180579. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbamid tartalmú szennyvizek tisztítására és melamin előállítására

3 180 579 4 Előnyösen 20 bar és 40 bar közötti nyomáso­kat alkalmazunk, mivel az eljárás működik op­timálisan ezeken a nyomásokon, és normális osz­lopokat is használhatunk. A találmány szerinti eljárás azon a meglepő felismerésen alapszik, hogy az adott körülmé­nyek között, így a hőmérséklet-, folyadéktartóz­kodási idő, gáz-folyadékarány, és a tálcák szá­mának figyelembevételével, lényegében a tisz­ta NH3, és lényegében tiszta CO2 elválasztása so­rán ezek vizes oldatából, és különösen a deszorp­­ciós zónában, a karbamid teljes vagy lényegében teljes hidrolízise, valamint a képződött NHj és CO2 deszorpciója úgy megy végbe, hogy a folya­dék úgy távozik az elválasztási folyamatból, hogy nem, vagy gyakorlatilag nem tartalmaz már sem karbamidot, sem NH3-at. Mihelyt az NH3/CO2 rendszer azeotróp elegyet alkot, speciális méretekre van szükség az NH3, C02 és H20 rendszernek komponenseire való szétválasztására [a rendszerleírás P. J. C Kaasen­­brood, Chemical Reaction Engineering Procee­dings of the fourth Europan Symposium, 1968. szeptemben 9—11., Pergamon Press (1971), 317— 328. oldal irodalmi helyen olvasható.] A jelentősebb módszerek lényegében tiszta NHi-nak és lényegében tiszta C02-nek a kivá­lasztására elegyekből, amelyek vizet is tartal­mazhatnak, a 6 706 135 és a 7 612 163 számú hol­land és a 2 646 804 számú NSZK-beli közzétett találmányi bejelentésekben vannak leírva. A 6 706 135 számú holland közzétett találmá­nyi bejelentésben leírt eljárás szerint NEE-at kü­lönítünk el egy első zónában NH3 és C02 vizes oldatából, amely feleslegben tartalmaz NH3-at. Az elválasztás légköri nyomáson történik. Ez­után már egy úgynevezett határvonal-összetéte­lű NH3- és COj-vizes oldat marad vissza. To­vábbi méretek nélkül már nem lehet tiszta NH3- at vagy tiszta C02-őt kiválasztani ebből az ol­datból. Az említett találmányi leírás szerint az oldat nyomásának 5—20 bar közötti értékre való növelése után lehetővé válik CO2 elválasztása. A 7 612 163 számú holland közzétett találmányi bejelentésben ismertetett eljárás a hígítás elvén alapszik, amelynek során a CCb-elválasztó zóná­ba táplálják be az NHs-elválasztó zónából szár­mazó anyagot, amely úgynevezett határvonal­­összetételű, vízzel együtt. Ily módon a határvo­nal az NH3, CO2 és víz rendszerben túlléphető, és a C02 nagyobb része kinyerhető anélkül, hogy különböző nyomásokon kellene dolgozni. A különböző zónákban tartott hőmérséklet a nyomásoktól, a betáplált anyag összetételétől és az elkülönítendő termékek iránti kívánalmaiktól függ. Abban az esetben, ha rektifikáló oszlopo­kat használunk a szétválasztó zónákban, akkor a hőmérsékletek általában az alábbi táblázatban megadott határok között vannak. fenék tető NH3 szétválasztás + 60—+170 °C—35—+ 66 °C CO2 szétválasztás +75—+200°C 0—+100°C A hőmérsékleteket a deszorpciós zónában az alkalmazott nyomás irányítja. Ezek a hőmérsék­letek általában a deszorbeálandó folyadékfázis forráspontja felett vannak. A karbamidtartalmú szennyvizek például kar­­bamid-előállító üzemben, melamingyártó üzem­ben, vagy más olyan üzemben keletkeznek, ahol karbamidot használnak betáplálásra, vagy mel­léktermékként és/vagy közbenső termékként ke­letkezik. A találmány szerinti eljárás különösen karbamid-előállító gyárakból származó karba­midtartalmú eljárásnál keletkező kondenzátu­­mok kezelésére vonatkozik. Ilyen kondenzátumokon az eljárás folyamán lecsapódott karbamidtartalmú oldatokat vagy karbamidot, NHs-at, C02-t és H20-t tartalmazó gázelegyek kondenzálásakor, vagy ezek vizes folyadékban való elnyeletésekor kapott elegye­­ket értjük. Ezek a gázelegyek például vizes kar­­bamidoldatnak (lényegében) vízmentes karba­­middá vagy koncentrált karbamidoldattá való feldolgozásánál keletkeznek. A karbamidtartalmú szennyvizet az NH3/C02- szétválasztás bármelyik zónájába betáplálhatjuk. Előnyös azonban, ha azt a CO2 szétválasztó zó­nába, vagy a deszorpciós zónába visszük be, mi­vel az eljárás összenergia-fogyasztása ebben az esetben a legkevesebb. A találmány szerinti eljárás előnye az, hogy a karbamidtartalmú szennyvíz NH3 kinyerése mellett történő tisztítására szolgáló szakasz nél­külözhető a karbamid-előállítási és -feldolgozási folyamatban: a szennyvizet egészében egy am­­mónia/széndioxid-szétváliasztó egységbe táplál­hatjuk be, amelyet karbamid előállításánál és feldolgozásánál keletkezett eljárási elegyek ke­zelésére, karbamidból és karbamid készítésével kapcsolatos termékek előállításánál keletkező anyagok feldolgozására alkalmazunk. A találmány más kiviteli módja eljárás mela­­min előállítására, karbamid katalitikus átalakí­tása útján gáz alakú NH3 vagy NEh-tartalmú gázelegy jelenlétében; a melamin elkülönítése az így képződött gáz alakú reakcióelegyből, ezt követően NHa, C02 és/vagy a maradék gázelegy vegyületei vizes oldatának a képzése, és lénye­gében tiszta NH;í, és lényegében tiszta C02 elkü­lönítése a vizes oldatból egyedi szétválasztási lé­pésekben. Az eljárásra az jellemző, hogy karba­midtartalmú szennyvizet táplálunk be az elvá­lasztólépésbe, amelyben lényegében tiszta CO2-0t kapunk. Méginkább a karbamid előállításánál keletkező kondenzátumot, amelyet legalább rész­ben betáplált anyagként alkalmaztunk a mela­­mingyártásnál, betápláljuk ebbe az elválasztó­lépésbe. A találmány szerinti eljárás a csatolt rajzok segítségével is bemutatjuk, ahol az 1. ábra egy karbamidtartalmú szennyvíz tisz­títására alkalmas találmány szerinti eljárás váz­latos kiviteli módját szemlélteti, és a 2. ábra a találmány szerinti karbamid- és me­­lamin-előállítás vázlatos kiviteli módját mutat­ja. Az 1. ábra szerint NH3, CO2 és H20 elegyét az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom