180532. lajstromszámú szabadalom • Tiazolil-fahéjsav-nitrileket tartalmazó inszekticid szerek
3 180532 4 jakat adhatunk a készítményhez. Az ilyen adalékanyagok adott esetben a hatóanyag dózisát is csökkenthetik. A találmány szerinti új kártevőirtó szerek, készítmények, célszerűen porok, szórható szerek, granulátumok, oldatok, emulziók vagy szuszpenziók, amelyek egy vagy több hatóanyagot, folyékony és/vagy szilárd hordozóanyagot, illetve hígítószert és adott esetben nedvesítőszert, tapadást növelő, emulgeáló- és/vagy diszpergálószereket tartalmaznak. Alkalmas folyékony vivőanyagok, például a víz, alifás és aromás szénhidrogének, ciklohexanon, izoforon, dimetilszulfoxid, dimetilformamid, továbbá az ásványolajfrakciók. Szilárd vivőanyagként használhatunk például ásványi anyagokat, így szilikagélt, talkumot, kaolint, agyagföldet, mészkövet, kovasavat, szilikátokat és növényi anyagokat, így liszteket. Felületaktív anyagként példaképpen megnevezzük a kalciumligninszulfonátot, polioxietilénalkilfenilétereket, naftalinszulfonsavakat és azok sóit, fenolszulfonsavakat és azok sóit, a formaldehidkondenzátumokat, zsíralkoholszulfátokat, valamint a szubsztituált benzolszulfonsavakat és azok sóit. A különböző készítményekben a hatóanyagok) részarányát széles határokon belül változtathatjuk. A szerek például körülbelül 10 —80 súly°/o hatóanyagot, körülbelül 90—20 súly°/o folyékony vagy szilárd vivőanyagot, valamint adott esetben legfeljebb 20 súly% felületaktív anyagot tartalmazhatnak. A készítményeket a szokásos módon vihetjük fel, így például vízzel mint vivőanyaggal, permetezőfolyadék alakjában, körülbelül 100—3000 liter/ha mennyiségben. A készítményeket alkalmazhatjuk az úgynevezett „low-volume-” és „ultra-low-volume-eljárás”-ban valamint az úgynevezett mikrogranulátumok alakjában is. Ezeket a készítményeket a szokásos eljárásokkal, így például keverő vagy őrlő eljárásokkal állíthatjuk elő. Kívánt esetben eljárhatunk úgy is, hogy az egyes komponenseket csak röviddel alkalmazásuk előtt keverjük össze, így például az úgynevezett tankmix-eljárás szerint. Az I. általános képletű vegyületeket tartalmazó készítmények közül nagyon jó inszektici hatásukkal különösen azok tűnnek ki, amelyeknek hatóanyagában X a benzolgyűrű 2-helyzetében levő halogénatomot, 1—2 szénatomos alkilcsoportot, nitrocsoportot vagy metoxicsoportot jelent. Kiemelkedő helyet foglal el a 2’-klór-3-hidroxi-2-(4-f enil-2-tiazolil)-f ahé j savnitrilt tartalmazó készítmény. Az I. általános képletű új vegyületeket például oly módon állíthatjuk elő, hogy a II. képletű 4-feniltiazol-2-acetonitrilt vagy annak valamely alkálisóját valamely III. általános képletű benzoilkloriddal reagáltatjuk, ahol a képletben X a fenti jelentésű. A reakciót előnyösen úgy valósítjuk meg, hogy a reagensek keverékét oldószer nélkül vagy valamely szerves oldószerben, így például o-diklórbenzolban 100—160 “C, előnyösen 130—150 °C hőmérsékleten melegítjük. Nagyobb mennyiségek alkalmazása esetén előnyösen úgy járunk el, hogy a benzoilkloridokat a 4-feniltiazol-2-acetonitril olvadékához vagy oldatához csöpögtetjük 130—150 °C hőmérsékleten. Ha kiindulási anyagként a 4-feniltiazol-2-acetonitril valamely alkálifémsóját, például nátrium- vagy káliumsóját alkalmazzuk, a benzoilkloriddal végzett reakciót előnyösen valamely oldószerben, így például dimetilformamidban valósítjuk meg 20 °C és 100 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen szobahőmérsékleten. A kiindulási anyagként alkalmazott vegyületek ismertek vagy ismert eljárásokkal előállíthatok. A találmány szerinti készítmények hatóanyagaként alkalmazott vegyületek előállítására az alábbi kiviteli példákat adjuk meg. 1. példa 2’-Klór-3-hidroxi-2-(4-fenil-2-tiazolil-fahéjsavnitril. 20 g (0,1 mól) 2-ciánmetil-4-feniltiazolt 17,5 g (0,1 mól) 2-klórbenzoilkloriddal összekeverünk, és az elegyet lassan 140—150 °C hőmérsékletre melegítjük, majd 10—15 percen át ezen a hőmérsékleten tartjuk. 60 °C hőmérsékletre való lehűtés után hozzáadunk 100 ml etanolt, a kivált csapadékot leszűrjük, majd alkohollal és vízzel mossuk. Hozam: 26,8 g (79%). Olvadáspont: 182—183 °C. Elemzési eredmények: számított: C 63,80%, H 3,27%, N 8,27%, S 9,47%, Cl 10,47%; talált : C 63,64%, H 3,45%, N 8,06%, S 9,67%, Cl 10,58%. 2. példa 3-Hidroxi-2’-nitro-2-(4-fenil-2-tiazolil)-fahéjsavnitril 1,2 g (0,05 mól) nátriumhidrid 25 ml dimetilformamiddal készített szuszpenziójához 30 °C hőmérsékleten hozzácsöpögtetjük 10 g (0,05 mól) 3-ciánmetil-4-feniltiazol 25 ml dimetilformamiddal készített oldatát. 15 percen át tartó keverés után az elegyhez cseppenként hozzáadjuk 9,28 g (0,05 mól) 2-nitrobenzoilklorid 25 ml dimetilformamiddal készített oldatát. A reakcióelegyet éjszakán át állni hagyjuk, majd 750 ml vízzel jól összekeverjük. Ezután az elegyet sósav hozzáadásával gyengén megsavanyítjuk, és kloroformmal extraháljuk. A kloroformos fázist vízzel kétszer mossuk, és magnéziumszulfát felett szárítjuk. Ezután az oldószert vákuumban eltávolítjuk, a maradékot kis mennyiségű metilénkloriddal digeráljuk és leszűrjük. Hozam: 6,1 g (35%), olvadáspont: 185—187 °C Elemzési eredmények: számított: C 61,88%, H 3,18%, N 12,03%, S 9,18%, talált: C 62,32%, H 3,67%, N 12,32%, S 8,47%. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
