180533. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üvegből készült vagy más szervetlen, üvegszerű anyagból való szálak gyártásakor az elszakadt szálak helyébe újonnan képződött szálak besorolására a haladó pászmába
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI 180533 LEÍRÁS tÿy A bejelentés napja: 1979. IV. 24. (SchU—74) Nemzetközi osztályozás: C 03 B 37/00 Közzététel napja: 1982. VII. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1983. XI. 31. Feltalálók : Szabadalmas: Schlachter Fredo mérnök, Johannesberg. Keib Glaswerk Schuller GmbH, Wertheim/Main, Heinz főmérnök, Kahnke Dieter mérnök, Wert- Német Szövetségi Köztársaság heim, Beck Christian, iparos, Hasloch, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás és berendezés üvegből vagy más szervetlen, üvegszerű anyagból való szálakkal gyártásakor az elszakadt szálak helyébe újonnan képződött szálak besorolására a haladó pászmába 1 2 A talámány tárgya eljárás és bérrendezés üvegből vagy más szervetlen, üvegszerü, anyagból való szálak gyártásakor az elszakadt szálak helyébe újonnan képződött szálak besorolására a haladó pászmába. A szálsor-alakban húzott, sok szálból összefogott, haladó pászmában bekövetkezett szálszakadás esetén úgy jut új szál az elszakadt helyébe, hogy például a szálképző szerkezet húzószemölcsén egy csepp keletkezik, amely függő- 10 legesen lefelé lesüllyed, és az új szálat maga után húzza. A csepp és a tulajdonképpeni szál között létrejövő átmenetet a cseppből a szálba „öntecs”-nek nevezik. Az újonnan létrejövő szálat csak akkor lehet a haladó pászmába besorol- 15 ni, ha megszabadítják a csepptől és az öntecstől, és — az eddigi felfogás szerint — előhúzzák a kívánt finomságúra. Az ismert berendezéseknél az újonnan képződő szálak besorolására (DE—PS 1 062 399, 20 DT—PS 1 246 937) a szál előállítási helye alatt annak hosszanti irányában elnyúló, ferdén lefelé döntött V-alakú vályút alkalmaztak, amelylyel a képződő szálat az esési irányból oldalirányba elvezették, és mechanikus berendezé- 25 sekkel a fonódobra vezették, amely a cseppet és az öntecset leválasztotta, a szálat előhúzta a kívánt finomságúra, és eközben a haladó pászma irányában vezette, és más mechanikus szálvezetők segítségével besorolták a pászmába. 30 A gyakorlatban azonban a gyorsan forgó dob a cseppeket és az öntecseket a merevségük miatt nem tudta biztosan megfogni, és azok a dobról lepattantak. A dobot körülvevő, az irányítottság 5 nélküli szóródást megakadályozó vezető- és ütközőlemezek azonban akadályozták és megnehezítették az előhúzott szálak átvezetését a pászma megfelelő helyére. A szálakat a húzódobra v_zető és azután a húzódobról a haladó pászmába besoroló mechanikus és legtöbbször mozgó vezető szerkezetek emiatt komplikáltak voltak, és az üvegszálak kern jnysége miatt nagy kopásnak voltak kitéve. A nagy sebességgel forgó fonódobokot nagy precizitással kell készíteni, a legpontosabban ki kell egyensúlyozni és csapágyazni, kifogástalan üzemük állandó karbantartást és kenést igényel; emiatt az ismert berendezések elkészítése, valamint üzemeltetése nagyon drága. A mürost-szálak nem azonos, de rokon területén. ahol nagy számú elemi szálát egymással párhuzamosan, gyorsan forgó húzódobbal húznak, és a teljes áthurkolás után a dob felületéről leemelnek és üvegrostszerü szálakká osztanak fel. amelyeket azután vagy lapos szálszerkezetű anyagokká — mint a matracok vagy bundák —, vagy kettős fonallá vagy fonalkötegekké dolgoznak fel. Ismert megoldás (DT—AS 17 96 143) az eddig alkalmazott fonódobok és más mecha-180533 1
