra alkalmas szaporítóanyag tárolásával megoldható, tehát a költség végeredményben eltörpül a várható eredmény mellett. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
