180547. lajstromszámú szabadalom • Berendezés réselőgépek réselőfejein levő réselőkések, valamint a fejtési homlok hűtésére
5 180 547 6 vei. Ezek az elzárószervek annak megfelelően vezérelhetők, hogy „degresszív szilánkot” adó módon folyik-e a jövesztés, egyúttal pedig annak megfelelően is, hogy a jobb oldali vagy a bal oldali réselőfej dolgozik-e. De az elzárószervek egymás után is beiktathatok a vezetékbe, ahol az elzárószervek egy része annak megfelelően vezérelhető, hogy „degresszív” vagy „progreszszív szilánkot” adó módon történik a jövesztés, az elzárószervek másik része pedig annak megfelelően vezérelhető, hogy a jobb oldali vagy a bal oldali réselőfej dolgozik-e. Ez utóbbi esetben a vízbevezetés egy adott fúvókacsoporthoz csak akkor indulhat meg, ha az adott vezetékbe beépített mindkét lezárószerv nyitva van. A találmány értelmében az elzárószervek működtetését a réselőkart mozgató hajtás is végezheti. A találmány egyik előnyös kiviteli alakja értelmében az elrendezés úgy van kialakítva, hogy olyan réselőgépeknél, ahol a réselőkart mozgató hajtás hidraulikus úton van megoldva, az elzárószervek lezárása az első fúvókacsoportnál, amelynek fúvókái a réselőkéssorokra vannak irányítva, azon hidraulikus munkahengerben fellépő nyomásnövekedés függvényében megy végbe, amely a réselőkar lefelé történő elmozdulását biztosítja, míg az elzárószervek lezárása a második fúvókacsoportnál, amelynek fúvókái a réselőkéssorok közötti térközökre vannak irányítva, azon hidraulikus munkahengerben fellépő nyomásnövekedés függvényében megy végbe, amely a réselőkar felfelé történő elmozdulását biztosítja és/vagy az elzárószervek lezárása a jobb oldali réselőfejhez társított fúvókacsoportoknál azon hidraulikus munkahengerben fellépő nyomásnövekedés függvényében megy végbe, amely a réselőkar balra történő elforgatását biztosítja, míg az elzárószervek lezárása a bal oldali réselőfejhez társított fúvókacsoportoknál azon hidraulikus munkahengerben történő nyomásnövekedés függvényében megy végbe, amely a réselőkar jobbra történő elforgatását biztosítja. A réselőkar ezen mozgatását biztosító hidraulikus egységeket üzemi nyomás terheli. Ez az üzemi nyomás egyértelműen mutatja, hogy melyik réselőfej dolgozik és hogy a jövesztés „degresszív szilánkot” vagy „progreszszív szilánkot” adó módon történik-e. Ha a forgásirány úgy van megválasztva, hogy a fejtési front felé eső réselőkések fentről lefelé dolgozzanak, akkor a réselőkar „degresszív szilánkos” művelésnél alulról, „progresszív szilánkos” művelésnél pedig felülről van terhelve, ami a hidraulikus közegnek a megfelelő munkahengerben fellépő nyomásnövekedéséhez vezet. Ezen nyomásnövekedés függvényében az elzárószervek automatikusan vezérelhetők. A réselőfej kőzetbe történő „beszúrásakor” mindkét réselőfej valamennyi réselőkése dolgozik. Vízszintes réselésnél az első réselési sor réselésekor csak egy réselőfej dolgozik, azonban mind „degresszív”, mind pedig „progresszív szilánkos” termeléssel. Függőleges réselésnél az első sor réselésekor mindkét réselőfej dolgozik, mégpedig vagy „degresszív” vagy „progresszív szilánkot” adó módom Ezekben a kivételes esetekben az egyes fúvókacsoportok vezérlését kézi úton lehet megoldani. A bevezetett vizet a különböző fúvókacsoportokhoz vezérlő elzárószervek lehetnek például membránszelepek, amelyek membránjaira a réselőkart mozgató hajtás adott hidraulikus munkahengereiben fellépő nyomás hat. A találmány egyik előnyös kiviteli alakjánál az elzárószerveket tengelyirányban eltolható vezérlődugattyúk képezik, amelyek munkaterei összeköttetésben állnak a réselőkart mozgató hajtás hidraulikus munkahengereinek munkatereivel. Ezen belül a találmány értelmében a bevezetett vizet a jobb oldali és a bal oldali réselőfejhez irányító vezérlődugattyú vagy vezérlődugattyúk sorba vannak kapcsolva a bevezetett vizet az első és a második fúvókacsoporthoz irányító vezérlődugattyúval vagy vezérlődugatytyúkkal. Ebből az az előny származik, hogy ily módon három vezérlődugattyú is elegendő lehet a vízbevezetés vezérléséhez. Rugó révén ezek a vezérlődugattyúk olyan állásba tolhatok, amelyben a víz áthaladásának útját teljesen lezárják. A réselőgép állásakor a réselőkar mozgatását biztosító valamennyi hidraulikus munkahenger nyomásmentes és ilyenkor lép működésbe az a rugó, amely a vezérlődugattyút záróhelyzetben tartja, amiknek következtében a vízbevezetés megszakad. Megfelelő kapcsolási elrendezés esetén elegendő, ha a vezérlődugattyúk legalább egyike el van látva ilyen rugóval. A találmány egyik előnyös kiviteli alakjánál a fúvókák egy réselőkarra erősített és részben a réselőfejek fölé nyúló fúvókatartóban vannak elrendezve. Ily módon a fúvókák a fejtési homlok közvetlen közelébe kerülnek, miáltal a rendelkezésre álló vízmennyiség jobban kihasználható. A fúvókák célszerűen körülbelül 60 m/s kilépési sebességre vannak méretezve, körülbelül 35 bar bevezetési nyomás mellett. A találmányt részletesen rajz alapján ismertetjük, ahol a találmány szerint berendezés példakénti kiviteli alakjait tüntettük fel. A rajzon az 1. ábra egy réselőgép egészét mutatja vázlatosan, réselőkarral és réselőfejekkel, oldalnézetben; a 2. ábra az 1. ábra szerinti réselőgép felülnézete; a 3. ábra a két réselőfej felülnézetét mutatja az előző ábráknál nagyobb léptékben, „degresszív szilánkot” adó réselésnél; a 4. ábra egy réselőfej oldalnézetét tünteti fel, „degresszív szilánkot” adó réselésnél; az 5. ábra egy réselőfej oldalnézetét mutatja, „progresszív szilánkot” adó réselésnél; a 6. ábra egy réselőfej fúvókáinak és résc’őkéseinek távlati képét mutatja „degresszív szilánkot” adó réselésnél; a 7. ábra egy réselőfej réselőkésekkel való felszerszámozását mutatja, ahol a réselőfej fele van csak feltüntetve, tengelyirányú metszetben; a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
