180428. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bőrök és szőrmésbőrök előállítására
3 4 nyezetszennyezés kiküszöböléséhez szükséges költségek (elsősorban a cserzéskor képződő szennyvizek ártalmatlan összetételű anyagokká alakításának költségei), azonban még mindig tetemesek maradnak. Tovább fokozza a nehézségeket, hogy időközben számos országban igen szigorú törvényekkel és rendelkezésekkel szabták meg a környezetbe juttatható vegyszerek maximális mennyiségét. A bőrök és szőrmésbőrök zsírozását, zsírmentesítését és színezését korábban kizárólag szerves oldószeres közegekben végezték. Korábban már javasolták vízben oldódó (vízzel elegyedő) alkoholok és ketonok, például aceton cserzőfürdőkénti alkalmazását (Stather: „Gerberei-Chemie und Gerberei-Technologie”, 4. kiadás, 319, oldal';’ H. Weber: „Das Leder” 1969, 8. oldal). Minthogy a bőrök és szőrmék vizet tartalmaznak és hidrofil jellegűek, a bőripari szakemberek mindeddig tényként fogadták el azt, hogy a felhasználható szerves oldószerek köre kizárólag a vízzel elegyedő oldószerekre korlátozódik; úgy vélték ugyanis, hogy csak ezek az oldószerek biztosíthatják a bennük oldott vegyszerek megfelelő mértékű behatolását a cserzendő anyagokba. Ez a cserzési eljárás azonban a számításba jövő vízzel elegyedő oldószerek tűzveszélyes volta és az oldószerek visszanyerésének költségessége miatt a gyakorlatban nem került alkalmazásra. A találmány értelmében olyan eljárást kívánunk biztosítani bőrök és szőrmésbőrök feldolgozására, amellyel lehetővé válik a környezetre káros, illetve csak nagy ráfordítással ártalmatlanná tehető szennyvizek mennyiségének jelentős csökkentése, nagymértékű vegyszermegtakarítás érhető el, lerövidíthető a feldolgozási idő, és — legalábbis a szennyvíztisztítási költségek tekintetében — az isimért módszerekkel összehasonlítva lényeges megtakarítás érhető el. A találmány értelmében továbbá csökkenthetjük a szárításra fordítandó energiát, és szőrmésbőrök feldolgozásakor legalábbis részlegesen kiküszöbölhetjük a szőrmetisztító (lajterozó) műveletet. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy — az uralkodó műszaki előítéletekkel ellentétben — a cserzés és a pikkelezés vízzel nem elegyedő szerves oldószerekből álló folyékony közegekben is végrehajtható. Azt tapasztaltuk továbbá, hogy a bőr- és szőrmefeldolgozó eljárásban különösen előnyösen alkalmazhatók a nem gyúlékony, vízzel nem elegyedő oldószerek (például a triklóretilén vagy perklóretilén). Igen előnyösen járunk el akkor, ha a pikkelezéskor és a cserzéskor olyan oldószereket alkalmazunk, amelyek nem oldják a felhasználandó vegyszereket. A találmány értelmében tehát úgy járunk el, hogy 50—80 súlyn/o vizet tartalmazó bőröket vagy előcserzett bőröket, illetve 30—80 súly% vizet tartalmazó szőrmésbőröket vízzel nem elegyedő, szerves oldószeres közegekben kezelünk cserző vegyszerekkel és/vagy utócserző vegyszerekkel. A találmány szerint az 50—80 súlyn/o víztartalmú bőrök vagy előeserzett bőrök, illetve a 30— 80 súlyn/o víztartalmú szőrmésbőrök pikkezelése során is felhasználhatunk vízzel nem elegyedő, szerves oldószeres közegeket. A találmány értelmében arra is lehetőség van, hogy a fent közölt víztartalmú előcserzett bőröket, illetve cserzett szőrmésbőröket vízzel nem elegyedő szerves oldószeres közegben kezeljük semlegesítő vegyszerekkel; a találmány szerint felhasználásra kerülő oldószeres közegekben, továbbá az utólagos zsírozás és színezés is végrehajtható. A találmány szerint a bőröket, az előcserzett bőröket, illetve a szőrmésbőröket legalább a pikkelezési és cserzési műveletben az oldószeres közeg cserélése nélkül vetjük alá a vegyszerek hatásának. A találmány értelmében oldószeres közegként folyékony halogénezett szénhidrogéneket, előnyösen klórozott vagy fluorozott szénhidrogéneket használhatunk fel. Célszerűen a bőrök és szőrmék tisztítására és zsírmentesítésére korábban már alkalmazott, vízzel nem elegyedő oldószereket használjuk fel; ezek közül példaként a triklóretilént és a perklóretilént említjük meg. A pikkelezéshez és cserzéshez a hagyományos bőr- és szőrmeipari műveletekben általánosan alkalmazott, ismert vegyszereket használhatjuk fel; ugyanez érvényes a semlegesítő vegyszerekre is. A találmány szerinti módon végrehajtott pikkelezéshez és cserzéshez, továbbá a következő eljárási lépésekhez, elsősorban az utócserzéshez, a zsírozáshoz és a színezéshez célszerűen olyan berendezéseket használunk fel, amelyeket a bőr- és szőrmeiparban eddig a zsírmentesítési műveletekben alkalmaztak. A találmány szerint a vegyszereket, így a pikkelező stb. anyagokat, de legalább a cserző vegyszereket vizes oldataik helyett célszerűen közvetlenül (oldatlan állapotban) adjuk az oldószeres közeghez. Eljárhatunk úgy is, hogy a szükséges vegyszereket szerves oldószerben oldva vagy diszpergálva adjuk az eljárásban felhasznált oldószeres közeghez. A találmány szerint elérhető előnyök elvben akkor is biztosíthatók, ha a felhasznált vegyszereket vizes oldat formájában adjuk az oldószeres közeghez, ekkor azonban a beadagolandó teljes vegyszermennyiség előzetes feloldásához felhasznált víz mennyiségét úgy kell megválasztanunk, hogy az eljárás során a száraz bőranyag súlyára vonatkoztatva legföljebb 400 súly% víz legyen jelen. A találmány szerinti eljárás egy speciális foganatosítási módja értelmében legalább a cserzéshez, illetve az utócserzéshez olyan vegyszerekeit használunk fel, amelyek nem oldódnak a vízzel nem elegyedő szerves oldószeres közegekben. A cserzést és pikkelezést természetesen a felhasznált oldószeres közegekben oldódó vegyszerekkel is végrehajthatjuk, ekkor azonban elesnek a vegyszerek maradéktalan hasznosításából és az eljárás lerövidüléséből származó előnyök. Minthogy a találmány szerinti eljárás során a fürdőket (különösen a cserzésnél felhasznált oldószeres közeget) nem engedjük a környezetbe, hanem a cserzés befejeződésekor például tárolótartályba vagy desztilláló berendezésbe szivattyúzzuk, a cserzőlé által okozott környezetszennyezés teljes mér180 428 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
