180570. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitráttartalmú műtrágya higroszkóposságának csökkentésére ásványi olaj és viasz tartalmú bevonóanyag használatával és készítmény az eljárás foganatosítására
3 4 180 570 leírás szerint az említett anyagból 0,1—1%-ot kitevő mennyiséget kell alkalmazni. Ilyen nagy mennyiségű bevonó anyagnak ammónium-nitrát vagy ahhoz hasonló termékeken történő felhasználása azonban biztonsági okok miatt nem 5 tanácsos. Ammóniumnitrátban a megengedett maximális szervesanyag-tartalom 0,2%, és a 70%-nál kisebb ammóniumnitrát-tartalmú termékek esetén a megfelelő határ 0,4%. Az 1 288 333. számú nagy-b'ritanniai szabadal- 10 mi leírásban ismertetett módszert karbamidra használják, amely a legkevésbé* higroszkópos műtrágyák egyike. Az ismertetett példákban az anyagból 0,8%-ot használnak. Mint már előbb említettük, ilyen mennyiségek használata nem 15 tanácsos, ezenkívül az ilyen mennyiségek költségesek lennének, valamint olyan műtrágyát kapnánk, amely ragadós és nem elég gördülékeny. Ezt az anyagot kalciumnitrát műtrágyá- " kon vizsgálták, azonban a nedvességabszorpció 20 csökkentése szempontjából nem mutatott semmiféle hatást. Egyre jelentősebbé válik az ömlesztett műtrágyák szállítása, ami a műtrágyákkal szemben különleges követelményeket állít annak a vo- 25 natkozásában, hogy poírá zúzódás nélkül legyenek képesek elviselni azt a nyomást, amelyet a különböző szállítóberendezések okoznak. A szállítások mindenekelőtt klimatikus változásoknak ellenálló műtrágyákat követelnek 30 meg. Az ömlesztett szállításra való áttéréskor a nedvességabszorpció miatt súlyos gondok jelentkeztek, A problémák a raktározás és a szállítás alatt bekövetkező porképződés és összetapadás tekintetében jelentkeztek. Problémák merültek 35 fel továbbá bizonyos típusú műtrágyák terítése során is a részecskék összetapadása miatt. Mindezen problémák miatt vizsgálatokat végeztek el az ismert sze'rek alkalmazásával kapcsolatban, de ezek a vizsgálatok nem hozták meg a várt 40 eredményt. A nedvességabszorpcióval kapcsolatos legnagyobb problémák a kalciumnitrát műtrágyáknál jelentkeztek, mint ahogy -ez várható is volt, mivel ez sokkal higroszkóposabb például az NPK- 45 nál, az ammómum-nitrátnál és a karbamidnál is. Ezért a feltalálók megpróbáltak egy olyan anyagot találni, amely képes a kalcium-nitrát műtrágyák higroszkóposságának csökkentésére, és amely remélhetőleg más műtrágyákra is ha- 50 tásos. A bevonó anyag kifejlesztése során több, részlegesen ellentétes szempontot kellett figyelembe venni. Az anyagnak olcsónak, majdnem színtelennek és szagtalannak, könnyen alkal- 55 mazhatónak kellett lennie, valamint lobbanáspontjának biztonsági okok miatt 100 °C fölött kellett lennie. Az anyag nem károsíthatja sem a növényeket, sem az állatokat. Továbbá kívánatos volt az is, hogy az anyagból a lehetséges 60 legkisebb mennyiséget kelljen felhasználni, és ennek ellenere hatásos védelmet nyújtson változatos hőmérsékleti és nedvességtartalmú viszonyok mellett is. A kezelt műtrágyaszemcséknek olyan bevonattal kell rendelkezniük, amely rá- 65 tapad a részecskékre, és amely a nyomásnak kitett részecskékről nem válik le. Az anyag és annak összetételének kiválasztását némileg korlátozta a bevonótechnológia, valamint a részecskéken az anyag jó elosztásának biztosítása. Az ilyen kezelésnek a legfontosabb tulajdonsága az, hogy megvédi a műtrágyaszemcséket a nedvességabszorpció romboló hatásától. Azonban a védőfilm nem lehet annyira impermeábilis, hogy a mezőn történő szétszórás után megakadályozza a szemcsék oldódását. Ásványi olaj bevonó anyagként való, váltakozó sikerű felhasználása után a feltalálók megpróbálták kiválasztani a fenti követelmények szempontjából számításba vehető olajokat. Úgy találtuk, hogy például a forráspont, a viszkozitás és a viasztartalom bizonyos mértékig befolyásolja a bevonat hatását. Azonban a vizsgált olajok egyike sem hozta a kívánt hatást. Ekkor viasz és ásványi olaj keverékkel kezdődtek meg a kísérletek. Az egyik megkívánt tulajdonság az volt, hogy az olaj—viasz keverék egy plasztikus filmet képezzen, amely a bevonat előállítása során könnyedén átvihető az egyik részecskéről a másikra. A fenti szabadalmi leírások kitanításaival ellentétben meglepő módon úgy találtuk, hogy a kiválasztott viasz típusa és mennyisége kritikus tényezők. Azt is megállapítottuk — az előbb említett vizsgálathoz hasonlóan —, hogy az olaj típusa is kritikus tényező. Számos kombináció megvizsgálása után a következő három fő komponenst tartalmazó anyagot határoztuk meg: mikrokristályos viasz, paraffinviasz és egy speciális típusú olaj. Bizonyos esetekben az anyag előnyösen emulgálószert is tartalmazott. Olyan esetekben volt szükséges emulgálószer hozzáadására, amikor az anyagot olyan műtrágyákra alkalmaztuk, amelyeket később feloldanak, illetve permetező öntözőberendezésben használnak fel. Ezeknek az emulgálószereknek biológiai úton lebonthatóknak kell lenniük, és a növényeket nem mérgezhetik. A komponensek mindegyikének különleges követelményeket kell kielégítenie, és a komponensek közötti arányok meghatározott korlátok között kell lennie. A találmány szerinti eljárás jellegzetes vonása az, hogy olyan bevonó anyagot használunk, amely '5—20 s% mikrokristályos viaszt, 5—30 s% paraffinviaszt és 60—80 s% 300 °C és 400 °C közötti forráspontú ásványi olajat tartalmaz. Az eljárás előnyös foganatosítási módjában a műtrágya súlyára számított 0,01—0,15 s% bevonó anyagot használunk, amely 10—20 s% mikrokristályos viaszt, 10—20 s% paraffinviaszt és 60—70 s% — 50 °C-on 2.106—7.105 m2/sec előnyösen 2.10'—3.105 m2/sec viszkozitású, 5—20 °C dermedéspontú és 300—400 °C-os forráspontú — ásványi olajat tartalmaz. A találmány sze'rinti bevonó anyag 5—20 s% mikrokristályos viaszt, 5—30 s% paraffinviaszt és 60—80 s% 300—400 °C-os forráspontú ásványi olajat tartalmaz. Legelőnyösebb esetben az anyag összetétele: 2
