180379. lajstromszámú szabadalom • Szellőztető- és fűtőberenezés, különösen nagy belmagasságú terek számára
180.379 pl. caappantyu van beiktatva. A nyomó ágak elzáró szervei, csappantyúi pl. mechanikus kényszexkapcsolat utján vannak egymással ellentett értelmű állásban. Egy másik lehetséges kiviteli alaknál a befuvó ventillá* tor nyomó oldali tere és az elszívó ventillátor szívó oldali tere közé négyutu elágazó idom van beiktatva, amelybe a tartózkodási tér légc3atornaja és a mennyezet alatti tér légcsatornár Ja egyaránt beletorkollik. A négyutu elágazó idom belsejében nyári állásában a befuvó ventillátor nyomó oldali terét a tartózkodási tér légcsatornájával, valamint az elszívó ventillátor szívó oldali teret a mennyezet alatti tér légcsatornájával oszszekötő, téli állásában pedig a befuvó ventillátor nyomó oldali terét a mennyezet alatti tér légcsatornájával, valamint az elszívó ventillátor szívó oldali terét a tartózkodási tér légcsatornájával összekötő csappantyú van elhelyezve. A légfütő egység teljesítményszabályozó szerve a légfütő egység és annak energiaforrása köze, a helyiségfütő egység teljesítményszabályozó szerve a helyiségfütő egyaeg és annak energiaforrása közé van beiktatva, és mindkét teljesítményszabályozó szerv bemenete az önműködő szabályozó egység kimenetére van kapcsolva. A mennyezet alatti tér légcsatornájaba a szellőző nyílások és a légfütő egység közé, a befújt levegő minimális hőmérsékletét megszabó szerv, pl. termosztát van beiktatva, amelynek kimenete az önműködő szabályozó egység bemenetére van kapcsolva. A hely iségfütő egység sugárzó fűtőtesteket és/vagy a helyiség padozata alatt elhelyezett padlófütőtesteket tartalmaz. A hőérzeti érzékelő szerv burkolatában elhelyezett érzékelő elemből, valamint ugyancsak a burkolatban elhelyezett, a burkolat felületére vonatkoztatva legalább 30 W/m* állandó teljesítményű villamos fűtőtestből áll. A villamos fűtőtest változtatható és beállítható teljesítményű fűtőtest. A találmány szerinti szellőztető- és fűtőberendezés legfőbb előnyét jelentő energia megtakarítás annak köszönhető, hogy télidőben a helyiség légterének hőmérséklet r étegeződ esét minimálisra tudjuk csökkenteni azáltal, hogy célszerűen a menynyezet alatti térbe hideg szellőző levegőt fujunlc be, és a távozó levegőt alulról szívjuk el. Ez más szóval annyit jelent, hogy a mennyezet alatti légtérbe felemelkedő meleg levegőt az levegő felső bekeverésével írbe. Ezzel szemben nyáridőalulról való elszívással és a hide£ újra visszahozzuk a tartózkodási ti ben - amikor az említett jelenségnek éppen az ellenkezője a kívánatos, vagyis az, hogy az egyszer már felszállt levegőt ne „ kényszerítsuk vissza a hütendő tartózkodási térbe - a friss levegőt jó átöblités és a minél nagyobb függőleges irányú hőmérséklet rétegeződés érdekében éppen az alsó légtérbe fujjuk be, így a tartózkodási zónába nem csupán friss levegőt juttatunk be, hanem ott még kellemes légmozgást is előidézünk. Az említett kedvező körülmények létrehozásához - és ez a találmány jelentős előnye beruházási szempontból - nem szüksé* bes külöh-külön téli és nyári, egymástól független szellőztető berendezést kialakítani. A kívánatos üzemmódokat ugyanis a légcsatornák megfelelő elágaztatásával, illetve nyitásával vagy ~ reverzálható ventillátorokkal meg tudjuk valósítani. Az üzemmód beállításakor a mennyezet alatti tér szellőző nyílásait télen a befuvó ventillátorhoz, nyáron az elszívó ventillátorhoz, a tartózkodási tér szellőző nyílásait pedig télerf 5
