180315. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy tömötrségű illetve habosított idomkövek előállítására
180.315 létén bomló anyagokat adagolunk pl. ZnO-t, akkor az olvadék szennyezőanyag tartalma csökkenthető. A módszer hátránya az, - mivel az olvadék grafit tartalma pontosan nehézkesen határozható meg - hogy a megfelelő mennyiségű kémiai oxidálóazer adagolása nehezen tartható kézben. Az oxidáló adalék többlet adagolása mellett viszont az olvadék gáztar-" talna megnő, ami az idomkő porozitását növeli. A 5 868 241. sz. USA szabadalmi leírásban elektromosan olvasztott; idomkövek újfajta előállítására adnak eljárást, oly módon ? hogy az ivkemencébol kifolyó olvadék sugarat nagysebességű gázaramban szét^orlasztják. majd tangenciális oxigénaramban öazszegyüjtik. A módszer hátránya, hogy a nagysebességű gázáram az olvadékcseppeket lehűti, azok külső felületén szilárd burkot képez. Az oxidáció hatásfoka ily módon lecsökken. A forma feltöltése során alkalmazva az eljárást, az idomkő felső részében gázbuborékok keletkeznek nagymennyiségű gáz oldása miatt. Ez az idom térfogatsúlyát rontja. A 171 479. számú magyar szabadalmi leírásban olyan eljárást Írnak le tűzálló idom-kő olvadékának nagysebességű gázaramban történő porlasztására, amely segítségével javítható az ol-. vadékból ledermedt idom szövetozerkezete. A módszer hátránya az, hogy szintén fennáll a szilárd fázis képződésének veszélye, ami az oxidáció sebességét meghatározó diffúziós folyamatokat igen lelassítja. A fenti eljárás során a redukált szennyezőkből oxidációval keletkezett szénmonoxid apró buborékok formájában az idom megdermedő szövete közül nehezen távozik el. Az elektromosan olvasztott tűzálló olvadéknak oxidációs fokát növelhetjük az ivkemence villamos paraméterének változtatásával is. Verlockij, A.A. és társai /Ognyanpori 1978. 8. szám 10-12. p./ leírják, hogy a "nyiltives” olvasztó feszültség mellett az olvadék redukált szennyezőanyag tartalma csökken. Ezzel a módszerrel azonban az előirt igen alacsony / 0,005 a% C/ szántartalom csak nagy nehézségek árán, jelentős energiaráfordítás mellett valósítható meg. Eljárásunk azon a felismerésen alapszik, hogy ha fémoxid olvadékokba, az olvadéksugár irányával egyező irányban, illetve azzal 0-90°-os szöget bezáróan oxigént, majd ugyanilyen irányban valamilyen közömbösgázt, előnyösen argont, illetőleg a fentiekkel egyező irányban levegőt és valamilyen szilárd szemcseanyagot, előnyösen gázleadó anyagot, igy fémoxidokat juttatunk be, úgy a fémoxid olvadék szennyező tartalma jelentősen csökken és az eddig ismert idomköveknél lényegesen jobb minőségű idomkő alakul ki. Eljárásunk szerint tehát úgy járunk el, hogy a fémoxid olvadéksugár irányával egyező irányú, illetve azzal 0-90°-os szöget bezáróan, gázbevezetéssel kialakítunk az olvadék saját anyagából ledermedő 2-5 mm vastagságú védőréteget. A gáz horizontális és vertikális mozgást is végez. A horizontális sugár elősegíti a védőréteg kialakulását az olvadékon, és megnöveli a magas hőmérsékletű olvadék mozgási sebességét, mig a vertikális^ sugár /gáz vagy szemcseanyag/ a zömében lebegésben lévő olvadékkal intenziven érintkezve elvégzi az olvadékban a gáz disz per gátlást és gázdeszorpciót. A módszer segítségével az olvadék ho-^ mogenizálása akár önmagában, akár szemoaeanyaggal könnyen elvégezhető. 2
