180359. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás dibenzoil-D-borkősavanhidrid előállítására
180.359 katalizátor jelenlétében, 30-95 UC közötti hőmérsékleten. A benzoil-klorid elméletileg számított minimális mennyisége 3 mólekvivalens, mivel 2 mólekvivalens szükséges a dibenzoilezéshez,! mólekvivalens pedig a vízelvonáshoz. A találmány szerinti eljárásnál a benzol1-kloridot általában az elméletileg minimálisan szükséges mennyiségben, vagy legfeljebb néhány százalékos feleslegben használjuk. Katalizátorként előnyösen vas/III/-kloridot alkalmazunk, 0.0CW--5 s%, célszerűen-0,05-1 % mennyiségben, a kiindulási borkosav súlyára számitva. Közömbös szerves oldószerként aromás szénhidrogént, például benzolt vagy toluolt, vagy klórozott aromás szénhidrogént, például klór-benzolt vagy diklór-benzolt alkalmazunk. A találmány szerinti eljárás a szakember számára meglepő. Ugyanis, ha d-borkŐsav és benzoil-klorid elegyét szerves oldószer jelenlétében hevitjük, a reakció 100 °G alatt nem indul be. /Ezt az összehasonlító példa szemlélteti/. Ebben az esetben 120-130 °C körül hirtelen indul meg a reakció - nagyobb sarzsméret esetén robbanásszerű hevességgel -, és rövid idő alatt nagy mennyiségű sóeavgáz szabadul fel. Ha viszont - a találmány szerint - katalitikus mennyiségű Lewis-savat is adunk a reakcióelegyhez, a reakció 30-40 °C körül is beindul már, és jól szabályozható módon, egyenletes sósavgáz-fejlődés mellett megy végbe. Az ismert eljárás alapján ez semmiképpen nem volt előrelátható. A találmány szerinti eljárás 95 % körüli termeléssel szolgáltatja a dibenzoil-d-borkősavanhidridet. A katalizátorként alkalmazott vas/III/-klorid, aluminium-klorid vagy cink-klorid lehetővé teszi, hogy a reakció akár 30-50 °C hőmérsékleten is lejátszódjon, igv nincs szükség a reakcióelegy erős hevítésére, ami kisebb energiafelhasználást tesz lehetőve. Az alacsonyabb reakcióhőmérséklet és a csekély benzol1-klorid-felesleg kisebb korróziós veszélyt is jelent. Mivel oldószer jelenlétében dolgozunk, a képződő termek kiválása sem a reakcióelegy keverésénél, sem a reakcióé légyből való eltávolításánál nem jelent nehézséget. A találmány szerinti eljárást az alábbi példák segítségével részletesen ismertetjük: 1. példa 45 S /0,3 mól/ d-bork.sav, 129,3 g /0,92 mól/ benzoil-klorid, 100 ml toluol és 0,1 g kristályos vas/III/-klorid /FeClj»6H2°/ ©legyét visszafolyató hűtővel ellátott lombikban keverjük. 38-45 °C-on megkezdődik a sósavfejlődés, amely a reakció beindulását jelzi. A reakcióelegy hőmérsékletét 90 °C-ra állítjuk be. 15-20 perc elteltével megszűnik az egyenletes sósavfejlődés, ekkor az elegyet 45-50 °C-ra hütjük le, szűrjük, a terméket toluollal benzoesav-mentesre mossuk, szárítjuk. 92-95 %—os termeléssel kapjuk a dibenzoil-d-borkősavanhidridet, op. 196-199 C. 2. példa összehasonlító példa ,45 g /0,3 mól/ d-borkcsav, 129,3 g /0,92 mól/ benzoil-klorid és 100 ml toluol elegyét lassan 100 °G-ra melegitjük, és 3 órán át tartjuk 100 °C-on, keverés közben. Reakció nem megy végbe, sosavkópaődés nem figyelhető meg*
