180580. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás parcálisan metilezett G-ciklodextrin származékok előállítására

3 180 580 4 gálják. A szelektív szubsztitúció megvalósítása többnyire, és ebben az esetben is, lényegesen ne­hezebb feladat, mint a perszubsztituált termék előállítása. Valamennyi, az irodalomból ismert parciálisán metilezett és permetilezett ciklo­­dextrin-származék előállítására szerves oldósze­res közegben végzett metilezést végeztek. Mind­azon származékok esetében, ahol a 3-hídroxilok szubsztitúcióját el akarták kerülni, a szerves ol­dószeres közegben báriumsókat alkalmaztak a szelektivitás biztosítására. A célzottan csak trimetil- vagy különböző msc­­nometil-származékok előállítása jelenleg pusztán elméleti jelentőségű. Egyedül a heptakisz(2,6-di­­-0-metil)-/?-ciklodextrin esetében vizsgálták [Car­bohydrate Research, 76, 59. (1979)] annak komp­lexképző tulajdonságait. Zárványkomplex-kép­­zéshez a heptakisz(2,6-di-0-metir-/?-ciklodextri­­nen kívül számos esetben azonban megfelel egy, a heptabisz(2,6-di-0-metil)-/?-ciklodextrinnek megfelelő 14 átlagos szubsztitúciós fokkal jelle­mezhető, de a metilcsoportok eloszlása szem­pontjából heterogén termék is. A találmány kidolgozásánál azt a célt tűztük ki, hogy egyrészt a szerves oldószeres közeget küszöböljük ki, másrészt elkerüljük a rendkívül mérgező báriumsók alkalmazását. A báriumsók alkalmazásánál nemcsak az azzal történő mun­ka veszélyessége és ártalmassága jelent nehézsé­get, hanem legalább olyan nagy gondot jelent a melléktermékként keletkező bárdumvegyületek környezetszennyező hatása is. Találmányunk szerint az 1—14 átlagos szubsz­titúciós fokú, parciálisán metilezett /í-ciklodext­­rin-származékokat oly módon állítjuk elő, hogy /1-ciklodextrint 2—10 súlyszázalékos, vizes olda­ta alakjában 50—100 °C hőmérsékleten a /J-ciklo­­dextrin bemért glükóz egységeire számítva 15— 40 mól valamilyen alkáldfém-hidroxid jelenlété­ben, a /j-ciklodextrin bemért glükóz egységeire számítva 9—30 mól demitel-szulfáttal reagál­­tatunk, majd a kapott reakcióelegyet a) 2—5-szörös térfogatú klórozott szénhidro­gén oldószerrel extraháljuk, és az extraktumot oldószermentesítjük, vagy b) hidroxil-formára hozott anioncserélő majd hidrogén-formára hozott kationcserélő gyantával sómentesítjük, és a kapott oldatból a vizet eltá­volítjuk, majd az a) vagy a b) eljárás szerint kapott bepárlá­­si maradékot kívánt esetben még 2—3 ízben a fentiek szerint metilezzük, és a metilezett ter­méket a reakcióelegyből az a) vagy a b) eljárás szerint kinyerjük, végül az utolsó kinyerés során kapott metilezett ter­méket kívánt esetben átkristályosítással tisztít­juk. Az első metilezési reakció 1—3 átlagos szubsz­titúciós fokú, a második 4—7 átlagos szubsztitú­ciós fokú, míg a harmadik 7—14 átlagos szubsz­titúciós fokú terméket szolgáltat. Az első metile­zést előnyösen 11—24 órán át, a másodikat 24 — 36, míg a harmadikat 48—96 órán át végezzük. Ezek a reakcióidők azonban csak közelítő érté­kek, mert a reakció sebessége a választott reak­cióelegy hőmérséklettől is függ. Előnyösen 50 és 70 °C között végezzük a metilezést. Alkálifém-hidroxidként előnyösen nátrium­­hidroxidot használunk. Az extrakciónál hasz­nálható klórozott szénhidrogénre példaképpen megnevezzük a diklórmetánt és a kloroformot. Tekintettel arra, hogy a /i-ciklodextrin tér­­szerkezetéből kifolyóan a kettes és a hatos hely­zetű hidroxilcsoport nagyobb reakciókészséggel rendelkezik a molekulában levő többi hidroxil­­csoportnál, a metilezés során elsősorban ezek a hidroxilcsoportok metideződnek. így lehetőség van arra, hogy a találmány szerinti eljárással, a metilezést háromszor egymást követően elvégez­ve fő termékként heptakisz(2,6-di-0-metil)-/?­­-ciklodextrint tartalmazó reakcióelegyet nyer­jünk. Ebben az esetben a reakcióelegy a) vagy b) eljárás szerinti feldolgozása után kapott ma­radékból a fenti termék kristályosítással elkülö­níthető. A találmány további részleteit a kiviteli pél­dák szemléltetik a találmány korlátozásának szándéka nélkül. 1. példa Parciálisán metilezett ß-ciklodextrin egyszeri metilezéssel 1.13 g /í-ciklodextrint 60 °C hőmérsékleten fel­oldunk 12 ml desztillált vízben. Az oldathoz ál­landó keverés közben ezen a hőmérsékleten egy­idejűleg 2 óra alatt hozzácsepegtetjük 2,11 g nát­­rium-hidroxid 5 ml vízzel készített oldatát és 4,64 ml dimetil-iszulfátot. A reakcióelegyet még egy órán át 60 °C-on keverjük, majd 2,11 g nát­­rium-hidroxid 5 ml vízzel készített oldatának hozzáadása után a reakcióelegyet 80 percen át 100 °C-on keverjük. Ezt követően a reakcióele­gyet szobahőmérsékletre hűtjük, és hozzáadunk 56 g hidroxil-formára hozott anioncserélő gyan­tát (Merck, Ionenaustauscher III). A reakció­elegyet az anioncserélővei 30 percig keverjük, majd megszűrjük. A szűrlethez semlegesítésig 28 g hidrogén-formára hozott kationcserélő gyan­tát (Merck, Ionenaustauscher I) adunk, majd új­ból szűrjük, végül a szűrletet liofilizáljuk. 1,42 átlagos szubsztitúciós fokú metilezett ß­­ciklodextrint kapunk. 2. példa Parciálisán metilezett ß-ciklodextrin háromszo­ri metilezéssel 1.13 g ^-ciiklodextrint mágneses keverővei el­látott gömblombikban 60 ml desztillált vízben feloldunk. Az oldatot 60 °C-ra melegítjük, és ál­landó keverés közben lassan (6 óra alatt) egy­idejűleg hozzácsepegtetünk 14,3 ml dimetil-szul­­fátot és 35 ml 20 súlyszázalékos nátrium-hid­­roxid-oldatot. A reakcióelegyet ezen a hőmér­sékleten egy éjszakán át keverjük, majd hozzá­adunk 15 ml 10 súlyszázalékos nátrium-hidroxid­­oldatot, és egy óra alatt 85—90 °C-ra melegít­jük fel. Lehűlés után a reakcióelegyet 4x120 ml diklórmetánnal extraháljuk, az egyesített ext­­raktumotoat 2x30 ml desztillált vízzel mossuk, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom