180481. lajstromszámú szabadalom • Elosztott vezérlésű digitális kapcsolóhálózat

9 180 481 10 akár a kapcsolóelem ugyanazon vagy többi ka­pujáról szó). Működés közben a 300 kapcsolón belül az összes kaputól kapu felé irányuló adat­­továbbítás egy bit-párhuzamos időosztásos mul­tiplex (TDM) 302 buszon keresztül történik, és ez térkapcsolást tesz lehetővé, amelyet úgy de­finiálhatunk, mint a kapcsolóelemen belül bár­mely két kapu közötti jeltovábbítási útvonalat. A 300 kapcsoló mindegyik 0-tól 15-ig terjedő kapuja saját vételvezérlő 304 logikát és saját adásvezérlő 306 logikát tartalmaz, amelyeket a példa kedvéért a 7. kapunál tüntettünk fel. A bármely kapura vonatkozó befelé és kifelé irá­nyuló adatmozgatást, például a 300 kapcsoló ezekkel bit-soros formátumban a vételvezérlő 308 bemeneti vonalon és az adásvezérlő 310 ki­meneti vonalon keresztül van összekötve, és ezek ibiztaosítják a rendszer 4096 Mb/s óraüte­mét, ahol 512 soros bit képez egy keretet, és ez a keret egyenként 16 bites harminckét csator­nára van felosztva. A tizenhat kapuról az adatokat sorosan ad­juk ki, mind sebesség, mind pedig fázis szerint szinkronizáltan, azaz az adásvezérlő 306 logikai és a 300 kapcsoló másik 15. kapujához tartozó, ezzel ekvivalens adásvezérlő logika mind ugyan­azzal a 4096 Mb/s óraütemsebességgel végzik adásukat, és bármely időpontban az adás egy keret ugyanazon bit-helyzetében történik. Másrészt azonban a bit-soros adatoknak vételve­zérlő 304 logika által történő vétele a 7. ka­punál és a 300 -kapcsoló összes többi kapujá­nál csak a sebesség szerint van szinkronizálva, azaz nincs egy szükségszerű kényszerkapcsolat annak tekintetében, hogy egy keret mely bit­jét fogadhat bármely időpontban bármely két kapu. A vétel ilyen módon fázisban aszinkron. A vételvezérlő 304 logika és az adásvezérlő 306 logika vezérlési logikai részt és egy véletlen hoz­záférésű memóriát tartalmaz, amelyeket a 9. áb­ra kapcsán ismertetünk. Most a 4. ábrára hivatkozunk, amelynél a 10 csoportkapcsoló egy síkját, például a nulla­dik 100 síkját szemléltettük. A 3. ábra kap­csán leírt módon a kapcsoló elemek, így pél­dául a 108, 110 és 112 kapcsoló elemek, ame­lyek a csoportkapcsoló síkját képezik egyen­ként 16.-kapus egyoldalú kapcsoló elemekből állnak, azaz a 300 kapcsolókból. Azt, hogy a kapcsoló kapukat bemenetként vagy kimenet­ként tekintjük definíció szerint, azaz a kap­csoló hálózatban szerzett helyzettől függően döntjük el. A csoportkapcsoló háromfokozatú 100 sík­jában a példákén ti kiviteli alaknál az első és második fokozatok 108 és 110 kapcsoló elemei­nek a 0-tól 7-ig terjedő kapuit bemeneteknek, és a 8—15-ig terjedő kapuit kimeneteknek szán­tuk, és ezáltal kétoldalasnak tűnő kapcsoló ele­meket kapunk, a harmadik fokozatban azonban az összes kapcsoló elem, mint például a 112 kapcsoló elemek egyoldalúak, azaz az összes ka­pu bemenetként szerepel. Általában megállapíthatjuk, hogy bármely csoportkapcsolófokozat esetében amennyiben valamikor járulékos fokozatok alkalmazására van szükség, hogy ezáltal modulrendszerben le­hetővé tegyék a hálózat növekedését, akkor a fokozat kétoldalas fokozatként van kiépítve, ahol a kimeneteket a növekedés számára tart­juk fenn. Amennyiben bármely fokozat eseté­ben a hálózat mérete megengedi, hogy a maxi­málisan szükséges kapcsoknak a felénél na­gyobb része legyen bekötve, akkor a foko­zat kétoldalas fokozatként van kiépítve, ahol a kimeneteket a növekedés számára tartjuk fenn. Amennyiben bármely fokozat esetében a há­lózat mérete megengedi, hogy a maximálisan szükséges kapcsoknak a felénél nagyobb része legyen bekötve, akkor a fokozat egyoldalú fo­kozatként van kiépítve. Ez lehetővé teszi a foly­tonos modulrendszerű kibővítést egészen a ma­ximálisan szükséges hálózat méretig, anélkül, hogy ehhez a fokozatok közötti kapcsolatokat át kellene 'szervezni. A 300 kapcsolóinak a modulrendszerű kibő­vítését a kapcsolási 100 síkra az 5a—5d ábrá­kon szemléltettük. Az 5a ábra egy 10 csoport­kapcsoló síkjának a méretét szemlélteti, ahol a 10 csoportkapcsolóra egy terminál egység fel­­használása céljából van szükség, és ehhez pél­dául mintegy 1000 előfizetői vonal tartozik, így a 0 kaput a 18 terminál alegység 26 táv­közlési kapcsolatához csatlakoztatjuk, míg az 5—7. kapukat a 12 terminál egység egyéb hoz­záférési kapcsolóihoz csatlakoztatjuk. A 8-tól 15-ig terjedő kapukat a hálózat bővítésére tart­juk fenn. Most az 5b ábrára hivatkozunk, amelyen a 10 csoportkapcsoló 100 skálájának a következő növekedési fázisát szemléltettük, amely két ter­minál egységhez használható, úgymint a 12 és 14 terminál egységekhez. így a csoportkapcso­ló minden síkjához két első fokozatú kapcsoló elem tartozik, és minden síkban második fo­kozatú kapcsoló elemek is vannak, például a 0., 1., 2., és 3. kapcsoló elmek, amelyek a két első fokozatú kapcsoló elemeket összekötik. A második fokozaton levő kivitelezéseket a ké­sőbbi hálózatnövekedés számára tartjuk fenn, és ez a hálózat (melynek egyetlen síkját szem­léltettük) mintegy 2000 előfizetői vonal kiszol­gálását képes biztosítani. Az 5c ábrán most a növekedés olyan példá­ját szemléltetjük, amelynél a kapcsolási 100 sík nyolc terminál egységgel tud együttműköd­ni. Az első és második fokozatú kapcsoló ele­meket most teljesen bekötött állapotban tün­tettük fel, és mindössze a második fokozatú ki­vezetők használhatók fel a további növekedés számára, mivel ahhoz, hogy a nyolc terminál egységhez további csoportokat kapcsolhassunk, síkonként egy harmadik kapcsolási fokozatot kell beiktatnunk, mint azt az 5d ábrán szem­léltettük, ahol tizenhat terminál egység csatla­kozik a kibővített csoportkapcsoló síkhoz. Az 5c ábrán vázolt hálózat kapcsolási kapacitása jellegzetesen 10 000 előfizetői vonal körül van, és az 5 d ábrán vázolt hálózat kapcsolási kapa­citása mintegy 20 000 előfizetői vonal. Az 5b, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom