180536. lajstromszámú szabadalom • Reakcióidőmérő berendezés
13 180536 14 nak a 18 hangingerválasztás kapcsolókon át a 12 hangkijelzőkhöz. A 17 végerősítő előtt a 16 dB-osztó biztosítja a megfelelő hangintenzitás beállítását. A 400—800 Hz és 1800—2500 Hz frekvencián 14 és 15 oszcillátorokról a jel a 13 hangnullátmenet (zerocrossing detector) kapcsolókon keresztül jutnak a 16 dB-osztóra. A 13 hangnullátmenet-kapcsoló úgy működik, hogy a szinuszos hangfrekvencia nulla átmenetekor egy komparátor érzékelőt hoz működésbe, amelyik két monostabil multivibrátor bemenetére van kapcsolva. Az egyik monostabil multivibrátor a negatívtól pozitívba való átmenetkor ad jelet, míg a másik a pozitívból negatívba való átmenetkor. A monostabil multivibrátorok kimenetei egy VAGY-kapu bemeneteire csatlakoznak és a VAGY-kapu kimenete ad engedélyező jelet az inger megjelenésére (hanginger), de csak a szinuszos jel nulla átmenetekor. A szinuszos 400—800 Hz, ill. 1800—2500 Hz ingerjelet egy kapuzott erősítőn keresztül csatlakoztatjuk a 16 dB-osztóra. Az ingerjelek a kapuzott erősítőn csak abban az esetben jutnak keresztül, ha a program szerint hanginger esedékes és a 13 hangnullaátmenet-kapcsoló engedélyező jelet ad. A hanginger megjelenése és a számlálók indítása szinkron működik. Az által, hogy 400—800 Hz és 1800—2500 Hz frekvenciájú 14 és 15 oszcillátorok a közös 16 dB-osztóra, valamint közös 17 végerősítőre csatlakoznak, biztosított a két hanginger azonos intenzitása. A két 14 és 15 oszcillátor frekvenciáját úgy választottuk meg, hogy mindkét frekvenciát azonos erősségűnek halljuk, azaz a Fletcher—Munson görbén azonos intenzitás vonalra essenek. Ezáltal elkerülhető, hogy az alkalmazott két hangingerre az intenzitás különbség miatt eltérő reakcióidőt mérjünk. Kísérleteink eredményeit egybevetve a közismert egyenlő hangerősség görbékkel, választottuk a 400—800 Hz és 1800—2500 Hz frekvenciákat ingerjel céljára. Az a pszichológiai tényező, hogy az ingerintenzitás befolyásolja a reakcióidőt, szükségessé tette mind az inger bekapcsolásával járó tranziens jelenségek nem definiálható intenzitásából eredő mérési bizonytalanság kiküszöbölését, mind az alkalmazott ingerek frekvenciájának egyenlő hangerővel való hallhatóságának biztosítását. A 21 fehérzaj generátor a további 20 dB-osztóra csatlakozik, majd a 19 végerősítőre és a 18 hangingerválasztás kapcsolón keresztül csatlakozik a 12 hangkijelzőkhöz. A fehérzaj a vizsgálat során mind terhelés célját, mind fedőingerhatás kiváltását szolgálja. Nagyon lényeges a 20 dB-osztó alkalmazása a megfelelő intenzitás beállítására. A 21 fehérzaj generátor egy jól megválasztott amplitúdója, amely statisztikusan jelentkezik, komparátor alkalmazásával állítja elő a 22 random időalap számára a kívánt jelet. A komparátor kimenete egy 500 msec időzítésű monostabil multivibrátort vezérel. Ez biztosítja, hogy az esetlegesen egymás után rövidebb idővel érkező jelek ne érvényesüljenek és a leggyorsabb random ingermegjelenés is minimum 500 msec inger szünetidővel rendelkezzen. A monostabil riulti vibrátor kimenete osztóáramkör bemenetére csatlakozik és kapcsoló segítségével választható 2x-es, 5x-ös, 10x-es és 50x-es random ingerismétlődési idő. A leosztott időalapjel egy bistabil multivibrátor további osztása által első NAND-kapu egyik bemenetére csatlakozik. Az első NAND-kapu másik bemenetére az időalapjelet csatlakoztatjuk, az első NAND-kapu kimenetén megjelenő jel csatlakozik a 23 automatikus randomprogram-előállító áramkör léptető számlálóbemenetére. A léptető számlálók vezérlik a programlépéseket tartalmazó ROM-áram- 1 örökét. A ROM áramkörök kimenetei közül kettőn jelenik meg random sorrendben a két ingerjel, a harmadik kimeneten az együttes inger random jele van. Azért, hogy az inger jel hossza — amikor váltakozva jelenik meg két inger — random változó legyen és ne forduljon elő, hogy a két inger egymást szünetidő nélkül váltja, a ROM- áramkör kimeneteit NAND-kapuk bemeneteire kötjük, melyek másik bemenetére a bistabil multivibrátor Q kimenetét kötjük (3. sz. ábra). A NAND-kapuk kimenetén jelenik meg az egyik inger időtartam és a másik inger időtartam. Az ingerek időtartama minimum 1 sec, az alkalmazott 500 msec minimális randomidőalap ismétlődés kétszerese. Ezzel az egyszerű kapcsolási elrendezéssel érjük el, hogy az ingerek statisztikus időszünetekkel, statisztikus időtartamig jelennek meg és szűnnek meg, akár válaszolt a V. Sz., akár nem. Előállítható tehát olyan program, amikor két inger véletlenszerűen váltakozva jelenik meg, de az utasításnak megfele'őcn csak az egyikre kell válaszolni, vagy olyan, amikor két inger véletlenszerűen váltakozva je’enik meg, de véletlenszerűen időnként mindkettő megjelenik és a V. Sz.-nek csak a mindkettő együttes megjelenésekor kell választ adnia. Továbbá csak így lehetséges az inger megszűnésére adott válaszidő mérése. A találmányunk szerinti berendezésben olyan ROM-áramkört alkalmaztunk, melynek nyolc kimenete van és két különböző, egyenként 50— 10 lépést tartalmazó programot tárolhat. A két program közül kapcsoló segítségével (program 1, program 2) választható az alkalmazni kívánt. Ezzel a megoldással elkerülhető annak a veszélye, hogy a V. Sz. esetleg az egyik program első néhány lépését megtanulja és válaszait befolyásolja ez a tény. A tanulás veszélye csak akkor áll fenn, ha néhányszor egymás után végzett vizsgálatnál ismételten ugyanazt a programot alkalmazzuk. A két program variálhatósága a megtanulás veszélyét teljesen kizárja. A külső vezérlőjelek számára kiképzett 25 áramkör lehetővé teszi, hogy az Rl-mérőberendezés más ingerforrásokkal is összekapcsolható legyen. Ezek közül legjelentősebb a Th tachisztoszkóppal való összekapcsolás, mely lehetővé teszi mind verbális, mind képi ingerekre adott reakcióidők nagyon pontos vizsgálatát. Ebben 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
