180416. lajstromszámú szabadalom • Biztosító szerkezet nyílászárókhoz, különösen műanyag ablakokhoz

3 180416 m 4

A találmány előnye, hogy egyszerű konstrukcióval, öntött alkatrészek mellőzésével oldja meg azt a feladatot, hogy a szárny nyitott állása esetén a kilincset ne lehessen buktatási helyzetbe fordítani, ami kiküszöböli a szárny kisza- 5 kadásának, kiesésének a veszélyét.

A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a mozgásátvivő szerkezet egy előnyös kiviteli példáját tartalmazzák. A rajzokon az 10

1. ábrán elölnézetben látható egy vázlatosan ábrázolt nyíló-bukó ablak, amely szerelvényekkel — közöttük a találmány szerinti zárszerkezettel van ellátva; a

ig

2. ábra perspektivikus nézetben mutat egy saroktartományban beépített mozgásátvivő szerkezetet; a

3. ábrán a retesz biztosítási helyzetben, a

4. ábrán a retesz a szárny becsukott helyzeté- TM

ben látható.

Az 1. ábrán, amely szemléltető vázlat, a tokot 1, a szárnyat pedig 2 hivatkozási számmal jelöltük. A 3 zárszerkezethez a 7 kilincs tartozik, ng amelynek felfelé függőlegesen álló helyzetében a 2 szárny zárt, vízszintes helyzetében kibuktptott, függőlegesen lefelé fordított helyzetben pedig nyitott helyzetben van. A 2 szárny mind a négy saroktartományában a (nem ábrázolt) mű- .,q ködtetőrudazat mozgásának átvitelére szolgáló 4 mozgásátvivő szerkezetek vannak rögzítve. (Kisebb szárnyak esetén nem szükséges körbemenő vasalat, és három 4 mozgásátvivő szerkezet alkalmazása is elégséges lehet.) A billenési szöget állító szerkezetnek a két alsó sarokban 5 és 6 szerelvénye van. Az előbbi csak az 1 tokhoz, az utóbbi a 2 szárnyhoz és az 1 tokhoz is rögzítve van.

A 2—4. ábrákon az 1. ábrán egészében 4 hi- 40 vatkozási számmal jelölt mozgásátvivő szerkezetek közül a bal oldali alsó szerkezet látható nagyobb méretarányban. A szerkezet feladata, hogy az egymásra merőleges (nem ábrázolt) mozgatórudazatok között a 2—4. ábrákon látható, 45 fent részletesen ismertetett 3 zárszerkezettel keltett mozgást közvetítse, egyik rúdról a másikra a mozgást átvigye. A 4 mozgásátvivő szerkezetnek íves 24 rugókötege van, amely pl. négy darab 0,15 mm vastag rugólemezből állhat, így 50 hajlékonysága megfelelő, és a fellépő erők által okozott igénybevételt hosszú időn át kibírja. A 24 rugóköteghez felül 25 kapcsolólemez, alul a 26 biztosítólemez csatlakozik és a (nem ábrázolt) mozgatórudazat függőleges része a 25 kapcsoló- 55 lemezhez, vízszintes része a 26 biztosítólemezhez van rögzítve. Kívül a 27 takarólemez illeszkedik a 25 kapcsolólemez — 24 rugóköteg — 26 biztosítólemez által alkotta egységre. A 27 takarólemez alakja azonos ennek az egységnek az 63 alakjával. A 24 rugóköteg megvezetésére belül az íves 28 vezetőlemez szolgál. A 28 vezetőlemez 29 fülekkel van a 27 takaróléchez rögzítve oly módon, hogy a 29 füleket a 30 lyukakon átvezetjük, és a 27 takarólemez külső oldalán elhaj- 63

lítjuk. A 25 kapcsolólemez és a 26 biztosítólemez az egymást átfedő 31, 32, illetve 33, 34 rések és 35, 36 csapok segítségével van a 27 takaróléchez kapcsolva. A csapok a 37, 38 furatokon vannak átvezetve. Ez a szerkezeti megoldás lehetővé teszi a 25 csatlakozólemez — 24 rugóköteg — 26 biztosítólemez által alkotott egységnek a 27 takarólemezhez viszonyított mindkét irányú elmozdulását, mert a csapok az egymást átfedő résekben elmozoghatnak.

A 26 biztosítólemezben a 34 horony után egy hosszúkás 39 horony is ki van képezve, amelynek két oldalsó ferde 40, 41 fészke van. Egy-egy fészeknek a horony belsejétől kifelé induló 40a, 41a ferde vezetőlapja, valamint a 39 horony hosszirányára keresztirányú 40b, 41b ütközőlapja van. Ily módon a 39 horony felülnézetben fűrészfog alakú. A 39 horonyba a 42 biztosítópecek illeszkedik, amely a 43 csap vagy szegecs segítségével a 44 karhoz van mereven rögzítve. A 42 biztosítócsap a 39 horonyban annak hosszirányára elmozgatható; a horony szélessége valamivel nagyobb a csap szélességénél. A 43 csap a 27 takarólemez 45 lyukján van átvezetve és abban elfordulhat. A 44 kar a 27 takarólemezen kívül helyezkedik el, és a 46 feszítőrugóval áll kapcsolatban, amely egyik részével a toknak feszül (amelyet a 2. ábrán nem tüntettünk fel), amikor a szárny zárt (csukott) helyzetben van. E szerkezeti megoldásból és elrendezésből következően a 46 feszítőrugó állandóan nekifeszíti a 42 biztosítópecket a 26 biztosítólemezben kiképzett 39 horony oldalfalának. A 46 rugó feszítőereje ellen dolgozik tehát a 42 biztosítópecek 44 karján keresztül a nyílászáró tokja, amikor a nyílászáró (ablak) csukott helyzetben van. Ezt a helyzetet szemlélteti a nagyobb méretarányú 4. ábra. Ha a szárnyat nyitjuk vagy buktatjuk, a szárny természetesen eltávolodik a toktól, a 46 rugó a 42 biztosítópecket a 26 biztosítólemez 39 hornyában elfordítja és a 42 pecek a 40 vagy 41 fészekbe beakad. (3. ábra) Ebből következik, hogy a (nem ábrázolt) kilincs mindaddig nem fordítható el, ameddig a szárny becsukása be nem következik. Ekkor a 44 rugó ismét a tok feszítőerejének hatása alá kerül, a 44 kart elfordítja, a 42 pecek a 40 vagy 41 fészekből kicsúszhat és a kilincs elfordítható.

A 2. ábra szerinti szerkezet egyszerű, nem tartalmaz öntött fém alkatrészeket, akár műanyag, akár fa nyílászárókhoz alkalmazható. A szerkezet a nyílászáró-profilhoz a 48 facsavarral rögzíthető. A megoldás előnye, hogy a kilincs a szárny nyitott helyzetében nem fordítható el tovább bukó helyzetbe, aminek súlyos következménye — különösen nagyméretű szárnyaknál — a szárny kiszakadása lehet. Minden jelenleg ismert nyíló-bukó ablaktípusnál ez a veszély fennáll.

A találmány természetesen nem korlátozódik a fentiekben részletesen ismertetett kiviteli példára, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül számos módon megvalósítható.

2