180561. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szabályozható vízoldékonysági sebességgel rendelkező szilárd adalékanyagok előállítására hidraulikus kötőanyagokhoz

3 180 561 4 ismert adalékanyagok hátrányai kiküszöbölhe­tők és amelyek nem rendelkeznek az ismert adalékanyagok hátrányaival, de azok előnyeit megtartják. A találmány szerinti eljárás tehát szabályoz­ható vízoldékonysági sebességgel rendelkező, vízzel keményedő cement, gipsz, mészkő alapú vagy ezek kombinációjából álló, vízzel kemé­nyedő kötőanyagokhoz használható, szilárd ada­lékanyagok előállítására vonatkozik, amelyek naftalin- szulfonsav/formaldehid kondenzátumo­­kat, naftalin-szulfonsav-származékokat, formal­dehid kondenzátumokat, legalább két amino­­csoportot tartalmazó amino-s-triazin bázisú, szulfittal vagy szulfonsavval módosított gyantá­kat, szulfittal vagy szulfonsavval módosított melamin/formaldehid polikondenzátumokat, lig­­nin-szulfonátokat vagy folyósító szereket, ala­­kíthatóságot javító szereket, késleltetőket, leve­­gőpórus-képzőket vagy sű'rítőszereket tartal­maznak. Az eljárást az jellemzi, hogy az adalékanya­got 0,1—10 mm közötti szemcsenagyságú agglo­­merált részecskékké sajtoljuk vagy pelletezzük és adott esetben vízben nehezen oldódó vagy nem oldódó bevonattal látjuk el, a kötőanyag­ra vonatkoztatva 0,15—0,7 mól% mennyiségben. Az adalékanyagként alkalmazható folyósító, alakíthatóságot javító, gyorsító, késleltető, le­­vegőpórusalakító, hidrofobizálö szerek tömörítő és sűrítő anyagokként hatnak. Ilyen adalék­anyagok a szakterületen ismertek és nem szük­séges, hogy részletesen leírjuk azokat. Meglepő módon azt találtuk, hogy a talál­mány szerinti eljárással olyan adalékanyagok állíthatók elő, amelyek a kívánt tulajdonságok­kal rendelkeznek, ha a poralakú adalékanyago­kat megfelelő nagyságú szemcsékké sajtoljuk vagy pelletizáljuk. Elvileg különbség van egy sajtolt és egy pel­­letezett szemcse oldódási sebessége között, amely a legkülönbözőbb alkalmazási célokra használ­ható. A találmány értelmében a finomszemcsés anyagot szerves vagy szervetlen kötőanyagok hozzáadása mellett vagy anélkül mechanikusan sajtoljuk. Finomszemcsés anyagként a habarcs­hoz, betonhoz, cementhez, azaz általában az építőanyagokhoz használatos valamennyi ismert adalékanyagot alkalmazhatjuk, amelyek víz ha­tására megkötnek. Különösen azokat az adalék­anyagokat használhatjuk, amelyek az 1,471.153, az 1,671.017 és az 1,238.831 számú Német Szö­vetségi Köztársaság-beli nyilvánosságrahozatali iratból, szabadalmi leírásból és közzétételi irat­ból ismertek. Ilyen adalékanyagok például a szulforisav-csoportokat tartalmazó melamin-for­­maldehid-polikondenzációs termékek, naftalin­­szulfonsav-formaldehid-polikondenzációs termé­kek, fenolszulfonsav-formaldehid-polikondenzá­­ciós te’rmékek, ligninszulfonátok és olyan sztirol és akrilnitril alapú kopolimerizátumok, amelyek még más, azokkal kopolimerizálható komponen­seket, előnyösen akrilsavat, tartalmaznak. Kötő­anyagokhoz, ■ különösen cementhez, használt ilyenféle adalékanyagok nagy számban vannak kereskedelmi forgalomban és sok helyen le van­nak írva az irodalomban. Ezeket az adalékanya­gokat a múltban por vagy oldat alakjában al- 5 kalmazták. A találmány értelmében most eze­ket a finomszemcsés adalékanyagokat szerves vagy szervetlen kötőanyagok hozzáadása mel­lett vagy azok nélkül mechanikusan sajtoljuk vagy pelletezzük. Kötőanyagként bármilyen 10 szokásos kötőanyagot alkalmazhatunk. A finom­szemcsés anyagok szerves vagy szervetlen, fo­lyékony vagy szilárd kötőanyagokkal való ned­vesítéskor összeállnak. Míg a pelletezett szem­csék hatóanyagai viszonylag gyorsan rendelke- 15 zésre állnak, addig a sajtolt adalékok ezekhez hasonlítva lassan oldódnak és ezzel hosszabb időszakban állnak rendelkezésre. Meglepő módon azt találtuk, hogy a tömörí­tett és sajtolt adalékanyagok (halmazok) sokkal 20 jobb hatást mutatnak, mint a poralakúak. Ez a hatás nem volt előre várható. Megállapítottuk továbbá, hogy meglepő mó­don a találmány szerinti szemcsenövelés követ­keztében kevesebb hatóanyagot kell alkalmaz- 25 ni, mint az ismert eljárásoknál hasonló hatások elérése érdekében. A találmány szerinti adalékanyagok legfel­jebb 10 mm nagyságúak és részecskenagyságuk általában 0,1—10 mm, előnyösen 0,5—5 mm 30 tartományban van. Különösen jó eredményeket érünk el akkor, ha a halmazok nagysága 0,5— 3 mm, elsősorban pedig 1—3 mm tartományba esik. Az adalékok optimális szemcsenagysága elő- 35 nyösen körülbelül 10 mm halmazátmérőre kor­látozódik. E feletti nagyságoknál a szemcsék előreláthatóan a betonkeverőben a nehéz anya­gok hatására ismét elaprózódnak. Nagy adalék­­anyaggranáliák feldolgozásánál továbbá az vár- 40 ható, hogy a megkötött termékben való felol­dódás után nagyobb üregek maradnak és ezek & termék szilárdságát jelentős mértékben befo­lyásolják. A 10 mm-es szemcsenagyságok ilyen szempontok figyelembe vétele mellett általában 45 a maximális nagyságnak tekinthetők. Magától értetődik természetesen, hogy kivételes esetek­ben 10 mm-nél nagyobb átmérőjű részecskék használata is célszerű lehet. A granulált szemcsék feloldódásának a késlel- 50 tetése bevonatok segítségével még javítható. Er­re a célra alkalmasak például vinilacetátok, po­­livinilacetátok, etilénglikolok, polietilénglikol, mely anyagokról ismert, hogy ilyen bevonatok­ként alkalmazhatók, de használhatók szervetlen 55 bevonóanyagok is, például hidratált cement vagy gipsz. Alkalmasak mindazok a bevonatok, amelyek nehezen, illetve lassan oldódnak víz­ben. A találmány szerinti adalékanyagok bármi- 30 lyen hidraulikus kötőanyagnál alkalmazhatók. Előnyösen mégis cementnél, betonnál és ha­barcsnál kerülnek felhasználásra. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi az ismert építőanyagok jó eredménnyel való fel- 05 használását mindazokon a területeken, ahol

Next

/
Oldalképek
Tartalom