180518. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet kiszögeléssel rendelkező gépalkatrészek keményítésére
19 180 518 20 találmány szerinti eljárással való keményítésével előnyök egész sorát érhetjük el a jelenleg széles körben elterjedt, hőkezeléssel vagy képlékeny felületi alakítással, valamint ezek különböző kombinációjával való keményítési eljárásokkal szemben . A találmány szerinti eljárás számos olyan hátránytól mentes, amely sok hőkezeléses módszer sajátjai: toxicitás, munkaigényesség, terjedelmesség. A találmány lényegének megvilágítására a következőkben kiszögelléssel rendelkező, különösen megfordítható üzemi terheléssel működő gépalkatrészek keményítésére szolgáló eljárás megvalósításának konkrét példáit mutatjuk be, mégpedig az eljárást foganatosító példakénti szerkezet alapján, a csatolt rajzra való hivatkozással. A rajzon a 14. ábra a találmány szerinti eljárást foganatosító szerkezet távlati, részben metszeti képe; a 15. ábra a leírt szerkezet profiljának, a 14. ábra A nyila szerinti részlet keresztmetszete; a 16. ábra a szerkezet lehetséges kiviteli alakjának metszete üzemi állapotban; a 17. ábra a szerkezet lehetséges kiviteli alakjának metszete nyugalmi állapotban. A 14. ábrán olyan berendezés példakénti kiviteli alakja látható vázlatosan, amelyben fogaskerekek fogainak keményítésre szolgáló találmány szerinti szerkezet alkalmazásra kerül. Öntött 10 állványon alternáló mozgást végző 11 hidraulikus munkahenger van elhelyezve, ennek felső részében pedig 12 tüskével a megmunkálandó 4 fogaskerék van felerősítve (a rajzon szaggatott vonallal jelezve), amely a 11 hidraulikus munkahengerrel szemben 13 nyomóléc és 14 anya segítségével van rögzítve. A 11 hidraulikus munkahenger 15 dugattyúrúdja a 10 állvány alapján van rögztve, és két koncentrikusan elhelyezett 16 és 17 csövet képez, amelyek közül az egyik a 11 munkahenger felső, a másik annak alsó terével van összeköttetésben. Az ilyen elrendezés lehetővé teszi a 11 hidraulikus munkahenger, a 12 tüske és a megmunkálandó 4 fogaskerék alternáló mozgását, és egyidejűleg a 15 dugattyúrúdra vonatkozó elfordulásukat a rajzon jelölt M nyilak egyikének irányába. A 10 állvány felső részében a 4 fogaskerék mindkét oldalán 18 konzolokon 19 hidraulikus munkahenger van az alakváltozást létrehozó 20 tárcsák rányomására. A 20 tárcsák keresztirányú tengelyekre vannak hengeres 21 hüvelyeken belül szabadon felhelyezve. Minden 21 hüvelynek 22 golyós megvezetése van, és a 19 hidraulikus munkahenger 23 dugattyújával 24 támasztócsapágy útján van összeköttetésben, így a 21 hüvelyek szabadon foroghatnak és végezhetnek egyenesirányú mozgást. A 15. ábrán látható metszet a 20 tárcsát ábrázolja (a 14. ábra A nyila szerint), amelynek profilja keresztmetszetben 1 kiszögellés alakú, lába pedig 25 ék alakú és 26 fejjel van összekötve. A 25 ék „cd” és ,,c’d’” oldalait a két szomszédos 5 és 6 fog fejeinek módosítási vonalai képezik, amit a h, A« és 2 a M paraméterek adnak meg, vagyis a kiszögellés fejprofiljának módosítási értéke és az ék csúcsszöge, mely utóbbi az 5 és 6 fog fejének módosított profiljához húzott érintők közötti szög. A 26 fej „ab” és „a’b”’ hatásos szakaszai, amelyeket az 5 és 6 fog profiljának átmeneti görbéi írnak le, össze vannak kötve a ,,bc’ és ,,b’c” görbék szakaszainak segítségével a 25 ék ,,dc” és „d’c”’ szakaival, amelyek beburkolják a fog profilját. A kiszögelléssel rendelkező gépalkatrészek keményítésére szolgáló berendezés másik kiviteli alakjának (16., 17. ábra) lapkészlete van, amely rugózó elemként kivitelezett, és a berendezés közös 28 támaszaihoz és egymáshoz képest garantált K játékkal elrendezett belső erőátvivő 27 lapokból, valamint külső alakító 29 oldallapokból és 30 zárólapokból áll, amelyek a megmunkálandó 4 fogaskerék 5 és 6 fogának felülete szerint vannak profilírozva, és a belső 27 lapokra támaszkodnak. A lapkészletnek a közös 28 támaszon való rögzítésére itt tetszőleges ismert típusú kötést lehet alkalmazni, amely az említett lapok terheletlen állapotban való tengelyirányú eltolását behatárolják. A keményítős alatt a K játéknak 0á K<K[nax tartományban való változtatása lehetséges, ahol Kmav a terheletlen állapot játékát jelenti, míg a 0 érték csak a rugózó elem végállításában, annak legnagyobb összenyomása és eltolása esetében maximális terhelés hatására jöhet létre. A rugózó elem erőkarakterisztikájának ismeretében a K játékot számítás útján, például a rugók számára előírt szabványos módszerek alapján lehet meghatározni. Szükség esetén nem-lineáris alakváltozási karakterisztikájú tárcsák alkalmazásakor az alakváltozást létrehozó lapok tányérrugós elemek lehetnek. A belső 27 lapoknak a közös 28 támaszra való illeszkedése körzetében 31 füratok vannak kenőanyag hozzávezetéséhez. A találmány szerinti szerkezetet tartalmazó berendezés (14. ábra) a következőképpen működik. A megmunkálandó 4 fogaskereket a 12 tüskén a 13 nyomóléc és a 14 anya segítségével rögzítjük. A 20 tárcsát (15., 16. ábra) a 4 fogaskerék két szomszédos 5, 6 foga közötti mélyedésbe helyezzük, ezután ráadjuk az előre meghatározott erőt, amely a képlékeny nyomó alakváltozást és hajlító alakváltozást okozza. A keményítés alatt a megmunkálandó 4 fogaskerék a 11 hidraulikus munkahengerrel alternálva, ide-oda mozog. Ezzel egyidejűleg a rányomó 19 hidraulikus munkahenger olyan erőt közöl az alakváltozást létrehozó 20 tárcsákkal, amit az 5, 6 fog alakításának feltételeiből kiindulva határozunk meg. A 20 tárcsák ekkor a 4 fogaskerék mélyedése mentén mozognak, miközben az ezt alkotó 5, 6 fogakat a szükséges keményítési fokig alakváltozásra kényszerítik. Ha minden egyes, a fogaskerék-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 10
