180588. lajstromszámú szabadalom • Csőreaktor fotokémiai reakciók céljára

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI 180588 LEÍRÁS A SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Ä A bejelentés napja: 1980. VI. 26. (1583/80) Nemzetközi osztályozás: NSZ03: B 01 J 19/12 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL A közzététel napja: 1982. V. 28. | Megjelent: 1984. XI. 30. C 02 F 1/32 jfv Szabadalmi !ar J N!^ULAJDON>>/ Feltalálók : Dr. ANTAL Kálmán Gábor, oki. fizikus, dr. GE­LENCSÉR Péter oki. vegyész, HALÁSZ Ferenc, oki. fizikus, dr. HOFFMANN István, dr. LITE­­RÁTHY Péter, KOVÁCS Szilárd, dr. PRINCZ Péter oki. vegyészmérnökök, Budapest. Szabadalmas: Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont, Budapest, dr. Antal Kálmán Gábor oki. fizikus, 1/7 rész, Halász Ferenc, oki. fizikus, 1/7 rész, Bu­dapest. Csőreaktor fotokémiai reakciók céljára 1 A találmány tárgya fotokémiai célokra szol­gáló csőreaktor, amely lehetővé teszi fotoké­miai 'reakciók gyors, folyamatos, visszakevere­­désmentes körülmények közötti vezetését, a re­akció közeg nagy térszögben történő besugár­zását, valamint az egységnyi reaktorhosszra ju­tó maximális besugárzási fluxus elérését. A ta­lálmány tárgyát képező berendezés minden olyan fotokémiai reakció esetében, amely nagy intenzitású ultraibolya sugárzást igényel, példá­ul szerves vegyületek vizes oldatban végzett roncsolása, speciáls szerves vegyületek szinté­zise, víz bakterológiai csírátlanítása. A fotoké­miai reakciók céljára az eddig kialakított re­aktorokat az jellemezte, hogy geometriai kiala­kításukban alkalmazkodtak a más célokra, fő­ként fényforrásként kifejlesztett lámpa konst­rukciókhoz. Ezek a fényforrások az esetek töb­­ségében alacsony, vagy nagynyomású gázkisülő lámpák, ha a kívánt fotokémiai reakció ultra­ibolya sugárzást igényelt. Az egyik ilyen is­mert reaktortípus esetében egy kettősfalú kör­gyűrű alakú reaktoredény belsejében helyezik el a fényforrást. Ebben az esetben a fényforrás és a reaktoredény falán bekövetkező kettős ab­szorpció csökkenti a besugárzás intenzitását, Egyidejűleg több minta besugárzása végezhető, olyan geometriai elrendezésben, ahol a közép­pontban elhelyezett fényforrást a mintatartó edények körgyűrű-szérűén veszik körül. Ez a 2 1 megoldás azzal a további hátránnyal jár, hogy az- egy mintára eső sugárzási térszög jelentő­sen csökken. A besugárzási intenzitás növelése elérhető több fényforrás alkalmazásával, ami- 5 kor a fényforrásokat a reaktoredény körül he­lyezik el közös lámpaházban. Ez a megoldás azzal a hátránnyal jár, hogy a lámpaházban be­következő reflexiós veszteségek miatt az ener­­giahasznosítás csökken. További hátrányt je- 10 lent a fényforrások teljesítményével növekvő hőhatás. A reaktor hőmérséklet szabályozásá­hoz további egység beépítése szükséges. A nagy fényelnyelő képességű anyagok esetére, a reakciósebesség gyorsítása és az egységnyi tér- 15 fogatra jutó besugárzási teljesítmény növelése érdekében számos filmreaktor típust készítettek. A f imreaktorok közös tulajdonsága: a vizsgálni kívánt folyadékfázis a gáztérrel intenzív köl­csönhatásban van ; így az illékony reakcióter- 20 mékek vizsgálatához bonyolult megoldást kell alkalmazni, jellemzőjük továbbá, hogy csak — a konstrukció által — korlátozott besugárzási időt engednek meg. A találmánnyal célunk a fentiekben vázolt 25 valamennyi nehézség egyidejű kiküszöbölése és olyan reaktor kialakítása, amely egyszerű esz­közökkel lehetővé teszi a besugárzási idő beál­lítását széles határok között, és ezzel egyidejű­leg rendelkezik azzal az előnnyel, hogy a reak- 30 cióközeg zárt rendszerben, visszakeveredés men­180 588 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom