180570. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitráttartalmú műtrágya higroszkóposságának csökkentésére ásványi olaj és viasz tartalmú bevonóanyag használatával és készítmény az eljárás foganatosítására

3 4 180 570 leírás szerint az említett anyagból 0,1—1%-ot kitevő mennyiséget kell alkalmazni. Ilyen nagy mennyiségű bevonó anyagnak ammónium-nitrát vagy ahhoz hasonló termékeken történő fel­­használása azonban biztonsági okok miatt nem 5 tanácsos. Ammóniumnitrátban a megengedett maximális szervesanyag-tartalom 0,2%, és a 70%-nál kisebb ammóniumnitrát-tartalmú ter­mékek esetén a megfelelő határ 0,4%. Az 1 288 333. számú nagy-b'ritanniai szabadal- 10 mi leírásban ismertetett módszert karbamidra használják, amely a legkevésbé* higroszkópos műtrágyák egyike. Az ismertetett példákban az anyagból 0,8%-ot használnak. Mint már előbb említettük, ilyen mennyiségek használata nem 15 tanácsos, ezenkívül az ilyen mennyiségek költ­ségesek lennének, valamint olyan műtrágyát kapnánk, amely ragadós és nem elég gördülé­keny. Ezt az anyagot kalciumnitrát műtrágyá- " kon vizsgálták, azonban a nedvességabszorpció 20 csökkentése szempontjából nem mutatott sem­miféle hatást. Egyre jelentősebbé válik az ömlesztett műtrá­gyák szállítása, ami a műtrágyákkal szemben különleges követelményeket állít annak a vo- 25 natkozásában, hogy poírá zúzódás nélkül legye­nek képesek elviselni azt a nyomást, amelyet a különböző szállítóberendezések okoznak. A szállítások mindenekelőtt klimatikus változá­soknak ellenálló műtrágyákat követelnek 30 meg. Az ömlesztett szállításra való áttéréskor a nedvességabszorpció miatt súlyos gondok jelent­keztek, A problémák a raktározás és a szállítás alatt bekövetkező porképződés és összetapadás tekintetében jelentkeztek. Problémák merültek 35 fel továbbá bizonyos típusú műtrágyák terítése során is a részecskék összetapadása miatt. Mind­ezen problémák miatt vizsgálatokat végeztek el az ismert sze'rek alkalmazásával kapcsolatban, de ezek a vizsgálatok nem hozták meg a várt 40 eredményt. A nedvességabszorpcióval kapcsolatos legna­gyobb problémák a kalciumnitrát műtrágyáknál jelentkeztek, mint ahogy -ez várható is volt, mi­vel ez sokkal higroszkóposabb például az NPK- 45 nál, az ammómum-nitrátnál és a karbamidnál is. Ezért a feltalálók megpróbáltak egy olyan anya­got találni, amely képes a kalcium-nitrát mű­trágyák higroszkóposságának csökkentésére, és amely remélhetőleg más műtrágyákra is ha- 50 tásos. A bevonó anyag kifejlesztése során több, részlegesen ellentétes szempontot kellett figye­lembe venni. Az anyagnak olcsónak, majdnem színtelennek és szagtalannak, könnyen alkal- 55 mazhatónak kellett lennie, valamint lobbanás­pontjának biztonsági okok miatt 100 °C fölött kellett lennie. Az anyag nem károsíthatja sem a növényeket, sem az állatokat. Továbbá kívá­natos volt az is, hogy az anyagból a lehetséges 60 legkisebb mennyiséget kelljen felhasználni, és en­nek ellenere hatásos védelmet nyújtson válto­zatos hőmérsékleti és nedvességtartalmú viszo­nyok mellett is. A kezelt műtrágyaszemcséknek olyan bevonattal kell rendelkezniük, amely rá- 65 tapad a részecskékre, és amely a nyomásnak kitett részecskékről nem válik le. Az anyag és annak összetételének kiválasztását némileg kor­látozta a bevonótechnológia, valamint a ré­szecskéken az anyag jó elosztásának biztosítása. Az ilyen kezelésnek a legfontosabb tulajdonsá­ga az, hogy megvédi a műtrágyaszemcséket a nedvességabszorpció romboló hatásától. Azon­ban a védőfilm nem lehet annyira impermeábi­­lis, hogy a mezőn történő szétszórás után meg­akadályozza a szemcsék oldódását. Ásványi olaj bevonó anyagként való, váltakozó sikerű felhasználása után a feltalálók megpró­bálták kiválasztani a fenti követelmények szempontjából számításba vehető olajokat. Úgy találtuk, hogy például a forráspont, a viszkozi­tás és a viasztartalom bizonyos mértékig befo­lyásolja a bevonat hatását. Azonban a vizsgált olajok egyike sem hozta a kívánt hatást. Ekkor viasz és ásványi olaj keverékkel kezdődtek meg a kísérletek. Az egyik megkívánt tulajdonság az volt, hogy az olaj—viasz keverék egy plasztikus filmet képezzen, amely a bevonat előállítása so­rán könnyedén átvihető az egyik részecskéről a másikra. A fenti szabadalmi leírások kitanításaival ellentétben meglepő módon úgy találtuk, hogy a kiválasztott viasz típusa és mennyisége kriti­kus tényezők. Azt is megállapítottuk — az előbb említett vizsgálathoz hasonlóan —, hogy az olaj típusa is kritikus tényező. Számos kombináció megvizsgálása után a kö­vetkező három fő komponenst tartalmazó anya­got határoztuk meg: mikrokristályos viasz, pa­raffinviasz és egy speciális típusú olaj. Bizo­nyos esetekben az anyag előnyösen emulgáló­­szert is tartalmazott. Olyan esetekben volt szük­séges emulgálószer hozzáadására, amikor az anyagot olyan műtrágyákra alkalmaztuk, ame­lyeket később feloldanak, illetve permetező ön­tözőberendezésben használnak fel. Ezeknek az emulgálószereknek biológiai úton lebonthatók­­nak kell lenniük, és a növényeket nem mérgez­hetik. A komponensek mindegyikének különle­ges követelményeket kell kielégítenie, és a kom­ponensek közötti arányok meghatározott korlá­tok között kell lennie. A találmány szerinti eljárás jellegzetes voná­sa az, hogy olyan bevonó anyagot használunk, amely '5—20 s% mikrokristályos viaszt, 5—30 s% paraffinviaszt és 60—80 s% 300 °C és 400 °C közötti forráspontú ásványi olajat tartalmaz. Az eljárás előnyös foganatosítási módjában a műtrágya súlyára számított 0,01—0,15 s% be­vonó anyagot használunk, amely 10—20 s% mikrokristályos viaszt, 10—20 s% paraffinviaszt és 60—70 s% — 50 °C-on 2.106—7.105 m2/sec előnyösen 2.10'—3.105 m2/sec viszkozitású, 5—20 °C dermedéspontú és 300—400 °C-os forráspontú — ásványi olajat tartalmaz. A találmány sze'rinti bevonó anyag 5—20 s% mikrokristályos viaszt, 5—30 s% paraffinviaszt és 60—80 s% 300—400 °C-os forráspontú ásvá­nyi olajat tartalmaz. Legelőnyösebb esetben az anyag összetétele: 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom