180432. lajstromszámú szabadalom • Berendezés iszapok anaerob rothasztására
3 180 432 4 genizálják. Az iszapot a tartályfenékről biogázzal működtetett mammut szivattyúval, vagy spirál szivattyúval emelik a felszínre, ahol az szétterül, és a tartály palástja mentén lefelé áramlik. A fenékzóna leülepedési veszélyét a fenék kúpos kialakításával küszöbölik ki. Kisebb műtárgynál a keverést szivattyúk alkalmazásával is lehet biztosítani, tehát úgy, hogy a fenékzónából kiszívott iszapot a rothasztóknál alkalmazható, de keverés szempontjából hatásossága messze elmarad az előzőekben leírt megoldásoktól. A rothasztok kialakításának egy másik típusa az, ahol az olajtartályokéhoz hasonlóan nagy átmérőjű és az átmérőhöz képest alacsony méretű, továbbá laposfenekű, ill. a fenéklemeze közel sík. Ez a típus főleg az Egyesült Államokban terjedt el. Elterjedését az egyszerű és előnyös építési mód indokolja. Ezeknek az igen kedvező formájú rothasztó tartályoknak európai elterjedését a tartályalak keverés szempontjából különösen előnytelen volta akadályozta. Ezeket a típusokat igen nagy teljesítményű mammut szivattyús (nagyobb egységekben egyidejűleg több egység is) keverékkel, illetve több területen a fenékközeiben elhelyezett perforált rácstányérokon át befúvott gáz bevezetésével tartják keverésben. Ez a keverés azonban csak részben hatásos, mert vertikális irányban ugyan biztosít iszapmozgást, de semmi esetre sem tudja kiküszöbölni a nagy fajsúlyú darabos anyagoknak a gyakorlatilag sík fenéklemezen bekövetkező kiülepedését. Ez pedig amellett, hogy üzemzavarok forrása is lehet, aktív területi ill. térfogati veszteséggel jár. Az optimális megoldás csak a tartály olyan kialakítása lehet, amely egyesíti a síkfenekű, aránylag lapos tartályok építési előnyeit a rothasztás eddigi eredményességének megtartásával, de lehető növelésével. E feladat megoldásának egyik kulcsfontosságú feltétele az, hogy a tartály fenéklemeze feletti iszaptömeg állandó és kellő sebességű áramlásban tartása biztosított legyen. Ezt a feltételt találmányunk a következő módon biztosítja: A rothasztó tartályok sík fenéklemeze közelében, ill. fölötte lévő iszaptömeg áramlásban tartását találmányunk szerint a tartály fenéklemeze közelében elhelyezett egji vagy több, célszerűen a fenéklemezzel párhuzamos tengelyű, keverővei érjük el, amelyek az iszaptömeget radiális irányú mozgás'ra kényszerítik. Ez aránylag kis energiabefektetéssel biztosítható és mivel az iszaptömeg mozgása állandó, az iszap mozgási energiája érvényesül. Ilyen irányú mozgás esetén a centrifugális erő következtében az iszap a kerület felé osztályozódik. Ezt úgy akadályozzuk meg, hogy az áramlás irányában a keverők előtt az oldalfaltól a tartályfenék közepe felé nyúló, ill. irányuló terelőlemezt építünk be, amely a fenékzónabeli anyagáramlást a centrum felé tereli. Az iszapnak a tartály fenéklemezének központja felé tartó mozgása a fenéklemez középpontjában elhelyezett terelőkúp, valamint arra felerősített felfelé emelkedő spirállemezek hatására az iszap a fenékről merőlegesen továbbhaladó mozgásra kényszerül és függőleges irányban halad tovább. A rothasztó tartály fenéklemezén annak középpontja felé irányuló anyagáramlást a közép körül célszerűen elhelyezett segéd-áramlásterelő lemezekkel fokozzuk. Ezt a mozgást egy kellő átmérővel kialakított függőleges tengelyű, ún. áramlásvezető csőbe irányítjuk, amelyen keresztül az iszap felfelé áramlik. A henger felső végén kialakított kiömlőnyíláson keresztül az iszap a felszín közelében radiális irányban kiáramlik, majd a fenéklemez felé fordulva lefelé gravitál és a fenékzóna intenzív mozgásában kapcsolódik be. A fent leírt szerkezeti megoldásokkal és működtetési rendszer szerint áramló iszap a rothasztó térfogatának homogenizálását eredményezi és egyben kiküszöböli a fenéklemezen való kiülepedés veszélyét is. Nagyobb méretű műtárgyak, ill. tartályok esetén célszerű az áramlásvezető csövön felfelé haladó és azon át kiömlő sebességét növelni, hogy az iszap radiális irányba való eltávolodása és szétterülése a tartály teljes keresztmetszetére kihasson, és így a teljes elkeveredés hatásos legyen. Ezt az áramlásvezető csőbe bepréselt biogáz mammutszivattyú hatása, valamint célszerű kiömlőfej biztosítja, de megoldható az áramlásvezető cső tengelyébe állított propeller, vagy csavarszivattyú segítségével is, mely mellékhatást képez. A találmányt ill. annak megvalósítására alkotott berendezést a csatolt rajzok alapján ismertetjük, melyek a találmány egy példaképpel kiviteli alakját mutatják be alaprajzban és metszetben a felesleges részletek elhagyásával. A fűthető 1 anaerob rothasztó tartály tartalmát képező anyag, pl. iszaptömeg keverésben tartását a gyakorlatilag sík 3 fenéklemez fölött elhelyezett — azzal célszerűen párhuzamos tengelyű 2 keverő biztosítja úgy, hogy a 3 fenéklemez fölött lévő iszaptömeget a fenéklemez teljes felülete fölött forgó mozgásba hozza. Az így forgó mozgásba hozott iszaptömeget a keverők előtt lévő 4 terelőlemezek a fenéklemez középe felé terelik, majd az a 3 lemez közepén elhelyezett, célszerűen kiképzett 5 terelőkúp segítségével felfelé történő áramlási irányú továbbhaladásra kényszerítik. A terelőkúp tengelyében elhelyezett 6 emelőcső az 5 kúp által felfelé irányított mozgású iszaptömeg további vezetésére szolgál, melyen áthaladva az iszaptömeg a cső felső végén átalakulva szétterül és ezután lefelé áramlik. Az 5 terelőkúpon felfelé emelkedő menetű 8 lemezspirál van alkalmazva. A fenti leírt szerkezetek és elrendezésük az anaerob rothasztó teljes tömegének keverését 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
