180599. lajstromszámú szabadalom • Mobil juhfürdető berendezés
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS 180599 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás : NSZOg A 61 D 11/00 íj Síab4ilaÍTRÍ T« V* W’-lÁ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1980. VIII. 14. (2019/80) Közzététel napja: 1982. II. 27. Megjelent: 1984. VIII. 31. Feltalálók : Szabadalmas : Zebsgényi István, gépészmérnök, 40%, Gödöllő, Vajda István, gépészmérnök, 30%, Pecznik István, gépészmérnök, 30%, Cegléd BÉKE Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, Zagyvarékas Mobil juhfürdető berendezés 1 A találmány tárgya olyan mobil rendszerű juhfürdető berendezés, mely egymástól elválasztható szerkezeti elemekből áll, és így szétszedett állapotban bárhová szállítható, majd a kívánt helyen komplett fürdetőegységgé összeállítva, benne a juhok fürdetése elvégezhető. A világ népességének növekedésével valamint az életszínvonal általános emelkedésével, világszerte mind jobban fokozódik a húsfogyasztás, és az ezzel együttjáró igény az állattenyésztéssel szemben a hústermelés gazdaságos növelésére. A szarvasmarha-, a sei’tés- és a kisállattenyésztés mellett a legutóbbi évtizedekben különösen növekszik az érdeklődés a juhtartás iránt, egyrészt a juhtenyésztési költségeknek a többi állattartáshoz viszonyított aránylag alacsony volta miatt, ami elsősorban a legtöbb juhfajta igénytelenségére vezethető vissza, másrészt a juhtartás hármas hasznossága miatt (gyapjú, hús, tejtermékek). A juh legelő állat, ezért az év nagy részét a legelőkön tölti. A juhtartás éppen erre való tekintettel általában extenzív. Annak ellenére azonban, hogy a juhfajták többsége a természet viszontagságaival szemben viszonylag ellenálló, sok károsodást okoznak a juhokban a különböző élősdiek, mint a kullancsatka, a juhcsimbe, valamint a juhrüh, mely utóbbit leginkább a Psoroptes-(rüh) atkák okozzák. A juhcsimbe a gyapjúban tartózkodik, és a gazdaállat vérét 2 szívja. A rühatkák főképpen a meleg évszakokban és meleg akiokban terjednek rohamosan, és elsősorban a gyapúval bőven fedett testrészeken, a farok tövén, valamint kereszttájon mutatkozik, de a hátra, nyakra, váltakra és más testvérekre is átterjed. A beteg állatok dörzsölődznek, rázzák magukat, és a bőrön kölesnagyságú, szürkéssárga vagy vöröses kis csomók támadnak szétszórva vagy csoportosan, melyek körül a bőr vörös és érzékeny. Később gennyes hólyagocskák, majd ezek beszáradása után sárgásbarna pörkök képződnek. A bőr megvastagodik, ráncossá válik, helyenként berepedezik, és a dörgölődzés folytán kifekélyesedik. Később a meglazult gyapjú is csomókban kihull. Vannak rühatkák, amelyek által okozott rüh a juh fején, más rühatkák okozta rüh pedig a juh lábán jelentkezik. A juhokra veszélyes ezen élősdiek mind a juhok húsának élvezeti értékére, mind a gyapjú minőségére, mind a juhokból nyerhető tej felhasználhatóságára nézve károsak, ezért ezek ellen a juhtartás során védekezni kell. A legismertebb és egyben a rühatkák és kullancsok károsítása ellen a legelterjedtebb védekezés a juhok fürdetése, ami az említett kártevőkkel szemben állategészségügyi szempontból hatásosan óvja meg a juhokat. A fürdetést általában közvetlenül a juhok nyírása utón végzik, célszerűen úgy, hogy a 5 10 15 20 25 30 180599 1
