180549. lajstromszámú szabadalom • Berendezés emberi test különböző részeinek egymáshoz és/vagy tartószerkezethez viszonyított mozgatására
11 180,549 12 ható és a háta mögött az ágyon végigérő heveder szabad végére gördíthető. Ezután a beteg 180 °-kal elfordítva visszagördíthető a hevederre, amelynek két szabad vége — például húzózár útján — összeköthető egymással. Amikor a kezelőágyat megemeljük, a beteget a heveder az ágybetét fölé emeli, ahol forgatható, óvatosan mozgatható vagy ahonnan más helyre szállítható. Az ilyen szállítás vagy kezelés alkalmával a beteg a heveder szárai között fekszik, tehát illetéktelen tekintetek elől rejtve van. Eljárhatunk úgy is, hogy a heveder középső részét szimpla rétegként a beteg alá helyezzük, két szélső részét pedig dupla rétegként a beteg fölé visszahajtjuk, ami többé vagy kevésbé hagyományos ágynak felel meg. Eljárhatunk úgy is, hogy a heveder széleit oldalt betűrjük. A 3. ábra szerinti példakénti kiviteli alak esetén is lehet függeszthető tengelyzetet annyira a beteg felé süllyeszteni, hogy a heveder szélei az orsókon átvetve egymással összeköthetők legyenek. Az orsókat, például a 4b. ábrán látható 15 és 16 orsót az ágy széléig mozgatva és újból megemelve az ágyneműt kibonthatjuk és szétteríthetjük. A kezelőágy billentése azt is lehetővé teszi, hogy a beteget fürdőbe süllyeszthessük, miközben megbízhatóan tartsuk és arca eközben kinn legyen a vízből; könnyebb a beteget egyik oldaláról a másikra fordítani. A beteg orvosi kezelése egymást némileg átfedő három vonatkozásban, nevezetesen a bőr, a szövetek és a belső szervek kezelése vonatkozásában érdemel figyelmet. A bőrre gyakorolt hatás az alkalmazott anyag minőségétől, a mozgás sebességétől és kezelőágy fesztávolságától függ. Ha például a heveder drótból vagy durva műanyag hálóból van, amelynek szemnagysága 13—25 mm, a háló benyomul a bőrbe és ott pezsdítő hatást fejt ki, különösen, ha a testet igen szoros hurokban gyorsan forgatjuk. Ilyen kezelést a bőr állapotától függően, például forró zuhannyal kombinálva esetleg testedzésre alkalmazhatunk. A szövetekre gyakorolt hatás szempontjából leginkább fölfekvések megakadályozása az az irányadó szempont. A betegek súlyelosztásának megváltoztatásával vagy azzal, hogoy a beteget a hurok mozgásával szemben erőkifejtésre vagy elmozdulásra kényszerítjük vagy őt alkalomadtán átfordítjuk, megakadályozhatjuk a szövetekre gyakorolt veszélyes nyomások kifejlődését és ezzel a vérellátás és hasonló szöveti nedvek áramlásának elakadását, ami szükségképpen felfekvésekhez és ezek elmérgesedéséhez vezetne. A belső szervekre gyakorolt hatás általában alkalmi erőteljes mozgással, például alkalmi fizikai terápia alkalmazásával jár. A beteg ismételt átfordítása serkentheti a belső szerveket és különösen a gyomor- és bélszerveket megszabadíthatja gázok okozta kellemetlenségektől. Az elmondottakból látható, hogy a találmány szerinti berendezés rendkívül sokoldalúan felhasználható, és nagymértékben megkönnyíti a betegkezelés, ill. ápolás munkáját. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Berendezés emberi test különböző részeinek egymáshoz és/vagy tartószerkezethez viszonyított mozgatására, amelynél két függesztőtengelyre az emberi testet fekvő helyzetben hordozó, rugalmas anyagú mozgatható heveder van függesztve, azzal jellemezve, hogy a heveder (1, 34, 56) szélessége (W) nagyobb az emberi test magassági méreténél, a függesztőtengelyek (2, 3, 4, 5, 17, 18) pedig egy vagy több hengeres elem alkotói, ahol a heveder (1, 34, 56) úgy van a hengeres elemen vagy elemeken átvetve, hogy keresztirányban mozgatható kezelőágyat (57’) képez. (1976. 09. 22.) 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a heveder (1, 34, 56) végtelenített heveder. (1976. 09. 22.) 3. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a heveder (1, 34, 56) véges és két hengeres elemre van felcsévélve. (1976. 09. 22.) 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezv e, hogy a hengeres elemek orsók (15, 16, 29, 33). (1976. 09. 22.) 5. A 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az orsókon (29) tárcsák (21, 22, 27, 31) vannak elrendezve. (1976. 09. 22.) 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tárcsák (21, 22, 31) az orsók (29) két végén vannak elrendezve. (1976. 09. 22.) 7. Az 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tárcsák (21, 22, 27, 31) az orsókon (29) egymástól egyenletes távolságra vannak elrendezve. (1976. 09. 22.) 8. Az 5—7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tárcsák (31) az orsókon (29) elmozdíthatóan vannak elrendezve. (1976. 02. 10.) 9. Az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az orsók (15, 16, 29, 33) legalább egyike a többihez képest magassági irányban állíthatóan van kialakítva. (1976. 02. 10.) 10. Az 1—9. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az orsók (15, 16, 29, 33) egyike a többihez képest vízszintes irányban elmozdíthatóan van kialakítva. (1976. 02. 10.) 11. Az 1—10. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezv e, hogy az orsók (15, 16, 29, 33) forgástengelyei egymáshoz képest változtatható szögben vannak elrendezve. (1976. 09. 22.) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
