180446. lajstromszámú szabadalom • Vezérlőszerkezet süllyesztékes kovácskalapácsokhoz, főleg ellenütő kovácskalapácsokhoz

9 180446 10 erősítőszelepeken át kapja. Ennél a kivitelnél a 13 erősítőszelep és a pneumatikus logikai 34 ÉS elem elmarad. A 77 vezérlőszelep önmagában ismert egység, amelynek 78 vezérlődugattyúja és ezzel 79 rú­don át összekapcsolt 80 sze'rvodugattyúja van. A 78 vezérlődugattyú központi 81 áttöréssel van ellátva, külső palástfelületén pedig 82 gyűrűho­rony van kialakítva. A 79 rudat a 2. ábrán fel­ső végén 83 nyomórugó terheli, amelynek ren­deltetése, hogy a 77 vezérlőszelepet mindig a 2. ábrán feltüntetett középső alaphelyzetébe térít­se vissza. A 78 vezérlődugattyú ebben az alap­helyzetében a 6 hengerteret kipufogni engedi, míg az 5 hengerteret lezárja. A 78 vezérlődu­gattyú a 6 hengertér alsó „78 helyzetét, felső 78” helyzetét pedig vékony eredményvonallal jelöl­tük. A találmány szerinti vezérlőszerkezet a 2. és 2/a. ábra szerinti példakénti kiviteli alakjának működésmódja csupán abban tér el az 1. példa­kénti kiviteli alakétól, hogy az 5 és 6 henger­tereket vezérlő háromállású 77 vezérlőszelep kö­zépső alaphelyzetében mindkét 5 és 6 hengertér töltését zárja, amellett a 6 hengertér kipufogá­­sát kismértékben nyitva hagyja. Ekkor az ütést létrehozó 5 hengerteret a 3 és 4 medvék lassú összezárását vezérlő 60 vezérlőszelep köti össze a külső atmoszférával. A kézi 1 szabály zókar A nyíl irányú elmoz­dításakor a 35 és 36 ÉS elem a fentebb ismer­tetett módon működteti a 60 vezérlőszelep 15 erősítőszelepét, majd ezt követően a 16 erősítő­szelepet, amely a felső 78” helyzetbe vezérli a 77 vezérlőszelep 78 vezérlődugattyúját. Ekkor az 5 hengertér töltést kap, a töltés megszüntetése pedig már az ismertetett módon történik. Ütés után az 1. szabályzókart alsó 71 helyzetbe térít­jük, amikoris a 14 erősítőszelep a 78 vezérlődu­gattyúját alsó 78’ helyzetbe vezérli. Ennek ha­tására az ütést létrehozó 5 hengertér kipufogá­­sa nyit, a 6 hengertér kipufogása zár és egyút­tal a 6 hengertér töltése nyit. Ekkor a 3 és 4 medvék egymástól eltávolodnak. Amikor az 1 szabályzókart alapállásba térítjük vissza, a 14 erősítőszelep a 77 vezérlőszelepet újból középál­lásba vezérli vissza. A találmány szerinti vezérlőszerkezet ábrá­zolt példakénti kiviteli alakjaival végzett kísér­leteink során bebizonyosodott, hogy a javasolt megoldással a süllyesztékes kovácskalapácsok üzembiztonsága lényeges mértékben javítható az ismert megoldásokhoz képest, amivel a kény­szerű gépállásidőkből adódó veszteségek mini­málisra csökkenthetők. Ilyen pneumatikus logi­kai III vezérlőegység alkalmazásával a jeltováb­bítás mintegy a hangsebességgel azonos sebes­séggel oldható meg, ami a kovácskalapácsoknál igen fontos tényező. A pneumatikus logikai III vezérlőegységet a pneumatikus IV jelerősítő egységgel összekötő vezetékek például műa­nyagcsövek lehetnek, amelyek egyszerűen csat­lakoztathatók és fizikai hatásokra, például vib­rációra nem érzékenyek, a hőhatásoktól pedig megfelelő szigeteléssel egyszerűen megóvhatok. További előny, hogy a pneumatikus logikai ele­mekre sok jel rávihető, a különböző funkciók csak az előre meghatározott sorrendben való­sulhatnak meg, — amivel tehát a balesetveszély kiküszöbölhető —, valamint ezek hőre, szeny­­nyezésre, rezgésre ugyancsak érzéketlenek. A pneumatikus munkahengerként kialakított I jeladóegységnél természetesen a 23 henger fu­ratai a palást mentén tetszés szerint rendezhe­tők el. A 29 járatot sem kell feltétlenül a 23 hengerben kialakítani, a 18 furat az alsó 28 hen­­gertéirel külön vezetéken át is összeköthető. Azál­tal, hogy egyetlen működtető közeget, nevezete­sen sűrített levegőt alkalmazunk, nincs szük­ség a különböző működtetőközegek energiáinak transzformálására, amivel a vezérlőszerkezet egyszerűsíthető. Szabadalmi igénypontok 1. Vezérlőszerkezet süllyesztékes kovácskala­pácsokhoz, főleg ellenütős kovácskalapácsokhoz, amelynek kezelőszemély által működtethető szabályzószerve (2), ezzel összekapcsolt jeladó­egysége (I), és medvét illetve medvéket (3, 4) mozgató pneumatikus munkahenger (70) tölté­sét illetve kipufogását szabályzó pneumatikus fővezérlőegysége (II) van, azzal jellemezve, hogy a jeladóegység (1) pneumatikus munka­hengerként van kialakítva, amelynek hengeré­ben (23) eltolhatóan elrendezett dugattyúján (27) vezérlőéi (24) és a külső atmoszférával közle­kedő gyűrűhorony (32) van kialakítva, a henger (23) falában a dugattyú (27) elmozdulásakor a vezérlőéllel (24) előre meghatározott sorrend­ben nyitható, illetve zárható és a gyűrűhorony­­nyal (32) kapcsolódásba hozható furatok (18, 19, 22) vannak kiképezve, ezek közül legalább két furat (18, 19) a dugattyú (27) vezérlőélével (24) egyidejűleg nyithatóan, illetve zárhatóan van elrendezve, ahol a két furat (18, 19) közül az egyik furat (18) egyrészt járaton (29) át a pne­umatikus munkahenger egyik hengerterével (28) közlekedik, másrészt vezetéken (48) át pneuma­tikus logikai vezárlőegység (III) ÉS/SEM ele­mének (37) SEM jelbemenetére (42) csatlako­zik, a másik furat (19) pedig a pneumatikus lo­gikai vezérlőegység (III) ÉS elemére (36) csat­lakozik, amelynek jelkimenete (45) vezetéken (47) át az ÉS/SEM elem (37) ÉS jelbemenetére (46) van kapcsolva, a vezetékek (47, 48) közé előnyösen szabályozható fojtószelep (49) van iktatva, továbbá a pneumatikus logikai vézér­­lőegység (III) ÉS/SEM elemének (37) jelkime­nete (68) pneumatikus jelerősítő egység (IV) erősítőszelepére (16) van kapcsolva, ahol ez az erősítő-szelep (16) a fővezérlőegységnek (II) a medvét illetve medvéket (3,4) az ütés értel­mében működtető munka hengertér (5) feltöl­tését szabályzó pneumatikus vezérlőszelepével (8, 77) van kapcsolatban, valamint a hengernek (23) további, a dugattyú (27) alaphelyzetében a vezérlőéllel (24) lezárt furata (22) van, ez a pne­umatikus logikai vezérlőegység (III) NEM ele­méhez (33) csatlakozik, amelynek jelkimenete 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom