180547. lajstromszámú szabadalom • Berendezés réselőgépek réselőfejein levő réselőkések, valamint a fejtési homlok hűtésére

n 180 547 12 degresszív szilánkot adó módon réselünk, a 18 nyomóvezetéket az 55 vezetékkel hozzuk össze­köttetésbe, amely az 56 szelephez vezet. Ha tisz­tán felfelé irányuló mozgatásról van szó, akkor mind a jobb oldali, mind pedig a bal oldali fú­­vókacsoporthoz vizet kell vezetni. Ilyenkor az 56 szelep középállásban van, amely a víz útját a degresszív szilánkos termelésnél alkalmazott fúvókáknak mind a jobb oldali, mind pedig a bal oldali réselőfejhez társított fúvókacsoport­­jánál szabaddá teszi, és az 55 vezetéket össze­köttetésbe hozza a 20 és 22 vezetékekkel. Ha most a réselőkart egy felfelé irányuló mozga­tásból kiindulva balra vagy jobbra elforgatjuk, az 56 szelep jobbra vagy balra eltolódik, így a réselőkar balra történő elforgatásakor az 55 ve­zeték csak a bal oldali réselőfejhez tartozó 20 vezetékkel kerül összeköttetésbe, a réselőkar jobbra történő elforgatásakor pedig az 55 veze­ték csak a jobb oldali réselőfejhez tartozó 22 vezetékkel kerül összeköttetésbe. Az 56 szelep eltolódása a 8. ábrával kapcsolatban már ismer­tetett módon, a 62, ill. 67 vezetékekben levő nyomás által történik. Az 56 szelepet mindig ru­góerő ellenében toljuk ki középállásából, így az 56 szelep a 62, ill. 67 vezetékek nyomásmentes­sé válásakor ismét visszaáll középállásába. A 47 szelep a réselőkar lefelé történő mozga­tásakor balra tolódik és véghelyzetében megra­gad, miközben a 18 nyomóvezeték az 52 veze­tékkel áll összeköttetésben, amely az 57 szele­pen keresztül a progresszív szilánkot adó terme­lési módnál működő fúvókák ellátására szol­gáló 21 és/vagy 23 vezetékkel kerül összekötte­tésbe. Ha nem kerül sor oldalirányú elforgatás­ra, az 57 szelepet a két oldalról ráható rugók kö­zépállásban tartják, így ismét mind a jobb ol­dali, mind pedig a bal oldali réselőfejet egyide­jűleg permetezzük, ha a mozgatás csak lefelé történik. Ha a lefelé irányuló mozgatásból ki­indulva a réselőkart balra vagy jobbra elforgat­juk, akkor vagy a 67 vagy a 62 vezeték nyomás alá kerül, ezáltal az 57 szelep középállásából el­tolódik. A 47 szelep, ellentétben az 56 és 57 sze­lepekkel, megragad mindenkori helyzetében. A réselőkar balra történő elforgatásánál az 57 sze­lepet a 67 vezetékben levő nyomás jobbra tolja és az 52 vezeték összeköttetésbe kerül a 21 ve­zetékkel. A réselőkar jobbra történő elforgatá­sánál az 57 szelep balra tolódik és az 52 vezeték a 23 vezetékkel kerül összeköttetésbe. A 67, il­letve 62 vezeték nyomásmentesítésekor az 57 szelep a rugóerők hatására visszakerül közép­­állásába, amelynél a víz mind a 21 vezetékbe, mind pedig a 23 vezetékbe bevezethető. A 47 szelep az 51, illetve 53 vezetékekben levő nyomástól, vagyis a réselőkar felfelé, illetve le­felé irányuló mozgatásától függetlenül is a kí­vánt helyzetbe hozható 71 kézikar segítségével, hogy a réselőfejek álló réselőkarnál is permetez­hetek legyenek, amint az pl. tisztítási célból szükséges lehet. A 71 kézikar segítségével azon­ban a permetezés leállítása is elérhető működő réselőfej esetén, miközben a vizet a 70 vezeté­ken keresztül visszavezetjük a 68 tárolótartály­hoz. A 68 tárolótartály vízcsatlakozója 72 hi­vatkozási számmal van jelölve. Bizonyos esetekben, különösen ha valamilyen készülék van egy olyan réselőgépre felszerelve, amelynek súlypontja a hátsó tartományban van, előnyös a réselőfejek forgásirányát úgy megvá­lasztani, hogy a réselőkések a fejtési homlokot elhagyva lentről felfelé mozogjanak. Ebben az esetben azokat a fúvókákat kell víznyomás alá helyezni, amelyek a réselőkéssorok közé van­nak irányítva. Ily módon a hűtőközeg változat­lanul el tud jutni a vágási tartományba és biz­tosítja a kívánt hűtőhatást. Szabadalmi igénypontok 1. Berendezés réselőkések és a fejtési homlok vízbevezető fúvókákkal történő hűtésére a ré­­selőgép elforgatható réselőkarján, annak hossz­irányára merőleges, lényegében vízszintes ten­gely körül forgathatóan ágyazott réselőfejek­­nél, amelyek forgásiránya előnyösen úgy van megválasztva, hogy a réselőkések a réselőfejek fejtési homlok felőli oldalán felülről lefelé mo­zogjanak, miimellett a réselőkar mindkét ol­dalán egy-egy réselőfej van ágyazva, amelyek réselőkésekkel vannak felszerelve, ezek pedig a réselőfej kerületén kialakított sorokban vannak elrendezve, ahol minden sorban több réselőkés van és az egyes sorok egymástól tengelyirány­ban bizonyos távolságra húzódnak, azzal jel­lemezve, hogy a réselőkaron (2) mindkét ré­selőfej (6,6’) számára két-két fúvókacsoport van elrendezve, amelyek közül az első csoport fúvó­kéi (15,15’) a réselőfejek tengelyére (5) merőle­ges síkban elhelyezkedő réselőkéssorok (35, 36, 37, 38, 39, 40) mindenkori legmagasabb helyze­tű réselőkéseire vannak irányítva, a második csoport fúvókái (16,16’) pedig a réselőkések leg­magasabb helyzetének tartományában a réselő­késsorok közötti térközökre (43,44) vannak irá­nyítva, emellett a vízbevezetés útja egyrészt a réselőfejek (6,6’) két fúvókacsoportjának (15,15’ ill. 16,16’) bármelyike felé, másrészt pedig az egyik réselőfej (6) fúvókacsoportjai (15,16) felé a másik réselőfej (6’) fúvókacsoportjaitól (15’, 16’) függetlenül külön-külön lezárható módon van kialakítva. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kivite­li alakja, azzal jellemezve, hogy a fúvókák (15, 16, 15’, 16’) csak a fővágóélű réselőkésekre (35, 36, 37, 38, 39, 40) illetve az ezek között levő térközökre (43, 44) vannak irányítva. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy azoknál a réselőfej éknél (6,6’), amelyeknél bizo­nyos réselőkéssorok (35, 36; 37, 38; 39, 40) ten­gelyirányban szorosan egymás mellett helyez­kednek el, más réselőkéssorok (36, 37 ; 38, 39) pedig egymástól nagyobb tengelyirányú távol­ságra vannak, ott a szorosan egymás mellett el­helyezkedő réselőkéssorokra (35, 36; 37, 38; 39, 40) az első fúvókacsoporthoz tartozó egy-egy közös fúvóka (15,15’) van irányítva, míg a má­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom