180496. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzinfrakciók reformálására alkalmas katalizátorok előállítására

3 180 496 4 hidrogénarány 8:1. A reformálás során olyan hőmérsékletet alkalmaznak, mely a 102-es ok­tánszámú benzin előállításához szükséges. (3 775 301 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás). A fent leírt eljárások szerint előállított kata­lizátorok egyik hátránya, hogy krakkreáktivi­­tásuk nagyon nagy, és ennek következtében csökken a folyamat szelektivitása, és ezzel együtt a reformálás végtermékeinek a kitermelése is. A találmány célja a fenti hátrányok kiküszö­bölése. A találmány feladata benzinfrakcióik reformá­lására alkalmas, nagyobb szelektivitású katali­zátor előállítása. Ezt a feladatot túgy oldjuk meg, hogy alumí­­nium-hidroxidot kénsavanhidriddel vagy kén­­savval kezelünk a hordozó súlyára számítva, szulfátionban kifejezve 0,1—3,0% mennyiség­ben. Az így kezelt hordozót 100—150 °C hőmér­sékleten szárítjuk, 450—750 °C hőmérsékleten izzítjuk, majd ismert módon platinavegyületet vagy platinavegyületet és a cink, kadmium, ré­­nium, ón, kobalt, nikkel, iridium és ólom fé­mek közül legalább egy fémnek a vegyületét, valamint klórvegyületet tartalmazó oldattal imp­regnáljuk, szárítjuk és izzítjuk. A kapott kata­lizátor a hordozón kívül 0,1—1,0 súly% platinát, 0,05—2,0 súly% cinket, kobaltot, réniumot, ónt, kadmiumot, nikkelt, irídiumot, ólmot és 0,5— 2,5 súly% kötött klórt tartalmaz. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy a re­formált benzin kitermelése lényegesen megnő abban az esetben, ha a .katalizátor előállításához az új hordozót használjuk. Amennyiben a hordozó előállításánál a kén­­savanhidridet kénessavanhidriddel vagy a kén­­savat kénessavval helyettesítjük, olyan termék keletkezik, mely reformálás céljára alkalmazott katalizátornál hordozóként alkalmazva hatásta­lan. A találmány szerinti hordozó hatásos alkotó­része a platinát és halogént tartalmazó, refor­málás céljára alkalmas katalizátornak, mely katalizátor ezen kívül az alábhi komponensek egyikét tartalmazza: óink, kadmium, rénium, ón, kobalt, nikikel, ólom, iridium. A találmány szerinti hordozónak más keveré­kekkel — melyek például rádiumot vagy ger­­mániumot tartalmaznak — történő készítésére irányuló kísérleteink sikertelenek voltak, mivel ebben az esetben a katalizátorok szelektivitása nem nőtt, és aktivitásuk is romlott. Alumíniumoxidból, az alumíniumoxidra fel­vitt platinából és a platinára felvitt, promotor­­ként ható fémekből álló, reformálás céljára al­kalmas katalizátoroknak kénsavanhidriddel vagy kénsavval történő kezelése a katalizátor szelektivitásának és aktivitásának csökkenését okozta. A találmány szerinti katalizátort az alábbiak szerint állítjuk elő: Először a hordozót készítjük el a fent meg­adott eljárások egyike szerint. A nyers alumí­níumhidroxid masszát összekeverjük vízzel, míg állandó szuszpenzió keletkezik, majd a kénsav­­anhidridet átbuborékoltaitjuk ezen a szuszpen­zión. A kapott terméket elválasztjuk a vizes fázis­tól, majd szűrjük, granuláljuk, 100—150 °C 'hő­mérsékleten szárítjuk, és 450—750 °C hőmérsék­leten izzítjuk. A hordozót úgy is előállíthatjuk, hogy a nyers alumíniumhidroxid masszát kénsavval keverjük össze, majd a kapott terméket granuláljuk, 100—150 °C hőmérsékleten szárítjuk, és 450— 750 °C hőmérsékleten izzítjuk. A kénsavval, illetve kénsavanhidriddel törté­nő kezelést az alumíniumhidroxid készítésének tetszés szerinti lépésében elvégezhetjük, például kiesapásnál, granulálásnál vagy a granulátumok szárításánál. A hordozó előállításának másik módja az, amikor alviminiumoxid-granulátumókat vagy kötőanyag, például alumíniumhidroxid jelenlétében az alu­­míniumoxid port kénsavval kezeljük, 100—150 °C hőmérsékleten szárítjuk, majd a granulátu­mokat 450—750 °C hőmérsékleten izzítjuk. Az alkalmazott kénsavanhidrid, illetve kénsav meny­­nyisége az alumíniumoxid súlyára vonatkoztat­va szulfát-ionban kifejezve 0,1—3,0%. A lehűtött kész hordozót ezután platina- és klcr-vegyületek oldataival, valamint a katalizá­tor szelektivitásának növelése céljából a követ­kező fémek közül legalább egy fém vegyületé­­nék oldatával impregnáljuk, ólom, cink, kad­mium, ón, rénium, kobalt, nikkel, iridium, abol­is az oldatok 0,4—15 g/1 fém tartalmúak. A platina- és klórvegyületek oldatai 0,7—8 g/1 platinát és 4—20 g/1 klórt tartalmaznak. A platina, klór és a fent megadott fémek ve­­gyületei a hordozó, illetve a hordozóra felvitt katalizátor készítésének tetszés szerinti lépésé­ben, tetszés szerinti sorrendben adhatjuk hozzá a hordozóhoz. A kész katalizátort 100—150 °C hőmérsékleten szárítjuk, majd 350—600 °C hőmérsékleten oxi­géntartalmú gáz (például levegő) jelenlétében izzítjuk, és 400—550 °C hőmérsékleten hidrogén­tartalmú gázzal redukáljuk. A fentiek szerint előállított katalizátor össze­tétele a következő: 0,1—l,0s% platina, 0,5—2,5 s% klór, 0,05—2,0 s% legalább egy fém a kö­vetkezők közül: kadmium, rénium, ón, cink, ólom, kobalt, nikkel, irídium, a fennmaradó rész a hordozó. Az így kapott katalizátort benzinfrakciók re­formálásánál alkalmazzuk, nagy oktánszámú benzinek valamint aromás szénhidrogének elő­állítására. A találmány szerinti katalizátort a kőolaj 85—180 °C forráspontú benzinfrakciójának re­formálásánál vizsgáltuk. Ez a benzinfrakció 8— 10 s% aromás szénhidrogént, 15—35 s% naftént, valamint 55—77 s% parafin szénhidrogént és 1 ppm ként tartalmaz. A vizsgálat körülményei a következők: nyomás 10—20 atm., hőmérséklet 470—510 °C, a bevezetett nyersanyag térfogati sebessége 1—5 óra'1, a hidrogéntartalmú gázt 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom