180449. lajstromszámú szabadalom • Zárt, réglalap keresztmetszetű, szalagból kialakított érintkező-hüvely professzionális (hangfrekvenciás) csatlakozók részére
5 180449 6 dj = oldal a hüvely belső szélességi mérete, 0,85d<dl<0,95d L = hossz a hüvely hasznos hossza 5d<L< lOd Lj = kicsípés hossza 0,5d<L1<l,5d 5 L, = forrasztófül hossza 5d<L2<8d L3 = kicsípésnél maradó fal L,5d (j, — forrasztandó kábel csatlakozási helye 0,9d<L1<l,ld L5 = ponthegesztés számára kialakított fül 10 L6 S 0,45d Vj = forrasztófül szélessége 0,8d-c V,-< l,5d Vjj = becsípés felülete csatlakozó kábelrészére 0,4d< V2<0,8d V3 = dugaszolás oldalon felszabadítás szélessége 15 V3 - ■ 0,3d B = ponthegesztés helyei i = érintkezési ívhossz bedugaszoláskor. Ezen az i ívhosszon összesimulóan történik meg a kapcsolat az 0d dugaszcsap és a 20 téglalap keresztmetszetű hüvely D.L méretű oldal lapja között. 2f = 2.i.L ; az a felület, mely mentén a kapcsolódás létrejön az 0d dugaszcsap és hüvely között. 25 2e = elmozdulás alakváltozás az 0 d dugaszcsapnak az érintkezőhüvelybe történő dugaszoláskor d2 oldal méretnek megnövekedése az érintkezés vonalán : az elektromos kontaktus létrejöttéhez szükséges kontakt 30 rugóerő ezzel az alakváltozással arányos. F = a terhelés az az erő, amely az összecsatlakoztatott 0d dugaszcsapot és a hüvelyt egymáshoz szorítja. Ej = a megválasztott anyag rugalmassági modu- 35 lusa. Ij =aD oldal méretű oldal F terhelési irányának másodrendű nyomatéka. A találmány szerinti konstrukciót a 10. és 11. ábrákra hivatkozással ismertetjük. 40 A találmány szerinti hüvely D oldalméret irányában az eddig általánosan jellemző merev egytengelyűségi feltételt felszabadítja azáltal, hogy 0d dugaszcsapot D oldalméretre növeltük és ezzel megvalósítottuk, megnöveltük a dugaszolási egy- 43 tengelyűségi feltétel szabadságfokát a D oldalméret irányában. Az A irányban történő dugaszolás kezdetén megoldottuk a kapcsolódás megkönnyítését dx gQ oldal méret irányában is azzal, hogy a hüvely bevezető szakaszán az átlós sarkokon anyagfelszabadító kicsípést alkalmaztunk. A fal elasztikus vékonyságát a dugaszolás előtti téglalap keresztmetszetű zárt hüvely Y vastagsági 55 mérete kialakításával értük el. Ezzel az 0 d dugaszcsap dugaszolásakor a hüvely két hosszabbik D.L méretű oldala i ívhosszúságú darabon hozzásimul az 0 d dugaszcsaphoz. így az eddig általánosan ismert és elégtelen pontszerű érintkezés helyett meg- ß0 oldottuk a haladást jelentő, az ívhosszon történő kapcsolódást, illetve ezt a hüvely hosszában nézve a 2 f = 2.i.L felületű érintkezést. A zárt hüvely alkalmazásának további jelentősége, hogy alkalmazásával tudtuk kialakítani a D 65 oldalfalának úgynevezett „hordóalakját” és ezzel kiküszöböltük az érintkező falak szétnyílását és kizártuk a H + 2e hasítási méret hézagokat. A kis falvastagság miatt a D oldalméret kinyílását megakadályozó alsó- és felső d, oldalméretek a dugaszoláskor szintén meghajlanak; így jön létre a „liordó”-szerű keresztmetszeti alak. Ezért a D-L méretű oldal lapja a 11. ábra szerint két oldalon alátámasztott tartónak fogható fel. Az F terhelést az 0 d dugaszcsap dugaszolása okozza, az e elmozdulást szintén. Az e elmozdulás értéke egyszerűen adódik : 0 d—dx ; Mivel a lehajlás mértéke, azaz az e elmozdulás a hüvely geometriai alakját megválasztva ellenőrizhető az F terhelés F-D3 — 48 -Ii -E! ; amiből F = 48 • • Ej • e D5 Például, ha egy olyan 0 d = 2,5 mm-es dugaszcsaphoz kapcsolódó hüvelyt alkalmazunk, ahol D = 3,2 mm e = 0,1 mm és a hüvely anyaga Alp 62 rk vagy ALP 64 rk MSz 742—76, akkor: ha az anyagvastagság (V0) V01 = 0,1 mm, F01 = 1,5 kp, 2F01 = 3,2 kp = kb. 32 N, V015 = 0,15 mm, F„15 = 5,4 kp, 2F015 = = 10,8 kp = kb. 108 N kontaktrugóerők adódnak. Szintén egyszerűen számolhatók a dugaszoláshoz, illetve széthúzáshoz szükséges erők is az általános súrlódási egyenletből: 2S = íj, • 2F finommechanikához közelálló technológiával kialakított felületek és színesfémek esetén 0,05 a 0,1; így 2S = 0,1, 2F = 0,2-F Példánkban: 2S01 = 0,2 -F01 = 0,32 kp = kb. 3,2 N 2S015 = 0,2 .F016 = 1,08 kp = kb. 10,8 M Mivel a kapcsolódás az 0 d dugaszcsap és hüvely között nem pont- vagy vonalszerű, hanem 2f = = 2 - i - L felületen történik, ezért az átmeneti ellenállás igen jó és időben konstans ; R„„ = 3 mOhm Az érintkező hüvelyt galvanizált vagy plattírozott szalagból készítjük hajtási művelettel és ponthegesztéssel, miáltal nincs műszaki akadálya a hüvely belső felülete — azaz ahol létrejön az elektromos kapcsolódás a hüvely és a dugaszcsap közötti — kikészítésének. Nemesfém galvanizálás felhasználá-3
