180406. lajstromszámú szabadalom • Zárt rendszerű villamos üzemű hőtároló kályha
5 180406 6 lapon rögzítjük. Ezen a szerelőlapon a fűtőspirál hőállapotát ellenőrző bimetál kapcsolót is elrendezhetünk. A kapcsoló fényjelzőhöz lehet csatlakoztatva. Megfelelő hőkapacitást és esztétikus külsőt érhetünk el azáltal, ha a találmány egyik célszerű kiviteli alakja szerint a téglaelemeket egymás fölött három sorban rendezzük el. Ekkor három, egymástól függetlenül üzemeltethető fűtőspirált rendezhetünk el a kályhában. A hőoserefelületen áramló levegő szabályozásán kívül másik hőmérséklet-szabályozást is biztosíthatunk, ha a fűtőspirálhoz bimetál hőfokszabályzót kapcsolunk. A találmány további részleteit kiviteli példa kapcsán, a csatolt rajzra való hivatkozással mutatom be. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti hőtároló kályha távlati képe, részleges metszete, a 2. ábra az 1. ábra részlete távlati képben, viszonylag nagyobb léptékben: a fedél részlete, a 3. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alak, közelebbről a burkolat részlete távlati képben, a 4. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alak részlete: a fényjelző egyik lehetséges megoldása kapcsolási vázlatban, az 5. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alakban alkalmazott szigetelőgyöngy oldalnézete, a 6. ábra a zárlatvédő elem oldalnézete, a 7. ábra a távtartó távlati képe, a 8. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alakban alkalmazott fűtőspirál egyik kiviteli alakja vázlatos oldalnézetben, részben metszetben, a 9. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alak fűtőegysége vázlatos oldalnézetben, a 10. ábra a 2. ábra szerinti részlet más kiviteli alak esetében, vázlatos nézeti ábrázolásban, a 11. ábra a találmány szerinti hőtároló kályha villamos kapcsolási vázlata Glimm-lámpás kivitelű fényjelzés esetén. Mint ahogy az 1. ábrán távlati képben, részleges metszetben látható, a találmány szerinti zárt rendszerű, villamos üzemű hőtároló kályha a hosszabbik élére állított téglatestre emlékeztet, amely 1 burkolattal van ellátva. A külső 1 burkolat ebben a kiviteli alakban modulszerkezetű, szétszedhető kerámiaelemekből áll. A kályha 8 lábazaton áll és fölülről 5 fedéllel van letakarva. A 8 lábazathoz 6 tartóelemek kapcsoldókna, amelyek egyrészt a kályha belső szerkezetét, másrészt az 1 burkolatot tartják. A külső 1 burkolaton belül 2 csövek vannak egymással párhuzamosan és függőlegesen elhelyezve, amelyek a kályha hőcserefelületét képezik. Ezeket a 2 csöveket alul és felül 10 tartók rögzítik. A 2 csöveken belül 3 szigetelőréteg helyezkedik el, amely a kályha magszerkezetét kívülről körülzárja. A 3 szigetelőréteg ebben a kiviteli alakban ásványgyapotból készül. A 3 szigetelőrétegen belül helyezkedik el tehát a kályha magszerkezete, amely 4 téglaelemekből van összeállítva. A 4 téglaelemek magnezitszilikátból vannak, tehát jó hőtároló-képességűek. A példakénti kiviteli alakban az általánosan használt D—70 típusé hőtároló 4 téglaelemeket alkalmazom. Mint ahogy az 1. ábrán látható, itt a magszerkezet vízszintes irányban három sorból áll. Az U-keresztmetszetű 4 téglaelemek hornyukkal vannak egymással szembefordítva, aminek következtében zárt középső 9 csatorna alakul ki. Az ilyen módon összeforgatott 4 téglaelemek legkisebb felületükkel vannak egymás mellé helyezve, úgy, hogy a 9 csatorna a magszerkezet teljes szélességében végighalad. A kályha teljes magszerkezete három egymásra helyezett, a fentiek alapján kialakított téglasorból van kiképezve. A magszerkezet tehát keskeny, hosszú és viszonylag magas. A 4 téglaelemeket 37 szögvaskeret rögzíti a helyén, amit az 1. ábrán csak kis darab;ával jeleztünk. A magszerkezet alul 7 magtartó vasakra fekszik föl, amelyek a 6 tartólemezekhez vannak erősítve. Ilyen módon a kályha tartószerkezete stabil, biztonságos. A kályha tulajdonképpeni fűtőeleme a 9 csatornában van elhelyezve. Az 1. ábrán látható kiviteli alak esetében a három egymástól független 9 csatorna három, egymástól függetlenül üzemeltethető fűtőelem elrendezését teszi lehetővé. Egy fűtőelem 13 fűtőspirálból, a 13 fűtőspiráll a 9 csatonában helyén tartó 12 távtartókból és a 9 csatorna egyik végén a 4 téglaelemeken kívül 14 szerelőlapból áll, amelyhez a 13 fűtőspiral mindkét vége csatlakozik. A 14 szerelőlapon 15 kapcsoló is el van helyezve, amellyel a 13 fűtőspirál, ezzel a fűtőszerkezet hőállapotát lehet ellenőrizni. A 12 távtartókat és a 14 szerelőlapos s ilyen módon a 13 fűtőspirált a 11 vascső tartja a helyén, amely a 13 fűtőspirál között szintén a 9 csatornában van elhelyezve. A 2. ábrán nagyobb léptékben is látható, hogy az 5 fedélen 16 hőfokszabályzó és 17 fényjelző is el van helyezve. A 16 hőfokszabályzó bimetál kivitelű és a hálózat és a fűtőszerkezetek közé van iktatva. A 17 fényjelző a kályha működési állapotát, illetve az egyes 13 fűtőspirálok készenlétét jelzi. A 2. ábra továbbá célszerű kiviteli megoldást mutat a hőcserefelületet alkotó 2 csövekben való légáramlás szabályozására. Itt a kályha 1 burkolatában, közelebbről az 5 fedélben furatok vannak, amelyek 18 keret segítségével lezárhatók, illetve kinyithatok. Erre 21 emeltyű van rendszeresítve. A 18 keret csapjai az 5 fedél oldalán levő furatokon át a 21 emeltyű menedékes pályájához csatlakoznak. A 3 ábra az 1 burkolat két modulelemének részletét mutatja. Az összeszerelhetőséget itt az 1 burkolat elemének élfelületén kialakított 20 horonnyal, illetve ennek felét elfoglaló 19 csővel oldom meg. A 3. ábrán jobb oldalon levő modulelemben alul van a 20 horony és fölül a 19 cső, míg a bal oldalon látható elemben alul van a 19 cső és fölül a 20 horony. A jobb oldali elem 20 csöve ilyen .módon illeszkedik a bal oldali elem 20 csövével, amikor belefekszik ennek az elemnek a 19 hornyába, a bal oldali elem 20 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
